Államok vezetőinek listája 1937-ben

Ezen az oldalon az 1937-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.

Európa

Afrika

Dél-Amerika

  •  Argentína (köztársaság)
    • Államfő – Agustín Pedro Justo (1932–1938), lista
  •  Bolívia (köztársaság)
    • Államfő –
      1. David Toro (1936–1937)
      2. Germán Busch (1937–1939), lista
  •  Brazília (köztársaság)
  •  Chile (köztársaság)
    • Államfő – Arturo Alessandri (1932–1938), lista
  •  Ecuador (köztársaság)
    • Államfő –
      1. Federico Páez (1935–1937)
      2. Alberto Enríquez Gallo (1937–1938), Ecuador legfőbb parancsnoka, lista
  •  Kolumbia (köztársaság)
    • Államfő – Alfonso López Pumarejo (1934–1938), lista
  •  Paraguay (köztársaság)
    • Államfő –
      1. Rafael Franco (1936–1937), ügyvivő
      2. Félix Paiva (1937–1939), lista
  •  Peru (köztársaság)
    • Államfő – Óscar R. Benavides (1933–1939), lista
    • Kormányfő – Ernesto Montagne Markholz (1936–1939), lista
  •  Uruguay (köztársaság)
  •  Venezuela (köztársaság)
    • Államfő – Eleazar López Contreras (1935–1941), lista

Észak- és Közép-Amerika

Ázsia

  • Afganisztán Afganisztán (monarchia)
    • Uralkodó – Mohamed Zahir király (1933–1973)
    • Kormányfő – Mohammad Hasim Khan (1929–1946), lista
  •  Irak (monarchia)
    • Uralkodó – Gázi király (1933–1939)
    • Kormányfő –
      1. Hikmat Szulajman (1936–1937)
      2. Dzsámil am-Midfaj (1937–1938), lista
  •  Irán (monarchia)
    • Uralkodó – Reza Pahlavi sah (1925–1941)
    • Kormányfő – Mahmúd Dzsam (1935–1939), lista
  •  Japán (császárság)
  •  Jemen (monarchia)
    • Uralkodó – Jahia Mohamed Hamidaddin király (1904–1948)[4]
  • Kína
    • Kínai Köztársaság Nemzeti Kormányzat (köztársaság)
    • Államfő – Lin Szen (1931–1943), Kína Nemzeti Kormányának elnöke, lista
    • Kormányfő – Csang Kaj-sek (1935–1938), lista
    • Kínai Tanácsköztársaság
    • 1937. szeptember 22-én felbomlott.
      • Államfő – Mao Ce-tung (1931–1937), a Kínai Tanácsköztársaság Végrehajtó Bizottságának elnöke
    • Ideiglenes Kormányzat (1937–1940) (japán bábállam)
    • 1937. december 14-én alakult meg.
      • Államfő – Vang Kemin (1937–1940), az Ideiglenes Kormányzat elnöke
    • Keleti Hebei Autonóm Tanács (japán bábállam)
    • 1937 decemberében beolvadt az Ideiglenes Kormányzatba.
      • Államfő – Jin Csu-keng (1935–1937), az Autonóm Tanács elnöke
    • Dadao Kormányzat (japán bábállam)
    • 1937. december 5-én alakult meg.
      • Elnök – Szu Hsziven (1937–1938), a Dadao Kormányzat elnöke
    •  Mandzsukuo (japán bábállam)
      • Uralkodó - Pu Ji (1932–1945)
      • Kormányfő - Csang Csing-huj (1935–1945)
    • Tibet (el nem ismert, de facto független állam)
  • Maszkat és Omán (abszolút monarchia)
    • Uralkodó – III. Szaid szultán (1932–1970)
  •  Mongólia (népköztársaság)
    • A kommunista párt vezetője – Bandzardzsavün Bászandzsav (1936–1940), a Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának főtitkára
    • Államfő – Danszranbilegiin Dogszom (1936–1939), Mongólia Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnöke, lista
    • Kormányfő – Anandün Amar (1936–1939), lista
  •  Nepál (alkotmányos monarchia)
    • Uralkodó – Tribhuvana király (1911–1950)
    • Kormányfő – Dzsuddha Samser Dzsang Bahadur Rana (1932–1945), lista
  •  Szaúd-Arábia (abszolút monarchia)
  • Thaiföld Sziám (parlamentáris monarchia)
    • Uralkodó – Ananda Mahidol király (1935–1946)
    • Kormányfő – Phraja Phahonphonphajuhaszena (1933–1938), lista
  •  Törökország (köztársaság)
  • Tuva (népköztársaság)
    • A kommunista párt főtitkára – Szalcsak Toka (1932–1944)
    • Államfő – Adüg-Tulus Khemcsik-ool (1936–1938)
    • Kormányfő – Szat Csurmit-Dazsi (1936–1938)

Óceánia

  •  Ausztrália (parlamentáris monarchia)
  •  Új-Zéland (parlamentáris monarchia)

Jegyzetek

  1. 1925–1928 között Ahmet Zogu néven Albánia elnöke volt.
  2. 1941-től emigrációban
  3. A Szövetségi Tanács hét tagja alkotja a Svájci Államszövetség kollektív elnökségét és kormányát. A Tanácson belül a Svájci Államszövetség elnöke kizárólag primus inter pares minőségben szolgál egy évig.
  4. Jemen 1918-ban nyerte el függetlenségét.
  5. Tendzin Gyacót csak 1950-ben fosztották meg trónjától, Tibet 1951-ben fogadta el Kína fennhatóságát, a Dalai Láma 1959-ben vonult száműzetésbe, és 2011-ben véget ért politikai szerepe a száműzetésben lévő kormányban.
  6. Abdul-Aziz 1902 és 1921 között Nedzsd és Hasza emírje volt, 1921 és 1927 között Nedzsd szultánja, 1927 és 1932 között Nedzsd királya és 1926 és 1932 között Hidzsáz királya (Nedzsd és Hidzsáz királya néven), 1932-től Szaúd-Arábia királya.

Források

  • Rulers
  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez: császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Springer Hungarica Kiadó Kft. 1994. ISBN 963 7775 43 9