Becske

Becske
Becske látképe 2021-ben
Becske címere Becske zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Balassagyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Agócs Pál (független)[1]
Jegyző	Dr. Bata Ákos
Irányítószám	2693
Körzethívószám	35
Testvértelepülései	Lista Kóvár Ozsdola Hilib
Népesség
Teljes népesség	484 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	34,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,66 km²
Földrajzi nagytáj	Északi-középhegység[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 54′ 38″, k. h. 19° 22′ 37″47.910569444444, 19.37703055555647.910569°N 19.377031°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 38″, k. h. 19° 22′ 37″47.910569444444, 19.37703055555647.910569°N 19.377031°E
Becske Pozíció Nógrád vármegye térképén
Becske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Becske témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Becske község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése

A Cserhát hegységben található, a Galga-patak völgyében a Szanda-hegy lábánál. A legközelebbi város Balassagyarmat (20 km).

Megközelítése

Föutcája a 2108-as út, ezen érhető el Aszód és Balassagyarmat irányából is; Bercellel a 2138-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal érinti, de a nyomvonala igencsak elkerüli a lakott helyeit. Korábban egy vasútállomás és egy megálló is üzemelt a község területén, de Becske vasútállomást a falutól való nagy (~5 kilométeres) távolsága és az ezzel összefüggő kihasználatlansága miatt már 1980-ban bezárták. [Az állomás egykori helye közúton ma csak Kisecset felől közelíthető meg, a 21 154-es, majd a 21 332-es úton.] Becske alsó megállóhely is külterületek közt helyezkedik el, a központtól mintegy másfél-két kilométerre délre. a 2108-as út mellett; a vonal mai állomásainak viszonylatában Nógrádkövesd és Magyarnándor között található.

Története

A település első írásos említése 1272-ből származik (Bechke).

A település neve feltehetően a Benedek egykori személynévből származik, ezt valószínűsíti, hogy a település közelében állt egy 12. században alapított benedek-rendi apátság.

Az 1562–1563 évi török kincstári adószámadási könyvek szerint a hódoltsághoz tartozott, 7 adóköteles házzal.

A török hódoltság előtt számos földesúr birtokolta, közöttük Széchenyi Benedek, a Széchényi család egyik őse. a 16. században a Bosnyák család, majd a Lónyay család birtokolta. A 18–19. században közbirtokossági község volt.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 943 lakosából 930 magyar volt. Ebből 911 római katolikus, 11 evangélikus, 21 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Manda Kálmán (független)^[4]
• 1994–1998: Manda Kálmán (független)^[5]
• 1998–2002: Szalatnyainé Zsigmond Éva (független)^[6]
• 2002–2006: Szalatnyainé Zsigmond Éva (független)^[7]
• 2006–2010: Szalatnyainé Zsigmond Éva (független)^[8]
• 2010–2014: Szalatnyainé Zsigmond Éva (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2014–2019: Szalatnyainé Zsigmond Éva (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2019–2024: Agócs Pál (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 7,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 0,7%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 8,6% (23,2% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,4% volt római katolikus, 1,4% evangélikus, 1,2% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 7,3% felekezeten kívüli (36,2% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• A Szeplőtelen fogantatás nevére szentelt római katolikus temploma.
• A Lurdi Barlang, ami a templom alatt található
• A templom előtt álló régi boltíves kőhíd
• Balás-kúria: 19. századból, eredetileg klasszicista stílusú, átalakítások után eklektikus stílusú.
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.
• Buddhista sztúpa: 2008-ban a község mellett található Csiga-hegyen avatták fel Magyarország új buddhista sztúpáját. Az ún. Megvilágosodás sztúpa felavatását a tiszteletreméltó nepáli buddhista mester, Serab Gyalcen rinpocse végezte.

Kultúra

• A településen működött a Kékszivárvány Népdalkör.

Sport

• A becskeiek úgyszólván egyetlen helybeli sportolási lehetősége a labdarúgás. A helyi fiatalok már hosszú évek óta a megyei másodosztályban képviselik falujukat.

Jegyzetek

További információk

• Becske Önkormányzatának honlapja
• Becske az Ipoly-menti Palócok honlapján