Agárdy Gábor

Agárdy Gábor
1974-ben
Született	Arklián Gábor 1922. augusztus 2.[1][2][3][4] Szeged[1]
Elhunyt	2006. január 19. (83 évesen)[2][3][4] Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Tóth Ila Rácz Boriska
Gyermekei	Agárdy Ilona
Foglalkozása	színész filmszínész televíziós színész
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1959) Jászai Mari-díj (1962) Magyarország Érdemes Művésze díj (1968) Magyarország Kiváló Művésze díj (1980) Kossuth-díj (1985) a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (1995) A Nemzet Színésze (2000) Budapest díszpolgára (2002) a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal (2002)
Sírhelye	Farkasréti temető
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1937–2005
Híres szerepei	Liliom Molnár Ferenc: Liliom Tódorka Szilárd Csiky Gergely:A nagymama
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Agárdy Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Agárdy Gábor (született Arklián, örményül: Գաբրիել Արկալիյան Gabriel Arkaliján^[5][6]) (Szeged, 1922. augusztus 2.^[7][8] – Budapest, 2006. január 19.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Ikon- és portréfestőként is tevékenykedett.

Életpályája

„Játszom, mióta csak megvagyok… Szegeden lakott a családunk, s én nem lehettem több hat-nyolc évesnél, amikor betoppant egy szomszéd, a szegedi színház tagja, mondván, hogy gyermekszínészt keresnek. Így kezdődött, s a szegedi színháznál eltöltött évek után, immár nem gyermek, hanem ifjú színészként több mint egy évtizeden át vándor társulatokkal jártam az országot. Általában három hónapot töltöttünk egy városban. Kisebb helyiségekben még annyit sem, s játszottunk klasszikust, modernet, prózát, operettet, mindent. Nincs olyan vidéke Magyarországnak, ahol meg ne fordultam volna...^[9]”

Örmény családból származott, nagyapja az örmény népirtás egyik szenvedő áldozata volt, apját pedig menekülés közben valaki beemelte egy szekérbe, így menekült meg a török mészárlás elől. 1937-től 1941-ig a Szegedi Városi Színház, 1942 és 1952 között a Miskolci Nemzeti Színház, majd 1955-ig a Budapesti Operettszínház, később a budapesti Petőfi Színház, végül 1964-től 1985-ig a Nemzeti Színház tagja volt, majd 1985-től itt játszott nyugdíjasként, amely 1989-ben örökös tagjának választotta. Ikonfestőként is ismert volt, négy kiállítással lépett közönség elé. Munkái többek között megtalálhatók a Pannonhalmi Apátságban és a Vatikánban is.^[10] Agárdy 2005 szeptemberében került kórházba egy színpadi baleset következtében kialakult szövődmény miatt, ahonnan már nem térhetett haza. Hosszan tartó betegség után, 2006. január 19-én, 83 éves korában érte a halál. 2006. február 1-jén helyezték végső nyugalomra a Farkasréti temetőben.

Magánélete

Első felesége volt Tóth Ila színésznő, lányuk: Agárdy Ilona színésznő.^[11][12] Rácz Borival (1932–2017),^[13] a Magyar Állami Operaház ünnepelt balerinájával 1956-ban kötöttek házasságot. Agárdy Gábor, ikonok mellett színészportrékat is festett.^[14]

Színpadi szerepeiből

• Katz tábori lelkész (Hašek–Burian: Svejk)
• Bicska Maxi (Bertolt Brecht: Koldusopera)
• Sipos úr (Molnár Ferenc: Az üvegcipő)
• Liliom (Molnár Ferenc)
• Green (Franz Kafka: Amerika)
• Slift (Brecht–Weill: A vágóhidak Szent Johannája)
• Bubnov (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
• Juszov (Osztrovszkij: Jövedelmező állás)
• Miksa (Kornis Mihály: Halleluja)
• George (Jean Poiret: Őrült nők ketrece)
• Miska (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő)
• Zetelaki Dániel (Sütő András: Advent a Hargitán)
• Schuller Mózes (Sütő András: Balkáni gerle)
• Adolf Hitler (Moldova György: Titkos záradék)

Rendezései

• Bókay János: Négy asszonyt szeretek
• Tamási Áron: Énekesmadár
• Huszka Jenő: Gül Baba

