Szamosangyalos

Szamosangyalos
Utcakép
Szamosangyalos címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Csengeri
Jogállás	község
Polgármester	Adorján György (független)[1]
Irányítószám	4767
Körzethívószám	44
Népesség
Teljes népesség	497 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	67,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 52′ 23″, k. h. 22° 39′ 24″47.873019, 22.656747.873019°N 22.656700°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 23″, k. h. 22° 39′ 24″47.873019, 22.656747.873019°N 22.656700°E
Szamosangyalos Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Szamosangyalos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamosangyalos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szamosangyalos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.

Fekvése

A vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekszik, közvetlenül a Szamos partján. A környező települések közül Csenger 8,5, Ököritófülpös 13, Fehérgyarmat 30, Porcsalma 6, Pátyod pedig 3 kilométer távolságra található.

Megközelítése

Legfontosabb megközelítési útvonala a 49-es főút, mely a déli határszéle mellett húzódik, központja azonban csak az abból kiágazó 41142-es mellékúton érhető el. Határszélét délkeleten érinti még a 4924-es út is.

Története

Szamosangyalos az oklevelek szerint már az 1300-as években is jelentős hely lehetett, mivel 1381-ben már egyházát is említik az okiratok. Neve ekkor már Angyalos (Angalus) volt.

1429-ben már a Csaholyi család birtokaként tartják számon.

1545-ben Bornemisza Boldizsár, Csaholyi Anna és Tardy Mihály kaptak rá királyi adományt.

1547-ben a csaholyiak fiú ágának kihaltával Csaholyi Imre leányait fiusították, és őket is a birtokba iktatták. Ekkor a Csaholyi uradalomhoz tartozott.

1568-ban Csaholyi Anna fiait Melith Istvánt, Pált és Györgyöt iktatták Angyalos birtokába.

1696-ban a szatmári várhoz tartozott, de később az említett családoké lett ismét.

A 18. század végén, 19. század derekán a Domahidy, Pusztay, Czirjék, Iklódy, Rátonyi, Szintay, Farkas, Kerekes és Darvay családoké volt.

A 20. század elején pedig a Domahidy és Galgóczy családoknak is volt itt birtoka.

A Domahidy-kastélyt 1850 után Domahidy Ferenc építtette klasszicista stílusban, majd a későbbiekben eklektikus stílusban építtette át.

A kastély egykori úrnője gróf Teleki Blanka tulajdonában sok értékes, nagybecsű tárgyat őriztek itt. 1500 kötetes könyvtárat, régi kordovai metszett bőröket kasztíliai nemesek címereivel, 15. század-i majolikákat, régi festményeket, melyek közül az egyik állítólag Murillótól való volt. Régi akvarelleket, Rembrandt tollrajzait, régi gazdag kéziratgyűjteményt stb.

A kastélyhoz valamikor nagyterjedelmű gondozott park is tartozott.

A kastély épületét 1958-ban műemléki védelem alá helyezték, a megyei önkormányzat tulajdona. 1996-os helyreállítása óta egészségügyi intézmény működik benne.

Puszta-Jánosi elpusztult falu Angyalos határába esik, melyről 1477-ben írnak az okiratok, de aztán a törökdúlások áldozatául esett. A falu helyén egy harangot is találtak, melyet Csengerbe vittek, s egy oltári kelyhet, mely Porcsalmára került.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Lukács Lajos (független)^[3]
• 1994–1998: Horváth István László (független)^[4]
• 1998–2002: Erdős Albert (MDNP-Fidesz-MKDSZ)^[5]
• 2002–2006: Erdős Albert (független)^[6]
• 2006–2010: Erdős Albert (független)^[7]
• 2010–2014: Erdős Albert (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Adorján György (független)^[9]
• 2019-től: Adorján György (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 18% cigánynak, 0,2% németnek, 3,5% románnak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,9%, református 66,6%, görögkatolikus 9%, felekezeten kívüli 1,2% (16,6% nem válaszolt).^[11]

2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,8% cigánynak, 1,8% románnak, 0,6% ukránnak, 0,2-0,2% görögnek, szlovénnek, örménynek és lengyelnek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 5,4% volt római katolikus, 48,3% református, 4,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,6% ortodox, 1% felekezeten kívüli (39,3% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

• Domahidy-kastély – a 19. században épült, klasszicista stílusban, később eklektikus stílusban átalakították.

1876-ban Jókai Mór is járt Szamosangyaloson, hogy képviselőtársait, Domahidy Ferencet és Istvánt meglátogassa.

• Domahidy-hegy - a kastély egykori parkjában.
• Református templom – 1799-ben épült, klasszicista stílusban. A tornyot 1880-ban építették hozzá.

Hírnevet szerzett szamosangyalosiak

• Galgóczy Árpád József Attila-díjas műfordító, költő. Édesapja honosította meg a vidéken a jonatánalma termesztést.

Jegyzetek

További információk

• Szamosangyalos az utazom.com honlapján
• Magyar Narancs, Halasi Zoltán: Ki ez a csodabogár? (Galgóczy Árpád műfordító) Archiválva 2007. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek