Mulgi nyelv

Mulgi mulgi kiil
Beszélik	Észtország
Terület	Viljandi megye
Beszélők száma	10 000 fő
Nyelvcsalád	uráli
Írásrendszer	latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos	-
A Wikimédia Commons tartalmaz mulgi kiil témájú médiaállományokat.

A mulgi a déli észtek által beszélt nyelvek, nyelvjárások egyike. Az ilyeneket összefoglalóan dél-észt nyelv néven emlegetik, a mulgi mellett ide tartozik még a tartu, võro és a szetu nyelv.

A mulgikról

A mulgik Észtország déli részén élnek, a Võrtsjärvtől délkeletre, Viljandi megye (Viljandi maakond) déli felében. Mulgiföld központjának számít Viljandi, bár kívül esik a hagyományos értelemben vett mulgi területen. A városban minden évben népzenei fesztivált rendeznek, és itt működik a Tartui Egyetem kihelyezett tagozata, a Viljandi Kultúrakadémia, mely népművészeti és zenei szakembereket képez.^[1]

A mulgi nyelvjárás

A mulgi nyelvjárást a déli nyelvjárások közé sorolják, de nem tekintik önálló nyelvnek, mint a võrui vagy a szetu nyelvváltozatoknak. Ma már csak néhány ezren beszélik, de jelentős mennyiségű népköltészeti szöveget gyűjtöttek össze mulgi nyelvjárásban.^[1]

Történelem

A két különböző történelmi észt nyelv - északi és déli észt - a modern észt ősök migrációján alapul Észtország területén legalább két különböző hullámban és mindkét csoport meglehetősen eltérő nemzeti nyelven beszél. Az erőteljes népmozgások miatt azonban ezen nyelvjárások beszélői ma az ország területein szétszóródva élhetnek^[2][3] Az első dél-észt nyelvtant 1648-ban Johann Gutslaff írta és az Újtestamentom fordítását (Wastne Testament) 1686-ban publikálták. 1806-ban jelent meg az első észt újság megjelent dél-észt irodalmi nyelven (Tarto-ma rahwa Näddali leht).^[4]

Jegyzetek