Breton nyelv

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Breton
BeszélikFranciaország
TerületNyugat-Európa
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Kelta nyelvek
    szigeti kelta
     brit ág
      déli brit nyelvek
       breton nyelv
ÍrásrendszerLatin írás
Nyelvkódok
ISO 639-1br
ISO 639-2bre
ISO 639-3bre
A Wikimédia Commons tartalmaz Breton nyelv témájú médiaállományokat.

A breton nyelv vagy bretagne-i nyelv (Brezhoneg) a franciaországi Bretagne tartományban és a Franciaországhoz tartozó Saint-Pierre és Miquelon szigeteken beszélt kelta nyelv. Főként második nyelvként beszélik, igen kevesen vannak azok, akiknek ez az anyanyelvük. A breton volt a hivatalos nyelve az 1514-ig fennálló Bretagne-i Hercegségnek. Ma beszélőinek száma 250 000 körül van.

Példaszöveg

Dieub ha par en o dellezegezh hag o gwirioù eo ganet an holl dud. Poell ha skiant zo dezho ha dleout a reont bevañ an eil gant egile en ur spered a genvreudeuriezh.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Nyelvtan

Főnevek

A breton nyelvben a főneveknek nemük és számuk van. A főnevek nemekre felosztása a nyugat-európai nyelvekben meglehetősen gyakori (kivéve a baszkot és a modern angol nyelvet), a számjelölés gyakorlata szokatlanabb.

A főnevek neme

A breton nyelvben két nemre oszlanak a főnevek: hímnem (gourel) és nőnem (gwregel), mivel a semlegesnem (nepreizh), csakúgy mint a többi kelta és újlatin nyelvben, eltűnt. Egyes toldalékok (-ach/-aj, -(a)dur, -er, -lec'h, -our, -ti, -va), míg mások (-enti, -er, -ez, -ezh, -ezon, -i, -eg, -ell) nőneműek. Az -eg toldalék hím-, és nőnemű egyaránt lehet.

Az élő entitások nyelvtani neme megegyezik a biológiai nemmel. A fémek, az időt kifejező főnevek (kivéve az eur "óra", a noz "éjszaka", és a sizhun "hét" szavakat) és a hegyek hímneműek, míg a folyók, városok és országok legtöbbször nőneműek. Gyakran azonban egyes főnevek neme dialektusonként változhat.

Breton eredetű szavak a francia és angol nyelvben

Az angol dolmen "dolmen, kőasztal" és menhir szavak francia közvetítéssel a breton nyelvből származhatnak, ez azonban vitatott. A francia baragouiner "törve beszél idegen nyelvet" igében a bara "kenyér" és gwin "bor" breton szavakat fedezhetjük fel. A francia goéland "hatalmas sirály" szó pedig a breton gwelanból származik, amelynek ugyanaz a töve, mint az angol gull "sirály" szónak.

Kapcsolódó szócikkek

Tekintsd meg a Wikipédia breton nyelvű változatát!
Sablon:Kelta nyelvek
  • m
  • v
  • sz
Kelta nyelvek
Szigeti kelta nyelvek
Brit nyelvek
Szárazföldi kelta nyelvek†
† jel a leszármazott nélkül kihalt nyelveket, * jel a modern nyelvek őseit, korábbi nyelvállapotait jelöli.
Sablon:Európa nyelvei
  • m
  • v
  • sz
Európa nyelvei
Ez a sablon az európai kontinensen (szigorúan véve a Balti-tenger és a Fehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és a Don azovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak.
Indoeurópai
nyelvek
északi
nyugati
déli
nyugati
déli
keleti
nyugati
keleti
különálló nyelvek
Finnugor nyelvek
Altaji nyelvek
Sémi-hámi nyelvek
Szigetnyelv
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyan kihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként: korni, lív, manx.
Nemzetközi katalógusok
  • LCCN: sh85016753
  • GND: 4120162-0
  • NKCS: ph118988
  • BNF: cb11931078n
  • KKT: 00561087
  • Nyelvek A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!