Tiszavid
| Tiszavid | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Vásárosnaményi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szűcs Bertalan (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4832 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 535 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 52,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,75 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 18′48.2, 22.348.200000°N 22.300000°EKoordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 18′48.2, 22.348.200000°N 22.300000°E | |||
  Tiszavid Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén | |||
| Tiszavid weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszavid témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tiszavid község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Vásárosnaményi járásában.
Fekvése
A megye északkeleti széle közelében helyezkedik el, annak az egykor Bereg vármegyéhez tartozó részén, a Tisza jobb partján.
A szomszédos települések: észak felől Tiszaadony, északkelet felől (a már közvetlenül az ukrán határ mellett fekvő) Barabás, kelet felől Vámosatya, délkelet felől Tiszaszalka, délnyugat felől Gyüre, nyugat felől pedig Aranyosapáti.
A térség fontosabb települései közül Vásárosnamény 12,5, Tiszaadony 7, Tiszaszalka 2, Vámosatya 8, Gelénes pedig 10,5 kilométer távolságra található.
Megközelítése
Közúton csak két irányból érhető el, Tiszaadony vagy Tiszaszalka érintésével, a 4113-as úton.
Nevének eredete
A település nevének előtagja a Tisza folyóra utal, míg utótagja valószínű, hogy az 1063-ban élt, s a Gutkeled nemzetséghez tartozó Keled fia Vid comes (ispán) nevére utal, aki Salamon király udvari tanácsosa volt.
Története
Vid neve az oklevelekben 1298-ban tűnik fel először, amikor itt egyezkednek a Gutkeled nemzetségbeli Várdai Aladár fiai Káta nemzetségbeli Gabrianus fiaival Márok(Márokpapi) ügyében.
1312-ben Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhunyt Ranold fia Péter birtokait - melyeket Aba nemzetségbeli Omodeus és fiai foglaltak el - Apagyi Péter-nek adta.
1397 előtt Wassa István is birtokos volt itt, aki de Wid, máskép de Wassili melléknévvel élt. Mind két melléknév az ő birtokától lett véve, mivel az említett Yid (Vid) Szabolcs megyében feküdt és Wassa birtok volt. E Wassa István birtokos volt ekkor a Szörény vármegyében fekvő Szörénybalázsdon is.
Tiszavid 1978 és 1990 között a szomszédos Tiszaszalka része volt.[3]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Petróczki Lajos (független)[4]
- 1994–1998: Petróczki Lajos (független)[5]
- 1998–2002: Petróczki Lajos (független)[6]
- 2002–2006: Péter László (független)[7]
- 2006–2010: Péter László (független)[8]
- 2010–2014: Szűcs Bertalan (független)[9]
- 2014–2019: Szűcs Bertalan (független)[10]
- 2019-től: Szűcs Bertalan (független)[1]
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[7]
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 524 | 548 | 550 | 585 | 546 | 535 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 41,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,4% ukránnak mondta magát (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6%, református 49,5%, görögkatolikus 3,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 8% (14,8% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 9,7% cigánynak, 0,2-0,2% németnek, bolgárnak, szerbnek és románnak (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,8% volt római katolikus, 71,6% református, 1,6% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 1,3% felekezeten kívüli (18,9% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
Jegyzetek
- ↑ a b Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Tiszavid története a KSH online helységnévtárában
- ↑ Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ a b Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Tiszavid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Tiszavid Helységnévtár
- ↑ Tiszavid Helységnévtár
Források
- Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 558)
Külső hivatkozások
- Tiszavid az utazom.com honlapján
Kapcsolódó szócikkek
Sablon:Vásárosnaményi járás
A Vásárosnaményi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
Földrajzportál
Magyarország-portál
