Szekuláris humanizmus

A szekuláris humanizmus egy naturalisztikus világnézet, fő értékei az észszerűség, az együttérzés, a tudományos vizsgálódás, az erkölcs, az igazság és az egyenlőség.

Másként fogalmazva a szekuláris humanizmus azon kevés filozófiai irányzatok közé tartozik, amelyek ténylegesen megkövetelik a logikus, kritikus gondolkodásmódot, és az emberi igazságkeresés során a tudományos módszerek alkalmazását.

Története

A szekuláris humanizmus elnevezést először 1846-ban George Jacob Holyoake használta „az olyan véleményekre, melyek csak tapasztalati módszerekkel próbára tehető kérdésekkel foglalkoznak”.

Ma a szekuláris humanizmus egy természeti világnézetű aktív élet-beállítottság, mely az értelem, együttérzés, tudományos érdeklődés, erkölcs, méltányosság és egyenlőség használatát támogatja. A szélesebb humanizmustól az különbözteti meg, hogy ez a dogma-bölcsesség helyett a szabad érdeklődést részesíti előnyben, és elutasítja az erkölcs vallási alapra helyezését. A szekuláris humanizmus főleg az ateisták, agnosztikusok, szabadgondolkodók, racionalisták, szkeptikusok és materialisták részére tűnik vonzónak. Alapelveit a következőképpen egyszerűsíthetjük:

• Az emberek értékesek, és meg tudnak oldani emberi problémákat.
• Tudomány, szólásszabadság, értelmes gondolat, demokrácia és művészeti szabadság együtt járnak.
• A természetfölötti nem fontos az erkölcseink szempontjából.

A szekuláris humanizmus gyakran találja magát a vallási fundamentalizmus ellenfeleként, különösen az egyház és az állam szétválasztásának kérdésében. A szekularizmus eme elvével sok hívő is egyetért. Hasonlóan egyre elterjedtebb tendencia, hogy a hívők erkölcseiket nem kizárólag hitükre, illetve egyházuk tanításaira alapozzák, hanem részben olyan alapokra, mint a szekuláris humanizmus.

Társadalmi hatásuk

A világ humanista egyesületei szorgalmazzák az abortusz szabadon választhatóságát, a homoszexualitás egyenjogúságának teljes elismerését, a nemek egyenlőségét, a válás és újraházasodás magánügynek való tekintését. Emellett igyekeznek a nyomort felszámolni, a békét, erőszakmentességet és környezetvédelmet támogatni. Ilyen tekintetben számos hívő nézetével is találkozik a társadalmi hatásuk.

Híres szekuláris humanisták

• Steve Allen
• Isaac Asimov
• Richard Dawkins
• Sanal Edamaruku
• E. M. Forster
• Julian Huxley
• Paul Kurtz
• Corliss Lamont [1]
• Taslima Nasrin
• Gene Roddenberry
• Bertrand Russell
• Carl Sagan
• Charles M. Schulz
• Michael Shermer
• Kurt Vonnegut
• Ibn Warraq
• E. O. Wilson

Kapcsolódó szócikkek

• Racionalizmus
• Szkepticizmus
• Empiricisták, Empiricizmus
• Szekularizáció
• Humanista Mozgalom

További információk

• Szekuláris Web -angol
• Empiria Magazin: Más szemszögből