Aranyosmóric

Aranyosmóric (Moruț)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Beszterce-Naszód
Község	Szentmáté
Rang	falu
Községközpont	Szentmáté
Irányítószám	427141
Körzethívószám	0x63[1]
SIRUTA-kód	33710
Népesség
Népesség	188 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	21 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	372 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 57′ 40″, k. h. 24° 16′ 22″46.961191, 24.27276746.961191°N 24.272767°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 40″, k. h. 24° 16′ 22″46.961191, 24.27276746.961191°N 24.272767°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Aranyosmóric (románul Moruț) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése

Szamosújvártól és Kékestől keletre, Mányik, Szentmáté és Újős közt fekvő település.

Nevének eredete

Neve (Aranyos-Szász-Móric) aranyos előtagja újabb keletű, neve második részét szász lakosairól, s harmadik részét pedig Móric nevű alapítójáról kapta. 1511-ben Morycz, 1577-ben Morics, 1615-ben Moricznak írták.

Története

Nevét az oklevelek 1278 körül említették először Mowruch néven.

Első birtokosai a Sombor nemzetség tagjai voltak: Az e nemzetségből való Péter fiai; Sombor, Sándor és Pál voltak, de a nemzetség tagjai Móriczot 1291-ben a Szilbereki család tagjainak Mártonnak és fiainak Jakabnak, Jánosnak és Mikó fiainak eladták. Az ő leszármazottaiké volt, egészen 1391-ig, mikor Zsigmond király hűtlenség vádja miatt elvette a családtól és Bethleni Gergelynek adományozta.

1579-ben Maliczkovszky Polyák Mihály és gyekei Wesselényi Miklós megvettek egy itteni birtokrészt, melyet egymás közt két részre osztottak.^[3] Az 1580-as években Báthory Kristóf és Wesselényiek voltak főbb birtokosai.

Az 1600-as években a Báthory, Bethlen, Wesselényi, Kornis, gróf Haller családok voltak főbb birtokosok itt. Az 1700-as, 1800-as években a Haller, gróf Teleki, báró Kemény, Kendeffy, Wesselényi, Wass és más nemes családok birtoka volt.

A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.

1910-ben 525 lakosa volt, ebből 249 román, 172 német, 61 magyar volt, felekezet szerint 272 görögkatolikus, 189 evangélikus, 30 református.

Nevezetességek

• 15. századi evangélikus temploma a romániai műemlékek listáján a BN-II-m-B-01679 sorszámon szerepel.^[4]
• Görögkatolikus fatemplomát Szűz Mária megjelenésére szentelték.

Hivatkozások

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.