Somlay Artúr

Somlay Artúr
1942-ben Szegeden
Született	Schneider Arthur Jakab Zsigmond 1883. február 28.[1][2] Budapest[3]
Elhunyt	1951. november 10. (68 évesen) 1951. november 11. (68 évesen)[4] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Somlay Júlia Somlay Emília
Foglalkozása	színész neveléstudós forgatókönyvíró filmrendező filmszínész
Kitüntetései	Kossuth-díj (1948) Magyarország Kiváló Művésze díj (1950) Kossuth-díj (1951)
Halál oka	öngyilkosság
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (33-1-50/a)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1900 – 1951
Híres szerepei	Simon Péter (karmester) - Valahol Európában
Tevékenység	színész
Díjai
Kossuth-díjak
1948, 1951
Kiváló művész-díj
1950
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Somlay Artúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somlay Artúr (született Schneider Arthur Jakab Zsigmond; Budapest, 1883. február 28.^[5] – Budapest, 1951. november 10.)^[6] kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, színészpedagógus.

Életpályája

Édesapja Schneider Artúr monarchiabeli katonatiszt, édesanyja Obkracsil (Apkracil) Emília volt, akik öt gyermeket neveltek. A későbbi színészfejedelem többször ellógott hazulról, hogy mindenféle társulatokban felléphessen. Apja egy ideig járt utána, hazavitte, de egy idő után belenyugodott abba, hogy fiából „komédiás” lesz.

A Vígszínház színiiskoláját végezte el, majd 1900-ban lépett színpadra. Egy-egy évadot játszott Kecskeméten, Pozsonyban, Zomborban, Kolozsvárott és Debrecenben. 1905-ben vendégként fellépett a Vígszínházban, 1906-ban pedig a Városligeti Színkörben. 1906–1907-ben Győrött, 1907-ben a Thália Társaságnál és a Fővárosi Kabaréban, utána pedig Miskolcon, illetve a Magyar Színházban lépett fel. 1908–1921 között a Nemzeti Színház tagja volt.

1912-től, a némafilm időszakától kezdve több filmet forgatott és fellépett a rádióban illetve pódiumon is. 1921-ben Berlinben forgatott mozifilmet. Regény- és drámaírással is próbálkozott. Ezt követően 1922–23-ban, 1925-ben és 1929–30-ban a Belvárosi Színházban, 1923-ban, 1926-ban, 1929-ben és 1933-ban a Magyar Színházban, 1924–26-ban pedig a Renaissance Színházban lépett színpadra. 1927-től 17 éven át a Vígszínházban szerepelt. 1935–36-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1929-ben meghívták az Új-, 1923-ban, 1928-ban, 1930–31-ben és 1939-ben az Andrássy úti-, 1942-ben a Nemzeti-, 1944-ben az Új Magyar Színház egy-egy bemutató előadására. 1925 júliusában a bécsi Kammerspiele színpadán, 1931-ben magyarországi és erdélyi városokban lépett fel alkalmi társulatával. 1945-ben a Víg- és a Márkus Parkszínház foglalkoztatta. 1946 és 1951 között ismét a Nemzeti Színház tagja volt. 1948-tól 1950-ig tanított a Színművészeti Főiskolán.

A negyvenes évek végén, a kitelepítések kezdetekor, a művész számos nehéz helyzetbe került színészkollégája mellett állt ki. Az akkori időszak kulturális főhatalmassága, Révai József eleinte még hallgatott a szavára, egy idő után azonban már kiüzent az előszobába: nem ér rá. Somlay hazament Nagyboldogasszony út 71. szám alatti lakására, fogott egy üveg konyakot és egy doboz altatót, s az éjszaka folyamán mindkettőt elfogyasztotta; 1951. november 10-én hajnali 3 órakor így érte a halál, amelyet szívbénulás, koszorúérgörcs okozott, szívkoszorúér-elmeszesedéses háttérrel.

Főként hősszerelmes szerepekben voltak kiemelkedő eredményei, de társadalmi kérdéseket feldolgozó, dialógusos színművekben és népi drámákban is jelentőset alkotott. Elsöprő lendületével, hibátlan játékával, érzelmes, szenvedélyes metakommunikációjával megújította a magyar színművészetet. Aprólékosan kidolgozott lélekábrázolásait a külsőségek pontos megjelenítésével párosította.

Magánélete

1905. május 7-én vette feleségül Laszlovszky Júliát, 1945-ben elváltak. Leányuk Somlay Júlia színésznő, Hajmássy Miklós színész első felesége volt.

Vezetéknevét 1937-ben hivatalosan is Somlayra változtatta.^[7][8]

Díjai, elismerései

• Kossuth-díj (1948, 1951)
• Kiváló művész (1950)
• A Nemzeti Színház örökös tagja (1948)

Főbb szerepei

Színház

• Theseus (Shakespeare: Szentivánéji álom)
• Sári bíró (Móricz Zsigmond: Sári bíró)
• Tiborc, Petur bán (Katona József: Bánk bán)
• Edgár (Strindberg: Haláltánc)
• Oswald (Ibsen: Kísértetek)
• Hamlet (Shakespeare: Hamlet)
• Lala Kalil (Herczeg Ferenc: Bizánc)
• Rendező (Wilder: A mi kis városunk)
• János mester (Márai Sándor: A kassai polgárok)
• Jegor Bulicsov (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek)
• Lear király (Shakespeare: Lear király)

Film

Művei

• Veszedelem (dráma) (1908)

Emlékezete

Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében: amikor a főhős bűnügyi újságíró először szemtől szemben találkozik a könyv negatív főszereplőjével, az a legelső gondolata, mintha személyesen Somlay Artúrral találta volna szembe magát.

Irodalom

• Benedek András: Somlay Artúr (Nagy magyar színészek, Bp., 1957),
• Ribi Sándorné: Somlay Artúr (adattár, 1957)
• Demeter Imre: Somlay Artúr (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1972)

Jegyzetek

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon
• STOP.hu
• Hangosfilm

További információk

• Somlay Artúr a PORT.hu-n (magyarul)
• Somlay Artúr az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Somlay Artúr a Rotten Tomatoeson (angolul)