Pu Ji kínai császár

A szócikkben a keleti névsorrendet, azaz a családnév–keresztnév formát követő nevek találhatók.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Pu Ji
Pu Ji mint Mandzsukuo császára
Pu Ji mint Mandzsukuo császára

Kína császára
Uralkodási ideje
1908. december 2. 1912. február 12.
1917. július 1. – július 12.
ElődjeKuang-hszü
Utódjatisztség eltörölve
Mandzsukuo császára
Uralkodási ideje
1934. március 1. 1945. augusztus 15.
Elődjeúj tisztség
Utódjatisztség eltörölve
Életrajzi adatok
UralkodóházCsing-dinasztia
Született1906. február 7.
Peking
Elhunyt1967. október 17. (61 évesen)
Peking
Nyughelyegrave of Puyi
ÉdesapjaCaj-feng (Zaifeng)
ÉdesanyjaJou-lan (Youlan)
Testvére(i)
  • Yunhuan
  • Jin Yunying
  • Pujie
  • Jin Youzhi
HázastársaVan Zsung (Wan Rong) (császárné)
HázastársaVen Hsziu (Wen Xiu) (másodfeleség)
HázastársaLi Su-hszien (Li Shuxian) (polgári feleség)
Gyermekeinincs
A Wikimédia Commons tartalmaz Pu Ji témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pu Ji (tradicionális kínai: 溥儀, egyszerűsített kínai: 溥仪, pinjin átírással Pǔyí, más átírással Puji, uralkodói nevén Hszüan-T'ung), (Peking, 1906. február 7. – Peking, 1967. október 17.) a Csing-dinasztia, és egyben Kína utolsó császára, akit háromévesen ültettek trónra, de viszonylag rövid időn belül letaszították onnan. Később 11 napig újból Kína császára. 1934-től a Japán által irányított bábállam, Mandzsukuo császárává tették. Látszaturalkodása 1945-ig tartott, mikor is a szovjet hatóságok elfogták. Később börtönben is volt és több megaláztatás is érte. 1959-ben amnesztiát kapott, 1967-ben halt meg.

Élete

Származása

Caj-feng (Zaifeng) herceg, mellette Pu Ji (Puyi). Az ölében a második fiát, Pu Csiét (Pu Jie-t) tartja. (1909.)

1906. február 7-én született Pekingben, a Tiltott Városban. Apja, Caj-feng (Zaifeng), Csun (Chun) második hercege volt. Az ő testvére volt Kuang-hszü kínai császár (Guangxu kínai császár) császár, de felette a valódi hatalmat Ce-hszi császárné gyakorolta. Pu Ji (Puyi) volt az apja két felesége által szült tizenegy gyereke közül a legidősebb.

Trónra lépése és uralkodása

Háromévesen örökölte a mandzsu trónt, miután nagybátyja, Kuang-hszü (Guangxu) császár 1908. november 14-én elhunyt. Három évig uralkodott, kiskorúsága miatt apja volt mellette a régens, mígnem 1912. február 12-én az előző évben lezajlott polgári forradalom következtében a forradalmárok megdöntötték a Csing (Qing)-dinasztiát és Pu Ji (Puyi) lemondásra kényszerült.

A trónfosztott császár

A kiskorú Pu Ji (Puyi) megtartotta titulusát, trónjának és hatalmának elvesztését követően is a Tiltott Városban élt. 1917. július 1-jén Csang Hszün tábornok segített neki visszakerülni a trónra, ám csapatai 11 nap múlva vereséget szenvedtek, és a kezdeményezés elbukott, Pu Ji pedig újra trónfosztott lett. Amikor betöltötte a 18. évét, Feng Jü-hsziang hadúr véglegesen megfosztotta trónjától, elűzte a Tiltott városban levő palotájából és a köztársaság egyszerű polgárának nyilvánította.

Mandzsukuo császára

A mandzsuk szerették volna visszaültetni Pu Ji (Puyi)t a trónra, és azt akarták, hogy együttműködjön a nyugati nagyhatalmakkal, ami segíthetett volna e cél elérésében. Amikor a japánok 1931-ben megszállták Mandzsúriát, Pu Ji elfogadta az ajánlatukat, hogy legyen az újonnan létrehozott Mandzsukuo állam főbiztosa, majd 1934-ben annak császárává avatták Kang-te (Kangde) néven. Csak látszatra kormányzott, az igazi hatalom a japánok kezében volt és a császárt lényegében háziőrizetben tartották, egészen addig, amíg a szovjet Vörös Hadsereg egységei meg nem szállták Mandzsúriát. Pu Ji (Pu Ji) egyre inkább követte a buddhizmus tanait és hamarosan vegetáriánus lett, mondván, hogy őseinek és rokonainak transzformációja.

