Onggi

Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Az onggi (hangul: 옹기, handzsa: 甕器^?) az ételek (leginkább a fermentált kimcshi (kimchi), kandzsang (ganjang), töndzsang (doenjang) stb.) tárolására használt hagyományos koreai agyagedények összefoglaló neve.^[1] Az onggi tipikusan nagy méretű, öblös, zománcozott agyagedény.^[2] Az onggi edények társadalmi hovatartozástól függetlenül minden koreai háztartásban megtalálhatóak voltak, egészen a közelmúltig, amikor is a tömeggyártott edények elkezdték kiszorítani a hagyományos kézműves onggikat. Az edények készítésének technológiája, valamint a korongozás és a felrakás sebessége merőben eltér a nyugati kultúrákban ismert fazekasmódszerektől,^[1] nagy mérete ellenére az ongginak csak öt centiméter vastag a fala.^[3]

Története

Az onggi színezett agyagból készül, fehér kvarchomokot tartalmaz, ami az elkészült edényen is látszik. Az agyag feldolgozatlan, nem finomítják, hanem nyers formájában használják fel.^[5] Eleinte domboldalba épített alagút kemencében égették, majd később fokozatosan áttértek a többkamrás kemencére. A hosszú, egyetlen kamrából álló alagút kemence nyomait már a 3. századi Pekcse királyság idejére is vissza lehet vezetni. A többkamrás kemence megjelenésével megkezdődött a zománcozott edények készítése is.^[6] Az onggik általában sárgásbarna, barnászöld, sötétbarna és fekete zománcot kaptak.^[7] Az onggi jellegzetes alakjára hasonlító leletekre bukkantak a Korgurjo (Goguryeo) (i. e. 37. - i. sz. 7. század) korból. Ezt az edényalakot a Kodzsoszon (Gojoseon) korra lehet visszavezetni (i. e. 2. század előtt) és a kőedények alakjából származtatható.^[8]

Típusok és használat

Az onggit nem csak tárolásra használták, hanem ételkészítéshez is. Léteztek például szodzsu (soju)főzésre, ttok (ddeok) gőzölésére, ecetkészítésre használt változatok is.^[9] Az edényeket a csangdokte (jangdokdae) (장독대) nevű teraszon tárolták közel a konyhához, ahol jól érte a napfény és a levegő.^[10] A királyi udvar hasonló funkciójú teraszának elnevezése jomgo (yeomgo) (염고) volt, és a csanggo mama (janggo mama) (장고 마마) titulust viselő udvarhölgy volt érte a felelős.^[11] Az onggitípusok elnevezése általában attól függött, mit tároltak benne, a csotkaldok (jeotgaldok) (젓갈독) például csotkal (jeotgal) (fermentált tenger gyümölcsei) tárolására készült, a jangnjom tandzsi (yangnyeom danji)ban (양념단지) pedig fűszerkrémeket (töndzsang (doenjang), kocshudzsang (gochujang)) tároltak.^[12] Télire a kimcshi (kimchi)t tartalmazó nagyméretű onggit földbe ásták, így tartották frissen a kimcshit. A leásott edények fölé szalmakunyhót emeltek, így védték az esőtől és a hótól.^[13]

• 
  csangdokte (jangdokdae), az onggi tárolására használt emelt terasz
• 
  Különféle onggi, középen a szodzsu (soju) főzésére használt szodzsugori (sojugeori)

Jegyzetek

Források

• ↑ Life in Korea: Kitchenware. Life in Korea. (Hozzáférés: 2013. április 6.)
• ↑ duBois: Ron du Bois: The Onggi Potters of Korea. Ceramics Today. [2013. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 6.)
• ↑ Sayers: Robert Sayers. The Korean Onggi Potter. Smithsonian Institution Press, 17-19. o. (1987). Hozzáférés ideje: 2013. május 6. 
• ↑ Rha: Sunhwa Rha. Pottery: Korean Traditional Handicrafts. Ewha Womans University Press (2006). ISBN 9788973006823 

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Onggi témájú kategóriát.

Kapcsolódó szócikkek

• fazekasság