Zielinski Szilárd

Zielinski Szilárd
Született1860. május 1.[1][2]
Mátészalka
Elhunyt1924. április 24. (63 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1888)
KitüntetéseiMagyar Örökség díj (2004)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (10/1-1-2)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zielinski Szilárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Zielinski Szilárd mellszobra Szegeden

Zielinski Szilárd (Mátészalka, 1860. május 1. – Budapest, 1924. április 24.) építőmérnök, műegyetemi tanár, a magyarországi vasbetonépítés úttörője.

Életpályája

1860. május 1-jén született Mátészalkán. Apja Stanislaus Zieliński, politikai okokból Magyarországra menekült lengyel nemesember volt, anyja Böhm Terézia. Tanulmányait a Budai Főreáltanodában, majd Pesten, a m. kir. József-Műegyetemen végezte, majd 1888-ig állami ösztöndíjjal Németországban, Angliában és Franciaországban tanult, illetve Párizsban dolgozott az Eiffel-cégnél. 1889-től mérnöki irodát nyitott Budapesten, és elsősorban hídtervezéssel és vasúti nyomjelzéssel foglalkozott. Ekkoriban még főleg vasszerkezeteket alkalmazott. 1897-től tanár volt a Műegyetemen.

1894. december 1-jén Budapesten, a Kálvin téri református templomban feleségül vette Halász Irma Rózát.[4]

A XIX. század második felében London, New York, Chicago és Párizs metróépítési lázban égtek, 1897-re Zielinski Szilárd is megalkotta a budapesti „Magyar Metropol Vasút” tervét. Meghatározta az észak-déli és a keleti-nyugati főirányokat is. Így a mérnökök közt ő volt az első, aki a metróhálózati építési tervekért doktori címet kapott.

Miután megismerte François Hennebique francia mérnök vasbetonépítésre vonatkozó szabadalmát mérnöki munkájában az országban elsőként szorgalmazta a vasbeton szerkezetek alkalmazását. Kezdetben francia tervek alapján és francia munkások alkalmazásával dolgozott, majd nem sokkal később már saját tervek és szegedi munkások segítségével függetlenítette magát.

Mérnöki munkássága mellett sok éven át küzdött a Mérnöki Kamara megalakításáért. Erre vonatkozó első javaslatát még 1900-ban nyújtotta be, de egészen 1923-ig kellett várnia, amíg a Mérnöki Kamara, illetve nem sokkal később a Budapesti Mérnöki Kamara megalakulhatott. Utóbbinak ő lett az első elnöke a március 8-ai megalapítástól április 24-én bekövetkezett haláláig.

Mérnöki munkái

Zielinski-féle víztorony Szegeden (1903-1904)

Írásai

  • A vágány kapcsolások számító módja. Bpest, 1888 (Kny. az M. Mérnök- és Ép.-E. Közlönyéből)
  • Ajánlat az alsó Dunán Ó-Moldova- és Turn-Szeverin közt levő hajózási akadályok elhárításának módszerére. Bpest, 1890 (Kny. az M. Mérnök- és Ép.-E. Közlönyéből)
  • A helyiérdekű vasutakról szóló törvények módosítása és kiegészítésére vonatkozó kérdőpontok és javaslatok (Bene Györggyel és Pulszky Garibaldival együtt) Bpest, 1899 (Kny. a Heti Értesítőből)
  • A román cementek összehasonlító vizsgálása és a gyakorlatban való felhasználásuk ellenőrzése (Zhuk Józseffel együtt) Bpest, 1901
  • Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve. Bpest, 1902
  • A román- és portland-cementek szilárdulása pépben, habarcsban és betonban. Bpest, 1909

Emlékezete

Zielinski Szilárd emléktáblája egykori lakhelyén, a Budafoki út 3. szám alatt
Zielinski Szilárd sírja a Fiumei Úti Sírkertben (10/1-1-2). Wälder Gyula alkotása.

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17275.htm, Zielinski Szilárd, 2017. október 9.
  2. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  4. ↑ A Budapest Kálvin téri református egyházközség házassági anyakönyve, 516/1894.
  5. ↑ Vidovics Ferenc: 100 éves a Bökényi duzzasztó. Szentesi Mozaik, 2006. augusztus 8.
  6. ↑ Gyaloghíd, Balatonföldvár. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  7. ↑ Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 100. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
  • Sármezey Endre: Zielinski Szilárd. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1924, 21-22. o.
  • Magyar műszaki alkotók. Bp., 1964
  • Mihailich Győző, Haviár Győző: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1966
  • Somorjai Ferenc: Budapest (Ser. Panoráma városkalauz), Budapest, 1996. ISBN 9632437667 A margitszigeti víztoronyról ld. 189. o.
    • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 890–891. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000. 270. o. ill. ISBN 9630034905 Zielinskiről ld. 166. és 196. o.
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. 1455–1456. o. ISBN 963-547-414-8  

További információk

  • Víztorony.hu
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Magyar Örökség-díj, 2004
  • A vasbeton rövid története
  • Zielinski Szilárd-díj
  • Híres magyar mérnökök
  • Zielinski Szilárdra, a hazai vasbetonépítés úttörőjére emlékeztek (pestbuda.hu)

Kapcsolódó szócikkek

Víztorony (Szeged)

Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 3362167764299813890001
  • PIM: PIM75296
  • GND: 1280972637