Abdul-Aziz szaúdi király

Abdul-Aziz ibn Abdul-Rahman Al Szaúd عبد العزيز بن عبد الرحمن آل سعود
Szaúd-Arábia királya
Uralkodási ideje
1932. augusztus 14. – 1953. november 9.
Elődje	nem volt
Utódja	Szaúd ibn Abdul-Aziz
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Szaúd-ház
Született	1876. január 15. Rijád
Elhunyt	1953. november 9. (77 évesen) Taif
Nyughelye	Al Oud temető, Rijád
Édesapja	Abdul-Rahman ibn Fejszál Al Szaúd
Édesanyja	Sarah Al Sudairi
Testvére(i)	Núra bint Abd al-Rahmán Al Szaúd Muhammad bin Abdul-Rahman Abdullah bin Abdul-Rahman Musaid bin Abdul Rahman Sa'ad bin Abdul-Rahman Faisal bin Abdul Rahman bin Faisal bin Turki Al Saud Fahd bin Abdul Rahman bin Faisal Al Saud Khalid bin Abdul Rahman bin Faisal bin Turki Al Saud Saud bin Abdul Rahman bin Faisal Al Saud
Házastársa	Fahda bint Asi Al Shuraim Hassa bint Ahmed Al Sudairi Al Jawhara bint Musaed Al Jiluwi Baraka Sharifa bint Saqr Al Fajri Wadhah Bint Muhammad Sarah bint Abdullah bin Faisal Tarfah bint Abdullah Al Sheikh Lulua bint Salih Al Dakhil Haya bint Sa'ad Al Sudairi Munaiyirah Umm Talal
Gyermekei	Szaúd szaúdi király Fejszál szaúdi király Khalid szaúdi király Fahd szaúdi király Abdullah szaúdi király Szalman szaúdi király Turki I bin Abdul Muhammad bin Abdulaziz Al Saud Nasser bin Abdulaziz Saad bin Abdulaziz Mansour bin Abdulaziz Al Saud Nayef bin Abdelaziz Latifa bint Abdulaziz Al Saud Bandar bin Abdulaziz Al Saud Mishaal bin Abdulaziz Al Saud Seeta bint Abdulaziz Al Saud Mamdouh bin Abdulaziz Al Jawhara bint Abdulaziz Al Saud Al-Bandari bint Abdul-Aziz Al Saud Abdul Ilah bin Abdulaziz Al Saud Mashhur bin Abdulaziz Al Saud Fawwaz bin Abdulaziz Al Saud Badr bin Abdulaziz Al Saud Hazloul bin Abdulaziz Al Saud Abdul Majeed bin Abdulaziz Al Saud Turki II bin Abdulaziz Al Saud Talal bin Abdulaziz Al Saud Ahmed bin Abdulaziz Al Saud Sultan bin Abdelaziz Abdul-Rahman bin Abdulaziz Al Saud Mutaib bin Abdulaziz Al Saud Muqrin bin Abdulaziz Al Saud Sattam bin Abdulaziz Al Saud Nawwaf bin Abdulaziz Al Saud Musa'id bin Abdulaziz Al Saud Thamir bin Abdulaziz Al Saud Hamoud bin Abdulaziz Al Saud Abdul Muhsin bin Abdulaziz Al Saud Majid bin Abdulaziz Al Saud Mishari bin Abdulaziz Al Saud Haya bint Abdulaziz Al Saud Luluwah bint Abdul-Aziz Al Saud Sultana bint Abdul-Aziz Al Saud Nura bint Abdulaziz Munira bint Abdulaziz Anud bint Abdulaziz Nouf bint Abdulaziz Al Saud
A Wikimédia Commons tartalmaz Abdul-Aziz ibn Abdul-Rahman Al Szaúd عبد العزيز بن عبد الرحمن آل سعود témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Abdul-Aziz ibn Abdul-Rahman Al Szaúd vagy gyakran használt nevén Ibn Szaúd (1876. január 15. – 1953. november 9.) Szaúd-Arábia megalapítója és első királya. Miután apját elűzték a Nedzsdi Emirátus éléről, Abdul-Aziz fokozatosan elfoglalta Arábia középső területeit és brit támogatással kikiáltotta magát a Nedzsdi Szultanátus, majd Nedzsd és Hidzsáz, végül Szaúd-Arábia királyának. Uralkodása idején hatalmas olajmezőket találtak országa Perzsa-öbölhöz közeli részén.