További sorsa

A háború vége után orosz hadifogságba esett és a Szovjetunióba vitték, ahol háziőrizetben (átnevelőtáborban) tartották. Felesége közvetlenül a háború után meghalt, a börtönben való rossz bánásmód miatt, de ő erről csak három év elteltével értesült. 1950-ben visszatért Kínába. Itt 9 évi börtönre ítélték. Bár 1959-ben amnesztiával szabadult, a kommunista kormány bábja lett, sőt, 1962-ben Mao Ce-tung (Mao Zedung) parancsára feleségül is vette a párt egyik tagját – ezzel először fordult elő, hogy egy mandzsu uralkodó kínai nőt vett feleségül. Ismét Pekingbe költözött, és egy botanikus kert javítóműhelyében, később pedig a nemzeti könyvtárban dolgozott. Megírta emlékiratait Az utolsó kínai császár voltam címmel. 1967. október 17-én halt meg betegeskedés után Pekingben.

Családja

Pu Ji feleségével, Kína utolsó császárnéjával
  • Három fiútestvére és hét életben maradt nővére volt.
  • Élete során öt felesége volt

Személye a kultúrában

  • Önéletrajzát több nyelvre is lefordították, Magyarországon az első kiadásra 1969-ben került sor.
  • Bernardo Bertolucci olasz filmrendező Pu Ji önéletrajza alapján 1987-ben elkészítette az Utolsó császár című filmjét, amely hatalmas világsiker lett, és többek között kilenc Oscar-díjat és négy Golden Globe-díjat nyert.

Források

  • Terebess Ázsia Lexikon
  • Elte Kína enciklopédia
  • Oroszország hangja: Pu Ji, az utolsó kínai császár étkezési szokásai

Kapcsolódó szócikkek


Előző uralkodó:
Kuang-hszü
Kínai császár
19081912
A Csing-dinasztia zászlója
Következő uralkodó:
nem volt
Sablon:Első világháborús uralkodók
  • m
  • v
  • sz
Uralkodók az első világháború idején
Osztrák-Magyar Monarchia I. Ferenc József ·  IV. (I.) Károly · belga I. Albert · bolgár I. Ferdinánd ·  III. Borisz · brit V. György ·  I. Péter · Német Birodalom II. Vilmos

 ·  III. Lajos ·  III. Frigyes Ágost ·  II. Vilmos ·  Ernő Lajos ·  II. Frigyes ·  IV. Frigyes Ferenc ·  Vilmos Ernő ·  VI. Adolf Frigyes ·  II. Frigyes Ágost

 · Olaszország 1861 III. Viktor Emánuel ·  II. Miklós ·  II. Mihály ·  V. Mehmed ·  VI. Mehmed · román I. Károly ·  I. Ferdinánd · japán Taisó (Josihito) ·  V. Ijaszu ·  I. Zauditu ·  (Jüan) Si-kaj ·  Hszüan-tung (Pu Ji) · holland Vilma · luxemburgi I. Mária Adél · montenegrói I. Miklós ·  Ahmad ·  Habibullah ·  I. Konstantin ·  I. Sándor ·  II. Tupou György ·  III. Tupou Salote ·  II. Abbász ·  Huszajn Kámil ·  I. Fuád · norvég VII. Haakon · svéd V. Gusztáv · dán X. Keresztély ·  II. János ·  X. Piusz ·  XV. Benedek ·  I. Albert ·  Tubten Gyaco ·  Sziszavangvong ·  Duy Tân ·  Khải Định ·  Sziszovat ·  Juszuf ·  Husszein ·  Frigyes Károly ·  II. Mindaugas ·  Károly István ·  I. Vilmos ·  V. Ráma · spanyol XIII. Alfonz ·  Bogdo
Sablon:Második világháborús uralkodók
  • m
  • v
  • sz
Uralkodók a második világháború idején
magyar Horthy Miklós (kormányzó) · belga III. Lipót · bolgár III. Borisz ·  II. Simeon · brit VI. György ·  II. Péter · jordán I. Abdullah

 ·  II. Tomiszláv ·  (X.) Keresztély ·  II. Fejszál ·  III. Szaid ·  Jahia Mohamed Hamidaddin ·  II. Halifa ·  Tribhuvana ·  Dzsigme (Vangcsuk) ·  Ahmed

 · Olaszország 1861 III. Viktor Emánuel · román II. Károly ·  I. Mihály · japán Hirohito ·  I. (III.) Viktor Emánuel ·  I. Hailé Szelasszié ·  Ajszin Dzsioro Pu Ji (Kang-te) · holland Vilma · luxemburgi I. Sarolta ·  Reza ·  Mohamed Reza ·  Mohamed Zahir ·  II. György ·  III. Tupou Salote ·  I. Faruk · norvég VII. Haakon · svéd V. Gusztáv · dán X. Keresztély ·  II. Ferenc József ·  XII. Piusz ·  II. Lajos ·  Tendzin Gyaco ·  Sziszavangvong ·  Bảo Đại ·  Sziszovat Monivong ·  Norodom Szihanuk ·  V. Mohammed ·  Abdul-Aziz ·  I. (III.) Viktor Emánuel ·  VIII. Ráma
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 56581612
  • LCCN: n50059497
  • ISNI: 0000 0000 8135 0328
  • GND: 118742868
  • LIBRIS: 196567
  • SUDOC: 02733709X
  • NKCS: jn20000701406
  • BNF: cb12086499j
  • BNE: XX5502446
  • KKT: 00363945
  • BIBSYS: 90326947