Beregdaróc

Beregdaróc
Beregdaróc címere Beregdaróc zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Vásárosnaményi
Jogállás	község
Polgármester	Tánczos László (független)[1]
Irányítószám	4934
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	871 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	41,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	23,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 32′48.2, 22.53333333333348.200000°N 22.533333°EKoordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 32′48.2, 22.53333333333348.200000°N 22.533333°E
Beregdaróc Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Beregdaróc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beregdaróc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Beregdaróc község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése

A vármegye keleti szélén helyezkedik el, közvetlenül a magyar-ukrán határ mellett. Vásárosnaménytól északkeletre.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északnyugat felől Barabás, nyugat felől Gelénes, délnyugat felől Csaroda, dél felől Márokpapi, délkelet felől pedig Beregsurány. Határszéle északkeleten közel 10 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral, a legközelebbi település abban az irányban Beregdéda (Дийда).

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, Tiszaszalka-Gelénes irányából a 4122-es, Beregsurány és a 41-es főút felől pedig a 4127-es úton.

Története

A honfoglalás időszakára benépesült kis falvak lakói - Sid, Csonkás, Kirva - a tatárjárást követően választották ki a maguk számára a Tibériás patak által körülölelt, erdőkkel szegélyezett, biztonságosnak tűnő helyet, a későbbi Beregdarócot.

A szakirodalom az Árpád-kori darócokat királyi vadfogóknak tartja. Valószínű, hogy innen ered a falu neve is, mivel ez a terület a kezdetektől királyi birtok volt.

Az oklevelek 1284-ben említik elsőízben Drauch néven. Az első birtokosok a Gutkeled nemzetségből származó Daróci és Váradi családok voltak.

A történeti forrásoktól eltérően a helyi névmagyarázat a falu nevét a daru szóból eredezteti, mivel volt idő, mikor igen sok daru élt ezen a vidéken.

Az 1400-as években már annyi irtás volt a falut körülölelő erdőkben, hogy új telkeket lehetett kijelölni. Az ekkor átalakított Árpád-kori templom köré szerveződött a mai falu magva.

A 18. századtól a Gulácsy, majd a Lónyay család birtokába került a település. A nagybirtokok felaprózódását az első világháborút követően a birtokos családok eladósodása gyorsította fel.

A település a trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Badak Sándor (független)^[3]
• 1994–1998: Tóth Miklós (független)^[4]
• 1998–2002: Badak Sándor (független)^[5]
• 2002–2006: Dr. Révész Ferencné (független)^[6]
• 2006–2010: Dr. Révész Ferencné (független)^[7]
• 2010–2014: Dr. Révész Ferenc Miklósné (független)^[8]
• 2014–2019: Pálinkás György (független)^[9]
• 2019–2020: Pálinkás György (független)^[10]
• 2020–2024: Tánczos László (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2020. szeptember 27-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző polgármester február 21-én bejelentette a lemondását, egészségügyi okokra hivatkozva.^[11][12] A választás időpontját először 2020. június 7-ére tűzték ki,^[13] de aznap nem lehetett megtartani, mert a koronavírus-járvány kapcsán életbe lépett veszélyhelyzeti korlátozások lehetetlenné tették a választás lebonyolítását. A választás új időpontját a korlátozások feloldását követően 2020. szeptember 27-ére tűzték ki.

Népesség

Beregdaróc népessége 2011-ben még 731 fő volt, amely 2016 elejére 978 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség megjelenése valószínűsíthető.^[14]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 19,4% cigánynak, 0,7% ukránnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,7%, református 53,3%, görögkatolikus 21,3%, felekezeten kívüli 1,4% (16,3% nem válaszolt).^[16]

2022-ben a lakosság 80,4%-a vallotta magát magyarnak, 8,3% cigánynak, 1% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, bolgárnak, ruszinnak és románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,2% volt római katolikus, 39,3% református, 19,9% görög katolikus, 0,2% ortodox, 3% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).^[17]

Nevének eredete

SEBESTYÉN ZSOLT BEREG MEGYE HELYSÉGNEVEINEK ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA (Bessenyei Könyvkiadó ● Nyíregyháza, 2010)-ból idézve: "Daróc ’település Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében, Vásárosnaménytól K– ÉK-re’ 1284: Drauch (GYÖRFFY 1: 538), 1307: Dorouch (ZichyOkm. 1: 115), 1343: Darolch (uo. 2: 86), 1530: Darolcz (Conscr. Port.), 1542: Darocz (uo.), 1543: Darotz (uo.), 1550: Nagydrotz (uo.), 1553: Darocz (N. KISS 153), 1570: Darocz (Conscr. Port.), 1773: Darócz (LexLoc. 47), 1808: Darócz (LIPSZKY: Rep. 127), 1851: Darócz (FÉNYES 1: 240), 1864/65: Nagy Darócz (PESTY 471), 1877: Darócz (Hnt.), 1913: Beregdaróc (Hnt.), 1973: Beregdaróc (Hnt.). A Daróc helységnév magyar eredetű, a m. R. daróc foglalkozásnévből keletkezett. Ez szláv átvétel, jelentése azonban bizonytalan (TESz. 1: 596). Azokat a vadászokat hívhatták így, akiknek vadbőrnyúzás, szíjhasítás és szarvlevétel volt a feladatuk (FNESz., Beregdaróc, KNIEZSA 1955: 623). A 16. századtól használt Nagy- előtag az elpusztult, későbbi alapítású Kisdaróc nevének előtagjával állt korrelációban. A Bereg- jelző 1904-től használatos (MEZŐ 1999: 86), s az egykori megyei hovatartozásra utal."

Nevezetességei

• Görögkatolikus templom - bővebb információ: beregdaroc.nyirgorkat.hu
• Református temploma - a 14. században épült gótikus stílusban.
• Dédai erdő - természetvédelmi terület.
• Nyírjes tó - természetvédelmi terület.

Források

• Györffy György: Beregvármegye.
• Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára (Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2010)

Jegyzetek

További információk

• Beregdaróc a Megyejáró műsorában. YouTube

Kapcsolódó szócikkek