Ifjúsága

Abdul-Aziz 1876. január 15-én Rijádban született a Nedzsdi Emirátus utolsó uralkodója, Abdul-Rahman ibn Fejszál Al Szaúd és felesége, Sarah Al Sudairi gyermekeként.

1890-re az Al Szaúd nemzetség belharcait kihasználva, az Al Rasid klán átvette az uralmat a Nedzsdi Emirátusban, elfoglalta Rijádot és legyőzték a Szaúdok seregét. Abdul-Rahman családjával együtt az Al Murrah beduin törzsnél keresett menedéket a mai Szaúd-Arábia déli részén, majd Katarba, Bahreinbe és végül Kuvaitba távoztak, ahol majdnem egy évtizedig éltek.

Hódításainak kezdete

Abdul-Aziz 1901 tavaszán néhány rokonával és fegyvereseikkel portyákra indult a Nedzsdbe, főleg Rasid-párti törzseket támadva meg. Csapata ekkor még alig haladta meg a 200 főt.

Ugyanezen év őszén a ramadán idején merész húzással Rijád ellen indultak. A herceg 40 emberével a városfalakon áthajló pálmák törzsén felmászva behatolt a városba és átvette a hatalmat. Rijád Rasid-párti kormányzóját saját erődje előtt fejezték le.

A főváros elfoglalása után a Szaúd-ház régi támogatói visszatértek Abdul-Azizhoz, aki karizmatikus vezetőnek és jó katonának bizonyult. A következő év során a Nedzsd felét visszavették az Al Rasid nemzetségtől.

1904-ben a Rasid-klán az Oszmán Birodalomhoz fordult segítségért. Június 15-én az egyesült rasidi-török csapatok vereséget mértek Ibn Szaúd csapataira, akik visszavonultak és gerilla-hadviselésbe kezdtek a törökök ellen, főleg utánpótlási vonalaikat támadva.

Miután a török csapatok kivonultak, a szaúdiak 1912-ig teljesen megszállták a Nedzsdt és Arábia keleti partvidékét. Abdul-Aziz ekkor alapította meg az Ikhván muszlim fegyveres testvériséget, amely elvben az iszlám megtisztításáért és a vahhábita hitelvek terjesztéséért harcolt, ám a gyakorlatban a Szaúd-ház uralmát segítette és nomád beduin törzseket kényszerített letelepedésre.

Nedzsd és Hidzsász meghódítása

Az első világháború kitörése után a brit kormány Ibn Szaúddal is felvette a kapcsolatot, mint olyan hatalommal, amely képes és akar harcolni a Török Birodalom ellen. Az 1915 decemberében megkötött darini szerződésben Nagy-Britannia protektorátusává tette a Szaúd-ház által birtokolt területet és segítséget ígért a törökpárti Rasidok elleni harchoz. A britek ezzel párhuzamosan (a híres Arábiai Lawrence által) felvették a kapcsolatot Husszein ibn Ali mekkai seriffel is.

A brit fegyvereknek és anyagi támogatásnak hála, Ibn Szaúd 1922-re teljesen megtörte az Al Rasid ellenállását és területük megszállásával megduplázta a fennhatósága alatt levő országrészt; egyben kikiáltotta a Nedzsdi Szultanátust. Egy újabb brit szerződéssel sikeresen elfogadtatta hódításait, cserébe megígérte, hogy nem fogja támadni az Öböl-menti és iraki brit érdekeltségeket. Ibn Szaúdnak emiatt egyre több problémája adódott az Ikhvánnal, amely ebben az évben a brit védelem alatt álló Transzjordániát támadó portyáján súlyos veszteségeket is szenvedett.

1925-ben Ibn Szaúd elfoglalta Mekkát Husszein seriftől, 700 éves hásimita uralomnak vetve véget ezáltal. 1926. január 8-án Ibn Szaúdot Hidzsáz királyává kiáltották ki. Az 1927-es dzsiddai szerződésben Nagy-Britannia is elismerte a Szaúdi-ház uralmát Nedzsd és Hidzsáz fölött.

A nemzetközi elismeréssel a háta mögött Ibn Szaúd az Arab-félsziget minden olyan területét megszállta, amely nem állt az angolok védelme alatt. Mivel a britekkel való konfliktust megtiltotta, kénytelen volt a fellázadó Ikhván ellen fordulni, amely folytatni akart a harcot a nem-vahhábita eretnekek ellen. A lázadó milíciát 1929-re sikerült végleg leverni.

Szaúd-Arábia megalapítása

1932. szeptember 23-án Ibn Szaúd addigi hódításait Szaúd-Arábia néven egyesítette.

1935. március 15-én mekkai zarándoklata idején három fegyveres támadt a királyra, aki azonban épségben került ki a merényletkísérletből.

1938-ban a kaliforniai Standard Oil geológusai hatalmas olajmezőket találtak a királyságban. A korábbi brit támogatás ellenére a király 1944-ben amerikai társaságoknak adta el a kitermelési jogokat. A befolyó jövedelmeket főleg katonai célra, a nomád beduinok akár erőszakos letelepítésére és vérbosszúik, torzsalkodásaik megszüntetésére használta fel. Jelentős összegeket fordított a vahhábizmus terjesztésére is.

A második világháborúban a királyság formálisan semlegesnek mondta magát, de inkább a szövetségesekhez állt közelebb. Ennek ellenére, amikor 1938-ban a bagdadi német nagykövetet az iraki brit olajvezeték elleni szabotázzsal vádolták, Ibn Szaúd menedéket adott a német diplomatának.

A király 1945-ben Roosevelt amerikai elnökkel és Winston Churchillel is hosszas tárgyalásokat folytatott a térség jövőjéről.

Szaúd-Arábia 1948-ban formálisan részt vett az első arab-izraeli háborúban, de jelentős szerepet nem vállalt.

Halála

1953 októberében Abdul-Aziz király megbetegedett és november 9-én Taif városában álmában halálos szívroham érte. Testét a rijádi Al Oud temetőben helyezték örök nyugalomra.

Családja

Abdul-Aziz először 15 éves korában házasodott, az idők folyamán összesen 22 felesége volt, akiktől 45 fia született, ám a felnőttkort csak 36 érte meg. A halálát követő hatvan évben fiai váltották egymást a szaúdi trónon.

Források

• "King Abdulaziz' Noble Character". Islam House.
• Winberg Chai: Saudi Arabia: A Modern Reader University Press. p. 193. ISBN 978-0-88093-859-4
• James Wynbrandt: A Brief History of Saudi Arabia Infobase Publishing. ISBN 978-0-8160-7876-9
• "Discovery! The Search for Arabian Oil". Selwa Press 2007.
• Leatherdale, Clive (1983) Britain and Saudi Arabia, 1925-1939: The Imperial Oasis New York: Frank Cass and Company.
• "Warrior King Ibn Saud Dies at 73". The West Australian. 10 November 1953.
• "Death of Ibn Saud". History Today 53 (11).

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ibn Saud című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

• Szaúd-Arábia uralkodóinak listája

Előző uralkodó: -

Szaúd-Arábia királya 1932 - 1953

Következő uralkodó: Szaúd ibn Abdul-Aziz