Hugyag

Hugyag
Római katolikus templom
Hugyag címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Balassagyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Baranyai Béla (független)[1]
Irányítószám	2672
Körzethívószám	35
Népesség
Teljes népesség	868 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	77,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 05′ 17″, k. h. 19° 25′ 51″48.088011111111, 19.430848.088011°N 19.430800°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 17″, k. h. 19° 25′ 51″48.088011111111, 19.430848.088011°N 19.430800°E
Hugyag Pozíció Nógrád vármegye térképén
Hugyag weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hugyag témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hugyag község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése

Balassagyarmattól keletre, Őrhalom és Szécsény közt fekvő település.

Megközelítése

• Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. Az itteni megállóhely Őrhalom és Szécsény között található.
• Közúton a 22-es főút Balassagyarmat és Szécsény közti szakaszáról a 22 104-es számú bekötőúton juthatunk el a településig (Szécsénytől 8,5, Balassagyarmattól 11 kilométer az út).

Története

Hugyag nevét az 1332. évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát ekkor már egyházas hely volt.

A Szécsényi család tagjainak 1333 évi birtokmegosztásakor Szécsényi Tamás erdélyi vajda és testvére Péter, birtokában volt.

A török hódoltság alatt, az 1562-1563, évi török kincstári adólajstromok 30 adóköteles házát említik és az 1579. évi török kincstári adószámviteli könyvek szerint 4419 akcse adóval volt megróva.

1598-ban az esztergomi érsek volt a földesura. 1715-ben 14 és 1720-ban 18 magyar háztartását írták össze, és ekkor is az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott.

Az 1900-as évek elején Pekáry István volt a helység legnagyobb birtokosa.

1849-ben az oroszok e helység határában megtámadták Görgey Artúr utóhadát, mely küzdelem a magyarok vereségével végződött.

1873-ban nagy kolera járvány pusztított a településen, majd 1874-ben pedig tűzvész.

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

1910-ben 1108 lakosából 1099 magyar volt. Ebből 1090 római katolikus volt.

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A község a hagyomány szerint egykor a határ északi részén, az úgynevezett Pusztor-Hugyag nevű dülőn feküdt.

A község határában tartóztatták le a csendőrök 1944 júliusában Kállay Kázmért, Kállay Miklós korábbi miniszterelnök unokaöccsét, mert kocsijában hamis iratokkal felszerelt zsidókat akart kicsempészni az országból. Október 23-án emlékezik meg a település a Hadady Rudolf és Hargitay Lajos volt nemzetőrök 1956-ban történő kivégzéséről. Ezen a napon a fiatalok és futni vágyók 1956 méteres futással tisztelegnek az elhunyt hősök emlékének.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Riczi István (SZDSZ)^[4]
• 1994–1998: Riczi István (független)^[5]
• 1998–2002: Kanyó Tibor (független)^[6]
• 2002–2006: Kanyó Tibor (független)^[7]
• 2006–2010: Borda Attila (független)^[8]
• 2010–2014: Borda Attila (független)^[9]
• 2014–2019: Borda Attila (független)^[10]
• 2019–2022: Borda Attila (független)^[11]
• 2022-től: Baranyai Béla (független)^[1]

A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2021. június 30-án feloszlatta magát.^[12][13] A választáson három független és egy, a kormánypártok által támogatott jelölt indult.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,1%-a magyarnak, 16,8% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (20,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 0,6%, evangélikus 0,2%, görög katolikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,3% (24,4% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 14,4% cigánynak, 0,6% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szlovénnek, németnek és lengyelnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,2% volt római katolikus, 0,6% református, 0,2% evangélikus, 5,9% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 3,7% felekezeten kívüli (27,6% nem válaszolt).^[15]

Vízrajza

Táborozni a vízparton a helyi önkormányzat engedélyével lehet.

A horgászat kedvelőinek rendelkezésükre áll a Csujta-tó és az Ipoly-folyó, valamint Szécsényben a kavicsbánya tó.

Csujta-tó: A tóra érvényes az Ipoly területi engedély, vízmélysége 1-2,5 m. Fogható halak: ponty, csuka, dévér, kárász, compó, bodorka, harcsa, süllő.

Nevezetességei

• Szent István-szobor^[16]

Hugyagon született

• Antal János^[17] (1945-2009) érseki tanácsos, címzetes prépost, esperes, plébános; a II. világháború utáni első jogelőd nélkül alapított katolikus templom építő plébánosa, a Budapest III. kerületi békásmegyer-pünkösdfürdői Boldog Özséb-plébániatemplom plébániaközösségének megszervezője; Óbuda díszpolgára és Mádl Ferenc köztársasági elnök kitüntetettje.

Jegyzetek

• Borovszky Samu: Nógrád vármegye

További információk

• Hugyag honlapja Archiválva 2022. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Hugyag az Ipoly-menti Palócok Honlapján

Ipolyvarbó (Vrbovka)	Ipolykér (Kiarov)	Szécsénykovácsi (Kováčovce)
Balassagyarmat	Hugyag Google Maps	Szécsény
Őrhalom	Csitár	Varsány