Ohio (állam)

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Ohio (egyértelműsítő lap).

Ohio
Ohio zászlaja Ohio pecsétje
Közkedvelt elnevezés: The Buckeye State
Mottó: With God, All Things Are Possible (angol) – Istennel minden lehetséges
Névadó	Ohio
Közigazgatás
Fővárosa	Columbus
Legnagyobb város	Columbus
Kormányzó	Mike DeWine (R)
Hivatalos nyelv	de jure: nincs de facto: angol
Postai rövidítés	OH
ISO 3166-2	US-OH
Felvétel az Unióba
sorrendben	17.
dátuma	1803. március 1. (visszamenőleg kikiáltva: 1952. augusztus 7.)
Rangsor
terület szerint	34.
népesség szerint	7.
népsűrűség szerint	9.
Népesség
Népesség	11 799 448 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség	107,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen	116 096 km²
ebből víz	8,7 %
Időzóna	EST (UTC–5 / –4)
Kiterjedés
kelet-nyugati	355 km
észak-déli	355 km
Domborzat
legmagasabb pont	472 m
átlagmagasság	260 m
legalacsonyabb pont	139 m
Térkép
Ohio weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ohio témájú médiaállományokat.

Ohio (IPA: [oʊ̯ˈhaɪ̯oʊ̯] kiejtése^ⓘ) az Amerikai Egyesült Államok 17. tagállama a Középnyugaton. Fővárosa Columbus, közel az állam földrajzi középpontjához.

Neve

Az angol Ohio szó az irokéz ohi-yo szóból ered, melynek jelentése: nagy folyó.

Ohio beceneve Vadgesztenye Állam (Buckeye State), az ohiói vadgesztenyefák miatt. Lakosait Vadgesztenyéknek (Buckeyes) nevezik.

Földrajza

Ohiót északról az Erie-tó és Michigan, nyugatról Indiana, délről Kentucky és Nyugat-Virginia, keletről pedig Pennsylvania állam határolja. Nyugati fele síkság, keleti a dombos Allegheny-platóhoz tartozik.

Legjelentősebb folyója az Ohio, a Mississippi legnagyobb mellékfolyója. Hossza 1579 km. A folyó jelentősen befolyásolta az őslakosság történelmét. Fő szállítási út volt a korai Egyesült Államok nyugati terjeszkedése idején. Hat államon folyik keresztül, és vízgyűjtő medencéje 14 államnak. Legnagyobb mellékfolyója a Tennessee folyó. A 19. század folyamán az Északnyugati terület déli határa volt, s egyúttal határvonal (demarkációs vonal) a szabad és a rabszolgatartó területek között. Úgy is ismeretes, mint a Mason–Dixon-vonal. A folyóvölgy klímája átmenet a párás szubtrópusi és a párás kontinentális éghajlat között. A folyó az Allegheny és Monongahela folyók folytatása, amelyek a Point State Parknál találkoznak (Pittsburgh, Pennsylvania). Pittsburgh-től északnyugatra folyik Allegheny és Beaver megyéken keresztül, mielőtt egy hirtelen kanyart vesz dél-délnyugat irányába Nyugat-Virginia felé, ahol hármashatára Nyugat-Virginia–Ohio–Pennsylvania államoknak East Liverpool (OH), Chester (WV) és Midland (PA) közelében. A folyó durván követi a nyugat-északnyugat irányt, mielőtt dél-délnyugatnak fordul. Itt Nyugat-Virginia, Ohio, Kentucky, Indiana és Illinois határán folyik, aztán a Mississippi folyóba torkollik Cairo (IL) városnál.

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Eredetileg az unión kívüli Északnyugati terület része volt, ám 1803. március 1-jén, csatlakozott az Államokhoz mint 17. tagállam (az első új államként az Északnyugati rendelet hatályba lépése után).

Népesség

A körülbelüli 45 000 fő 1800-tól kezdődően minden évtizedben körülbelüli 10%-os növekvést mutatott az 1970-es népszámlálásig, amikor 10,65 millió ohiói lakost számoltak. A népesség növekedése a következő 4 évtizedben lelassult, ma több mint 11 millióan laknak Ohio államban. 2007-ben népességének 6,5%-a volt 5 évnél fiatalabb, az ország 6,9%-ához viszonyítva. Továbbá 13,4%-uk volt idősebb 65 évnél, míg az országos átlag 12,6% volt. Ohio népességének 51,3% nő, az ország átlagos 50,8%-ával szemben.

Népesség különböző években
Év	Népesség		Vált. (%)
1800	45 365		—
1810	230 760		408,7%
1820	581 434		152%
1830	937 903		61,3%
1840	1 519 457		62%
1850	1 980 329		30,3%
1860	2 339 511		18,1%
1870	2 665 260		13,9%
1880	3 198 062		20%
1890	3 672 329		14,8%
1900	4 157 545		13,2%
1910	4 767 121		14,7%
1920	5 759 394		20,8%
1930	6 646 697		15,4%
1940	6 907 612		3,9%
1950	7 946 627		15%
1960	9 706 397		22,1%
1970	10 652 017		9,7%
1980	10 797 630		1,4%
1990	10 847 115		0,5%
2000	11 353 140		4,7%
2020 (becsült)	11 750 193

Nemzetiségek

Egy 2007-es felmérés szerint Ohio teljes lakosságának 3,6%-a külföldi születésű, az országos átlag ezzel szemben 12,5%.

Ohio származás szerinti öt legnagyobb csoportja 2007-ben:

1. németek (28,9%);
2. írek (14,8%);
3. angolok (10,1%);
4. lengyelek (8,4%);
5. olaszok (6,4%).

A lakosság nagyrasszokba sorolása 2006-os adatok alapján:

• 82,8% fehér (nem spanyol);
• 11,8% fekete (nem spanyol);
• 2,3% spanyol, keveredett etnikum;
• 1,5% ázsiai/óceániai;
• 1,3% keveredett rasszok;
• 0,2% amerikai őslakosok/alaszkai őslakosok;
• 0,1% egyéb rasszok.

2006-ban az Ohióban élő magyarok száma 193 951 volt, ezzel Ohio az az állam, ahol a legtöbb magyar származású ember él. Többségük az északi részen, Cleveland városa térségében él, körülbelül 130 000 fő.

Nagyobb városok

Az állam városai népesség szerinti sorban:

1. Columbus – 754 885 fő
2. Cleveland – 433 748 fő
3. Cincinnati – 333 336 fő
4. Toledo – 293 201 fő
5. Akron – 207 510 fő
6. Dayton – 154 200 fő
7. Parma – 81 601 fő
8. Canton – 73 007 fő
9. Youngstown – 66 982
10. Lorain – 64 097 fő
11. Hamilton – 62 407 fő
12. Springfield – 60 608 fő

Közigazgatás

Bővebben: Ohio megyéinek listája

Az állam 88 megyére oszlik.

Jegyzetek

További információk

• Hivatalos honlap (angolul)
• USA Travel – Ohio (magyarul)