Jánd

Jánd
A református templom
Jánd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Vásárosnaményi
Jogállás	község
Polgármester	Asztalos István (független)[1]
Irányítószám	4841
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	720 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	46,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 06′ 55″, k. h. 22° 22′ 20″48.11516, 22.3721648.115160°N 22.372160°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 55″, k. h. 22° 22′ 20″48.11516, 22.3721648.115160°N 22.372160°E
Jánd Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Jánd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jánd község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése

A vármegye keleti felében, a Beregi-síkságon fekszik, a Tisza jobb partján.

A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Tákos és Csaroda, kelet felől Hetefejércse, délkelet felől Gulács, dél felől Panyola, délnyugat felől Olcsvaapáti, északnyugat felől pedig Vásárosnamény (Gergelyiugornya).

A térség jelentősebb települései közül Vásárosnamény 7, Fehérgyarmat 23, Tarpa és Tivadar 17-17, Kisar 18, a megyeszékhely Nyíregyháza pedig 67 kilométer távolságra található.

Megközelítése

Közúton csak két útvonalon közelíthető meg, Gergelyiugornya vagy Gulács érintésével, mindkét irányból a 4113-as úton.

Története

Jánd nevének első említése 1217-ből való, ekkor egy poroszló nevében tűnik fel.

A 14. században a Barlabási család birtoka.

1398-ban Mikai Lőrinc fia Sebestyén, 1410-ben Haraszti Eraszmusz és György, Endesi Pál és János kapták adományba Zsigmond királytól. 1413-ban Perényi Péter főispán birtoka. A Haraszti családbeliek részét később a Sárkány, Dobó, Székely, Czobol és Thúrzó családok szerezték meg.

1546-ban Perényi János, Horváth István és Papos, Eördögh családok birtoka. 1547-ben pedig Perényi Ferenc és Mihály, de birtokaikat I. Ferdinánd elleni hűtlenség miatt elkobozták nagyidai és más uradalmaikkal együtt. 1556-ban a király visszaadta a birtokot Perényi Ferencnek háromezer aranyforint ellenében. 1559-ben Horváth György nyerte el a Hatvani Lajostól elfoglalt részeket királyi adományként. Büdi Mihály is királyi adományként nyer itt részeket.

1567 és 1600 között több kisbirtokos osztozik rajta. Az 1600-as évektől többek között a Halmy, Gulácsi, Tivadari, Hatvani, Telkiházi, Petneházi, dalnoki Székely családoké. 1609-ben Perényi János utódnélküli halála miatt birtokrészeit Daróczi Ferenc kapta királyi adományként. 1641-ben Kércsi Ferenc is szerzett itt birtokot.

1648-tól 1864-ig kb. negyven kisbirtokos osztozott rajta.

Az 1864-es tagosításkor újabb családok, Toldi, Demjén, Simon, Szarka, Illés, Kalmár stb. jutottak földterülethez, így az lassanként fölaprózódott.

Jánd lakossága leginkább növény- és állattenyésztéssel foglalkozott, s foglalkozik ma is.

A Tisza vonalát követő dzsungelgyümölcsösökben és a kertekben sok szilva, az ún. "nemtudom"-szilva terem, aminek fölöslegéből a szeszfőzdében sok pálinkát főznek.

1990-ig Vásárosnaményhoz tartozott. Azóta saját önkormányzata van.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kakuk Bertalan (független)^[3]
• 1994–1998: Csonka Sándor (SZDSZ)^[4]
• 1998–2002: Csonka Sándor (SZDSZ)^[5]
• 2002–2006: Csonka Sándor (SZDSZ)^[6]
• 2006–2010: Koncz Zoltán Sándor (Fidesz)^[7]
• 2010–2014: Koncz Zoltán Sándor (Fidesz–KDNP)^[8]
• 2014–2019: Asztalos István László (független)^[9]
• 2019-től: Asztalos István (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 7,6% cigánynak mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,8%, református 74,2%, görögkatolikus 2,1%, felekezeten kívüli 6,5% (10,7% nem válaszolt).^[11]

2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,3% németnek, 0,1% bolgárnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,2% volt római katolikus, 62,4% református, 2,4% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 5,3% felekezeten kívüli (25,6% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

• Református templom
• Millenniumi emlékmű
• I-II. világháborús emlékmű
• Falumúzeum – népi építésű, fatornácos lakóházban.
• Tiszai szabadstrand

Itt születtek, itt éltek

• Jándi Dávid festő 1893 április 3-án itt született a településen. 1944-ben Nagybányáról deportálták, a deportáló vonatból történő szökése közben lelőtték
• Kakuk Imre (Jánd, 1766-?, 1808) - fatorony építő, ácsmester

Érdekességek

• Hollós Korvin Lajos A Vöröstorony kincse (1954) című regényben a település otthont ad a nyolc „jándi kurucnak”.
• Gene Simmons, az amerikai Kiss hard-rock együttes alapító-basszusgitárosának édesanyja, Kovács (Klein) Flóra 1925-ben Jándon született és 2018-ban New York-ban hunyt el.

Jegyzetek