Zemgale

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Zemgale (Szemigallia, Zemgallen, Semgallen, Alsó-Lettország) egyike Lettország öt tájegységének. A tájegység nevét az ezen a területen élt balti törzsről, a szemigallokról (zemgalok) kapta.

Fekvése

Zemgale Lettország déli részének a közepén terül el, nem messzi a fővárostól, Rigától. Délen Litvániával határos. Nyugaton Kurzeme, keleten Latgale határolja. Központja Jelgava (németül: Mitau). A történelmi Szemigallia területe átnyúlt a mai Litvánia Sēlijai területére. Zemgale területe 10 000 négyzetkilométer, lakosainak száma hozzávetőlegesen 300 000. Zemgaléhez Aizkraukle, Bauska, Dobele, és Jekabpils járások tartoznak.

Történelme

Lettország történelme
Korai idők Kunda kultúra (i. e. 8500–5000) Narvai kultúra (i. e. 5300–1750) Borostyánút (i.e. 1333-tól) Aesti (az 1. és a 4. század) Viking kor (a 8. és a 11. század) Lívek Ős-Livónia Balti népek Kurföld, Zemgale, Latgale, Sēlija
Középkor Litvániai teuton keresztes hadjáratok Kardtestvérek rendje (1202–1237–1561) Saulei csata (1236) Ó-Livónia (Terra Mariana, 1207–1561) Novgorodi–lovagrendi háború (1240–1242) Csúd-tavi csata (1242) Livóniai népek nagy felkelése (1259–1290) Durbeni csata (1260) Hanza-szövetség (1157–1669) Reformáció kora
Korai újkor Livóniai háború (1558–1583) Livóniai Királyság (1570–1578) Kurzemei és Zemgalei Hercegség (1562–1795) Svéd–lengyel háborúk (1600–1629) Wendeni csata (1601) Kircholmi csata (1605) Északi háború (1655–60) Svéd Livónia (1629–1721) Nagy északi háború (1700–1721)
Lett Köztársaság Első világháború (1914–1918) Breszt-litovszki béke (1918) Tautas padome (1918) Lett Köztársaság (1918–1940) Balti antant (1934) Molotov–Ribbentrop-paktum (1939) Második világháború (1939–1945) A Szovjetunió annektálja a balti államokat (1940) 15 (1. lett) és 19 (2. lett) Waffen-SS (1943–1945) Kurlandi karszalaggal (1944–1945) Erdei testvériség (1944–1953) Lett Szovjet Szocialista Köztársaság (1940–1941, 1944–1990) Lett Legfelsőbb Tanács (1987–1991) Balti út (1989) Lett Köztársaság (1990–)
Sablon:Lettország történelme m v sz

Zemgale a 2. századtól kezdve lakott terület. Az 5-9. század között a Daugavának, az Észak-Európát a Fekete-tengerrel összekötő vízi útnak köszönhetően jelentős gazdasági fejlődésen ment át.

A Kardtestvérek rendje Kurzeme elfoglalását követően hódításait Zemgale irányába folytatta. A szemigallok keményen ellenálltak. A kardtestvérek 1290-ben foglalták el az őslakók utolsó erődítményeit, Zemgale teljes területét. Ez a lakosság életét gyökeresen megváltoztatta. Megindult a terület mezőgazdaságának fejlődése, de ugyanakkor a feudalizálódás is, ami a lakosság nagy részét jobbágysorba süllyesztette.

A livóniai háború (1558-1583) és a reformáció hatására Lettországnak a Daugava nyugati partja és a Balti-tenger közötti területén létrejött a Kurzemei és Zemgalei Hercegség (lettül: Kurzemes un Zemgales hercogiste, németül: Herzogtum Kurland und Semgallen, a történelemkönyvekben leggyakrabban csak Kurlandi Hercegség néven). Gotthard von Kettler, a Kardtestvérek rendje utolsó nagymestere lett a hercegség első uralkodója, aki házasságra lépett Mecklenburgi Anna hercegnővel, és elfogadta a litván nagyherceg, később pedig a lengyel király hűbéri fennhatóságát. A hercegség fővárosa Jelgava (németül: Mitau) lett. Az 1617-1629-es svéd-lengyel háborút követően a lengyelek elvesztették livóniai tartományaik java részét, és csak Kurzeme és Zemgale Hercegség maradt a kezükben.

Az 1700-ban kitört nagy északi háborút követően a terület gazdasága jelentősen megváltozott. A falvak helyét kiterjedt tanyavilág foglalta el. Ezzel egy időben a Kurzemei és Zemgalei Hercegség orosz uralom alá került. 1795-ben a már csak névleges hercegség is megszűnt és Zemgale hivatalosan is az Orosz Birodalom része lett. Ezt követően egészen 1918-ig, a Lett Köztársaság kikiáltásáig mind adminisztratív, mind gazdasági téren megtartotta egységét.

Zemgale gazdasági fejlődése 1866-ot, a jobbágyság megszüntetését követően gyorsult fel. Kiépült a terület úthálózata, amely nemcsak Rigával, hanem a szomszédos litván területekkel is összekapcsolta. 1866-ban indult útjára az első vasúti szerelvény Riga és Jelgava között, és 1902-ben nyitották meg a Krustpils–Jelgava–Ventspils vasútvonalat.