Filmszerepei

Ezt a szakaszt némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

Játékfilmek

• Én és a nagyapám (1954) – tanító
• Kati és a vadmacska (1955)
• Éjfélkor (1957)
• Csempészek (1958) – Mihály
• Razzia (1958)
• Égi madár (1958) – az apa
• Akiket a pacsirta elkísér (1959) – Csiszér
• Álmatlan évek (1959) – Tóth
• Pár lépés a határ (1959) – Fábián pap
• Kálvária (1960) – Kovács Feri, Gizi férje
• Virrad (1960) – Bártfai igazgató
• Hosszú az út hazáig (1960)
• Amíg holnap lesz (1961) – Erős Gábor
• Puskák és galambok (1961)
• Délibáb minden mennyiségben (1962) – Angyal András / Antal Bandi
• Mici néni két élete (1962)
• Germinal (1963)
• Hogy állunk, fiatalember? (1963) – Környei Gábor párttitkár
• Ha egyszer húsz év múlva (1964) – Gyuszi bácsi
• Másfél millió (1964) – Kálmán
• Szegénylegények (1965)
• A tizedes meg a többiek (1965) – Leventeparancsnok
• Egy magyar nábob (1966) – Kutyfalvy Bandi
• Kárpáthy Zoltán (1966) – Kutyfalvy Bandi
• Édes és keserű (1966)
• Egy szerelem három éjszakája (1967)
• Egri csillagok I-II. (1968) – Sárközy
• A varázsló (1969) – Balogh apuka
• Ismeri a szandi mandit? (1969) – cukrász
• Szemtől szemben (1970) – Fóris János
• Kakuk Marci (1973) – erdész
• Csinom Palkó (1973)
• Lúdas Matyi (1976) – Ispán (hang)
• Vőlegény (1982) – Csuszik Zsiga
• Retúr (1996) – Károlyi
• Az utolsó blues (2001) – Zsül
• A gyertyák csonkig égnek (2005)

Tévéfilmek

Hangjátékok

Emlékezete

2010-ben avatták fel emléktábláját egykori lakóházának falán, a VI. kerületi Király utca 82. szám alatt.^[15]
2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a Nemzet Színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.

2022. augusztus 2-án, születésének 100. évfordulóján emléktáblát avattak a tiszteletére a szülőházán, Szegeden, a Széchenyi tér 3. szám alatt.

2023.január 21-én emléktáblát avattak Fóton, az Agárdy Gábor utcában, közadakozásból.

Szinkronszerepei

• 1942 – Casablanca – Renault kapitány (Claude Rains)
• 1960 – A hét mesterlövész – Calvera (Eli Wallach)
• 1962 – Pinokkió (film, 1940) – Derék Rókus (Honest John hangja) – Walter Catlett (első változat)
• 1966 – Szigorúan ellenőrzött vonatok – Tapicska forgalmista (Josef Somr)
• 1983 – Lenni vagy nem lenni – Dr. Frederick Bronski (Mel Brooks)
• 1961 – 101 kiskutya (film, 1961) – Jasper (első változat)

Díjai, elismerései

• Jászai Mari-díj (1959, 1962)
• Érdemes művész (1968)
• Kiváló művész (1980)
• Kossuth-díj (1985)
• a Nemzeti Színház örökös tagja (1989)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)
• Sík Ferenc-emlékgyűrű (1996)
• Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1998)
• A Nemzet Színésze (2000)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002)
• Budapest díszpolgára (2002) /„a magyar színház- és filmművészetben nyújtott alakításai elismeréséül, társadalmi problémákra érzékeny életművéért”/
• Pro Urbe Szeged (2004)
• A Magyar Filmszemle Életműdíja (2006) /posztumusz/

Jegyzetek

Források

• Magyar katolikus lexikon – Örmények Magyarországon
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar Színház
• Színházi Adattár
• Kárpáti György: Agárdy; CP Stúdió, Bp., 1997 (Nemzeti könyvtár)
• Bóta Gábor–Kárpáti György–Kőháti Zsolt: Agárdy; Duna, Bp., 2006 (A nemzet színészei)

További információk

• Agárdy Gábor a PORT.hu-n (magyarul)
• Agárdy Gábor az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Agárdy Gábor az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Agárdy Gábor a Rotten Tomatoeson (angolul)
• riport (2003)
• Agárdy Gábor virtuális emlékhelye

Kapcsolódó szócikkek

• Agárdy-emléklánc