Bokmål

Norvég könyvnyelv
bokmål
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Germán nyelvek
    északi germán nyelvek
     nyugati skandináv csoport
Írásrendszer
Nyelvkódok
ISO 639-1nb
ISO 639-2nob
ISO 639-3nob
A községek nyelvi eloszlása:   bokmål   nynorsk   semleges
A községek nyelvi eloszlása:
  bokmål
  nynorsk
  semleges
A Wikimédia Commons tartalmaz bokmål témájú médiaállományokat.

A bokmål (szó szerint „könyvnyelv”) a két norvég írott sztenderd nyelv közül a gyakoribb (a másik a nynorsk). A norvégiai népesség mintegy 85-90%-a használja a bokmålt, attól függetlenül, hogy milyen nyelvjárást beszélnek. Általában ezt oktatják a norvégot idegen nyelvként tanulóknak is.

A bokmål használatát a kormányzati Norvég Nyelvi Tanács szabályozza. Egy másik helyesírási sztenderdet, a riksmålt a civil Norvég Nyelvi és Irodalmi Akadémia felügyeli.

Az első bokmål helyesírást 1907-ben hozták létre hivatalosan, akkor riksmål néven; kifejlesztése 1897-ben kezdődött.[1] A korábban Dániával fennálló unió óta használt írott dán adaptációja volt a norvég városi elit, különösen az oslóiak használta dán-norvég koiné nyelvhez. Miután 1923-ban az Aftenposten nevű nagy konzervatív lap az 1907-es helyesírást kezdte el használni, az írott dán kikopott a norvégiai használatból. A bokmål nevet akkor kapta, amikor a Lagting (a norvég parlament egyik háza) egyetlen szavazattal elvetette a javaslatot, hogy az írott nyelvet nevezzék dán-norvégnek.[1]

A kormány nem szabályozza a „beszélt” bokmålt, és azt ajánlja, hogy a normál kiejtés a beszélő saját nyelvjárásának fonológiáját kövesse.[2] Ennek ellenére létezik a norvég nyelvnek egy olyan beszélt változata, amelyet általánosan a beszélt bokmål „de facto” sztenderdjének tekintenek.

„A bokmål […] legáltalánosabb változatára úgy tekintenek, mint ami a formális középosztályi városi beszédet, különösen a Dél-Norvégia keleti részében használtat tükrözi, amelynek nyilvánvaló központja Oslo. Így lehetne azt is mondani, hogy a bokmålnak van egy beszélt változata, amelyet nevezhetnénk nem hivatalos sztenderd beszélt norvégnek. Erre gyakran úgy hivatkoznak, mint sztenderd Østnorsk (keletnorvég).”[3]

Jegyzetek

  1. a b Lundeby, Einar: Stortinget og språksaken'. (Hozzáférés: 2007. június 12.)[halott link]
  2. Råd om uttale. (Hozzáférés: 2009. március 15.)
  3. Kristoffersen, Gjert. The Phonology of Norwegian [archivált változat]. Oxford University Press (2000. április 25.). ISBN 9780198237655. Hozzáférés ideje: 2009. június 29. [archiválás ideje: 2007. szeptember 29.] 
Sablon:Európa nyelvei
  • m
  • v
  • sz
Európa nyelvei
Ez a sablon az európai kontinensen (szigorúan véve a Balti-tenger és a Fehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és a Don azovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak.
Indoeurópai
nyelvek
északi
nyugati
déli
nyugati
déli
keleti
nyugati
keleti
különálló nyelvek
Finnugor nyelvek
Altaji nyelvek
Sémi-hámi nyelvek
Szigetnyelv
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyan kihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként: korni, lív, manx.
Nemzetközi katalógusok
  • Nyelvek A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!