Uraj
| Uraj | |
 | |
| Uraj látképe a templomtól nézve | |
| Közigazgatás | |
| Település | Ózd |
| Városhoz csatolás | 1978 |
| Korábbi rangja | község |
| Irányítószám | 3621 |
| Polgármester | Janiczak Dávid (Jobbik) |
| Országgyűlési képviselő | Riz Gábor (Fidesz-KDNP) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Távolság a központtól | 3,3 km |
| Elhelyezkedése | |
  Uraj Pozíció Magyarország térképén | |
 é. sz. 48° 14′ 57″, k. h. 20° 16′ 05″48.249166666667, 20.26805555555648.249167°N 20.268056°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 57″, k. h. 20° 16′ 05″48.249166666667, 20.26805555555648.249167°N 20.268056°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uraj témájú médiaállományokat. | |
Uraj egykor önálló község, 1979 óta Ózd városrésze.
Neve
Nevének alapja a magyar úr főnév származéka. Tulajdonképpeni értelme egy Ura nevű személyé, Uráé. A helység neve előfordult még Wroy, Uray, Vray, Wray, Wary, Wra, Vrey, Vra, Wrary és Wralya alakokban is.
Fekvése
A Heves–Borsodi-dombságon, az Uraj-patak völgyében, Ózd központjától 3,2 km-re északnyugatra, a magyar-szlovák határhoz közel található. Északnyugati szomszédja 3 km-re Susa.
Története
Eredetileg királyi birtok volt Gömör vármegye szélén. A török pusztítás után elnéptelenedett, majd később újra benépesült. A szeplőtelen fogantatásnak szentelt római katolikus temploma 1730-ban épült, de már az 1400-as években is volt temploma a községnek.
Vályi András szerint „URAJ. Magyar falu Gömör Várm. fekszik Sz. Simonnak szomszédságában, mellynek filiaja; határja meglehetõs.”[1]
Fényes Elek szerint „Uraj, Gömör v. magyar falu, Borsod vmegye szélén: 356 kath., 22 ref. lak. F. u. többen. Ut. p. Putnok.”[2]
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszécsi (Feledi) járásához tartozott.
1978 óta Ózd városrésze.
Neves személyek
- Itt született 1724 körül Csák Gellért premontrei rendi jászói kanonok.
Képek
-
A római katolikus templom -
A templom főoltára -
A templom kazettás mennyezete -
Az uraji templom
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Uraj. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
