Szécsényfelfalu

Szécsényfelfalu
Római katolikus templom
Szécsényfelfalu címere Szécsényfelfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Szécsényi
Jogállás	község
Polgármester	Keresztes Imre (független)[1]
Irányítószám	3135
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	387 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	45,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,22 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 08′ 45″, k. h. 19° 34′ 05″48.145931, 19.56848.145931°N 19.568000°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 45″, k. h. 19° 34′ 05″48.145931, 19.56848.145931°N 19.568000°E
Szécsényfelfalu Pozíció Nógrád vármegye térképén
Szécsényfelfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsényfelfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szécsényfelfalu község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.

Fekvése

Az Északi-középhegységben, az Észak-Cserhát területén fekszik, Budapesttől mintegy 100, Szécsénytől 7 kilométerre észak-északkeletre, a megyeszékhelytől, Salgótarjántól pedig nagyjából 20 kilométerre nyugat-északnyugatra, a Kő-hegy lábánál. A falut átszeli a Szécsényfelfalui-patak, és a határában folyik a Pilinyi-patak. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Megközelítése

Zsáktelepülés, így átmenő forgalom nincs a településen. Csak közúton érhető el, a déli szomszédjában fekvő Endrefalva központja felől, a Rétság térségét Salgótarjánnal összekötő 22-es főútból kiágazó, valamivel több mint 2 kilométeres hosszúságú 22 106-os számú mellékúton érhető el. Autóbusszal a Volánbusz 3072-es, 3080-as, és 3082-es járataival közelíthető meg.^[3] Vasútvonal nem érinti.

Története

1548-ban Nyakazó György birtoka volt a falu. 1552 körül került török fennhatóság alá, ekkor a szécsényi szandzsákba tartozott. A 18. században a Géczy család volt a település földesura. A 19. században a Prónay és a Zmeskál családok osztoztak a falun.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kuris Zoltán (független)^[4]
• 1994–1998: Maczák Sándor (független)^[5]
• 1998–2002: Maczák Sándor (független)^[6]
• 2002–2006: Kuris Zoltán (Fidesz-MKDSZ)^[7]
• 2006–2010: Kuris Zoltán (független)^[8]
• 2010–2014: Keresztes Imre (független)^[9]
• 2014–2019: Keresztes Imre (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2019-től: Keresztes Imre (független)^[1]

A településen cigány nemzetiségi önkormányzat is működik.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 14,6% cigánynak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,6%, református 1,4%, evangélikus 2,1%, felekezeten kívüli 3,8% (15% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 14,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% szlováknak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 63,9% volt római katolikus, 1,6% református, 1,6% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,3% izraelita, 0,3% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (24,2% nem válaszolt).^[13]

Egyházi közigazgatás

Római katolikus egyház

A Váci egyházmegye Nógrádi Főesperességének Szécsényi Esperességi Kerületébe tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Endrefalva plébániájának filiája. Római katolikus templomát Szent János evangélista nevére szentelték.

Evangélikus egyház

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nógrádi Egyházmegyéjének (esperesség) Szécsényi Evangélikus Egyházközségéhez tartozik.

Természeti értékek

• A falu egy völgykatlanban fekszik, dombok veszik körül. Legmagasabb pontja: 401 méter. A településhez tartozó erdők területe 240 hektár, melyekben sokféle vad él (pl. vaddisznó, őz, gímszarvas, dámvad, nyúl, muflon, fácán stb.).

Nevezetességei

• Római katolikus (Szent János-)templom: 1745-ben épült, barokk stílusban. Tornya 1818-ban épült.
• Lourdes-i barlang és stáció: 1964-ben készült.
• Prónay-kúria: 1845-ben épült.
• Glos-kúria: 1855-ben épült.
• Ambrózy-kúria: 1868-ban épült.

Jegyzetek

További információk

• Szécsényfelfalu honlapja
• Szécsényfelfalu térképe Archiválva 2021. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Szécsényfelfalu az utazom.com honlapján
• Szécsényfelfalu az Ipoly-menti Palócok Honlapján
• A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései