Vizslás

Vizslás
Vizslás címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Salgótarjáni
Jogállás	község
Polgármester	Sándor József (független)[1]
Irányítószám	3128
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	1149 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	130,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	232 m
Terület	10,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 02′ 57″, k. h. 19° 49′ 13″48.04922, 19.8201748.049220°N 19.820170°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 57″, k. h. 19° 49′ 13″48.04922, 19.8201748.049220°N 19.820170°E
Vizslás Pozíció Nógrád vármegye térképén
Vizslás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vizslás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vizslás község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban. Lakóinak többsége a palóc népcsoporthoz tartozik, a faluban gazdag hagyománya van a palóc népviselet készítésének és viselésének, amely a kazári népviselettel együtt formálódott.^[3]

Fekvése

Salgótarjántól délkeletre található, Kazár irányába. A falu a Medves-fennsík és a Zagyva-völgy földrajzi kistájak határán^[4] fekszik, 300–400 m tszf-i magasságú, szelíd dombok között, a Vizslás-patak völgyében. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Nevének eredete

A jelenleg általánosan elterjedt vélekedés szerint középkorban rövidszőrű magyar vizsla kutyákat tenyésztettek itt főúri, királyi vadászatokhoz (lásd alább), innen ered a falu neve. Lehetséges alternatív magyarázatot jelent azonban az a megfigyelés, amely szerint Palócföldön többfelé találunk „vizslás” dűlőnevet olyan területeken, melyek mindig patak menti, vizenyős helyeket jelölnek (pl. Ózd keleti részén, a Hangony-patak mentén). Mivel mind a régi falu, mind a mai helyen lévő falu hasonló, patak menti, vizenyős helyen fekszik, elképzelhető, hogy a magyar nyelvből vagy a palóc tájnyelvből mára kikopott, elfelejtődött „vizslás” (vizenyős hely) köznevesült a falu nevében. Eszerint a magyarázat szerint a falu nem a vadászkutyáról, hanem településének helyéről kapta a nevét.

Története

Vizslás 1456-ban pusztaként szerepelt az egykori oklevelekben, ekkor nyerte adományul V. László királytól Vizslási Darócz Mihály.

A falu a 16. század közepén elpusztult. Az 1548. évi adóösszeírásban már az elpusztult helységek között szerepelt és a későbbi összeírásokból is hiányzott. A törökök kiűzése után települt be újból. 1715-ben már 17, 1720-ban 13 magyar háztartását vették fel az összeírásba. 1770-ben Tarródy József, 1826-ban Goszthony Pál, Heves és Külső-Szolnok vármegye alispánja volt a földesura, az 1900-as évek elején pedig Baranyay Miklós volt a nagyobb birtokosa.

A falu egykor a Kaparó-puszta helyén feküdt és csak a törökök kiűzése után telepedett a jelenlegi helyére. 1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a faluban, 1890-ben pedig az egész község leégett.

A településhez tartozott Kaparó-puszta és Ujlak-puszta is. Újlak-puszta 1413–1450 között önálló helyként szerepelt és valószínűen a 16. században pusztult el.

Az 1900-as évek elején Baranyay István birtoka volt, aki itt csinos úrilakot is építtetett.

A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.

1910-ben 864 lakosából 857 magyar volt. Ebből 851 római katolikus, 10 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Sándor Tibor (független)^[5]
• 1994–1998: Sándor Tibor (független)^[6]
• 1998–2002: Sándor Tibor I. (független)^[7]
• 2002–2006: Angyal Jenő (független)^[8]
• 2006–2010: Angyal Jenő (MSZP)^[9]
• 2010–2014: Angyal Jenő (MSZP)^[10]
• 2014–2019: Angyal Jenő (MSZP)^[11]
• 2019–2020: Angyal Jenő (független)^[12]
• 2020-tól: Sándor József (független)^[1]

A településen 2020. szeptember 13-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az előző képviselő-testület június 25-én feloszlatta magát.^[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt két kihívójának egyikével szemben.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány, 1%-a egyéb (főleg szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% románnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,4%, református 1,5%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,1% (29,3% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% németnek, ruszinnak, ukránnak és szlovénnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,1% volt római katolikus, 1,6% református, 1,3% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,1% izraelita, 4,3% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 13,9% felekezeten kívüli (40,3% nem válaszolt).^[16]

Nevezetességei

A falu mellett fekszik egy lepusztulás alatt álló riolittufafal, amit zsidó templomnak neveznek a régebbi gyülekezet miatt.

Néhány éve működik a vizslási tájház, ahol a helyi népviselet tekinthető meg. A közelmúltban helyezték üzembe a falu központi parkjában a szökőkutat, amiből a nyárvégi falunapon bor folyik.Jelenleg nem funkcionál.

Jegyzetek

• Borovszky Samu: Nógrád vármegye

Külső hivatkozások

• Vizslás az utazom.com honlapján^{[halott link]}
• A falu története - Viczián Jánosné Sándor ispán Ilona blogja
• A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései