Budapesti Közlekedési Központ

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
Rövid név	BKK
Típus	zártkörűen működő részvénytársaság
Jogelőd	Budapesti Közlekedési Zrt.
Alapítva	2011
Székhely	1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 19-21.
Vezetők	Walter Katalin vezérigazgató
Alapító	Fővárosi Önkormányzat
Iparág	közösségi közlekedés
Forma	zártkörűen működő részvénytársaság
Leányvállalatai	BKK Közút Zrt.
Nyelvek	magyar
Magyar cégjegyzékszám	01-10-046840
BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Pozíció Budapest VII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 55″, k. h. 19° 03′ 27″47.498611111111, 19.057547.498611°N 19.057500°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 55″, k. h. 19° 03′ 27″47.498611111111, 19.057547.498611°N 19.057500°E
A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK), hivatalos nevén BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.^[1] egy 2011. január 1-jén megalakult budapesti önkormányzati közlekedési közszolgáltató vállalat, a fővárosi közlekedés irányító szervezete.^[1]

Története

A főváros közlekedési intézményrendszerében az utolsó jelentős strukturális átalakítás az 1968-ban megalakult Budapesti Közlekedési Vállalat létrehozása volt.^[1]

A londoni közlekedésszervezési modell (Transport for London) szemlélete alapján létrejött Budapesti Közlekedési Központot a Fővárosi Közgyűlés a 2010. október 27-i döntésével jegyezte be, a vezérigazgatójává Vitézy Dávidot nevezte ki.^[1][2][3][4]

A Fővárosi Közgyűlés 2014. november 26-i ülésén elfogadta városigazgatósági koncepció alapelveiről szóló előterjesztést, mely szerint a 2010-ben létrehozott BKK és Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) helyett egy holding jellegű társaság, a 2015. január 15-én létrejövő Budapesti Városigazgatóság Zrt. látja majd el a Fővárosi Önkormányzat közfeladatokkal és közszolgáltatásokkal kapcsolatos hatásköreit és fogja össze a városüzemeltetési feladatot ellátó önkormányzati társaságokat. Ugyanezen az ülésen fogadták el a közlekedésszervezési koncepció alapelveit is, melyek szerint felülvizsgálják a BKK feladatkörét.^[5] A Közgyűlés december 3-i ülésén Vitézy Dávid munkaviszonyát felmondással megszüntette, utódjául Dabóczi Kálmánt választották.^[6] Dabóczinak a budapesti elektronikus jegyrendszer bevezetésének késlekedése miatt kellett távoznia 2019 elején, őt Nemesdy Ervin követte.^[7][8] 2020. január 23-án jelentették be, hogy a vezérigazgatói posztra kiírt nyílt pályázat eredményeképp február 1-jétől Varga Ivett vezeti a céget.^[9]

Vezérigazgatók

• 2010–2015: Vitézy Dávid
• 2015–2019: Dabóczi Kálmán
• 2019–2020: Nemesdy Ervin
• 2020: Varga Ivett^[10]
• 2020: Fendrik László (megbízott vezérigazgató)^[10][11]
• 2021–: Walter Katalin^[11]

Tevékenységei

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

A BKK a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya, a BKV Zrt., a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat egyes feladatait, valamint a Parking Kft. és a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető, Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. teljes feladatkörét integrálja működésébe. A tervek szerint hozzá tartoznak majd a közlekedésszervezési és -fejlesztési feladatok, a tömegközlekedés szervezése, megrendelése, ellenőrzése, a tömegközlekedési forgalomirányításhoz kapcsolódó feladatok, a kiemelt közlekedési projektek, valamint a közútkezelés irányításával, megrendelésével, ellenőrzésével és a közúti forgalomirányítással összefüggő feladatok.

A koncepció szerint a vállalat bevételei egyrészt a menetdíjakból, az állami és önkormányzati támogatásból és fogyasztói árkiegészítésből, másrészt a behajtási és parkolási díjakból, a közútfenntartás önkormányzati támogatásából és az ingatlanfejlesztői hozzájárulásból tevődik össze.^[12]

2012. május 1-től átvette BKV számos feladatát:^[13]

• tömegközlekedés szolgáltatásszervezése, a hálózat, járatok, menetrendek meghatározása
• közszolgáltatási szerződések megkötése BKV-val és versenyeztetett szolgáltatókkal
• viteldíj-rendszer fejlesztése, javaslattétel a változtatásra
• jegy- és bérletértékesítés, ellenőrzés
• forgalomirányítás, rendkívüli forgalomfelügyelet

FUTÁR

Bővebben: Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer

A Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer (röviden FUTÁR) egy integrált informatikai rendszer, ami lehetővé teszi a valós idejű járműkövetést, mely az utasokat és a diszpécserek munkáját is segíti.

Az esélyegyenlőségért

Az Esélyegyenlőségi törvény idevonatkozó fejezete a BKK-t is kötelezi „a közlekedési rendszerek szükséges mértékű átalakítására”. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésével több mint 200 járaton valósult meg – részben vagy teljes üzemidőben – az akadálymentes közlekedés.

A mozgáskorlátozottak segítése

2022 novembere óta kizárólag alacsony padlós autóbuszok közlekednek,^[14] és az összes trolibuszvonalon is kizárólag alacsony padlós trolibuszok közlekednek. (Kivéve a 75-ösön van egy magaspadlós, illetve a reggeli órákban 2 db a 80-ason) Emellett a Combinókkal az 1-es, 4-es, 6-os villamosvonalakon, illetve a CAF Urbos 3 típusú villamosok megjelenésével az 1-es, 3-as, 14-es, 17-es, 19-es,42-es, 50-es, 56(A)-os és a 69-es villamoson, illetve a 41-es villamos kocsiszíni menetein is könnyebb az utazás a rászorulóknak. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésével (2008. augusztus 21. és szeptember 6.) – az esélyegyenlőségi elvárásoknak megfelelően –, minden autóbusz- és trolibuszmegállóban, ahol ennek fizikai akadálya nincs, elérhető lett az akadálymentes közlekedés. Ezzel egy időben a legtöbb vonalon megszűnt a teljesen akadálymentes kiszolgálás. Az alacsonypadlós járműveket a menetrendi értesítőben megjelölik, és ezek közlekedését összehangolják.

Az M2-es metróvonalon a Pillangó utca és a Puskás Ferenc Stadion állomások vannak liftekkel ellátva, az Örs vezér tere pedig szintben megközelíthető.

Az M3-as metróvonalon az összes állomás lifttel felszerelt, így az egész vonal akadálymentesített.

Az M4-es metróvonalon az összes állomás lifttel felszerelt, így az egész vonal akadálymentesített.

Teljes üzemidőben, az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon:

• Autóbusz: az összes nappali és éjszakai viszonylaton.
• Villamos: 4, 6
• Trolibusz: 70/78, 72/83, 73, 74/74A, 76, 77, 79, 82
• Hajó:

Hétvégén az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon:

• Trolibusz: az összes viszonylaton.
• Villamos: 1, 19

Nincs alacsonypadlós közlekedés az alábbi viszonylatokon:

• Villamos: 2, 2B, 12, 23, 24, 28, 28A, 37, 37A, 47, 48, 49, 51, 51A, 52, 59, 59A, 59B, 60, 61, 62, 62A

A BKK – a mozgáskorlátozottaknak – üzemeltet egy háztól házig szolgáltatást nyújtó autóbuszjáratot, ami „taxirendszerben” működik. Aki igénybe szeretné venni ezt a szolgáltatást, annak a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének kell jelezni igényét ([email protected], tel.: (70) 390-3414), és a BKV küld egy átalakított midi autóbuszt. Ezek a buszok előre egyeztetett útvonalon közlekednek Budapest közigazgatási határán belül. Ezt a szolgáltatást 2010. április 10-től 5 darab Renault gyártmányú midibusz végzi. Ezeket a buszokat 2011. február 15-től személyenként egy vonaljeggyel, vagy bérlettel lehet igénybe venni. Mozgáskorlátozottak számára kedvezményes árú bérlet váltható. A BKK ezen döntése megszüntette azt a diszkriminatív rendszert, amelyben a mozgásukban korlátozott embereknek többe került az utazás, ha ezt a rendszert vették igénybe (korábban a szolgáltatást két vonaljegy érvényesítésével lehetett igénybe venni, és bérletet sem lehetett váltani ezekre a buszokra).

A látássérültek segítése

A BKK eltérő járdaburkolattal és megkülönböztetett padlóelemekkel, továbbá hangos utastájékoztatással igyekszik megkönnyíteni a látássérültek számára a közlekedést.

Az M2-es metróvonalon a vakok és gyengénlátók segítése – a 2005 és 2007 közötti felújításnak köszönhetően – magas színvonalon működik. Minden állomáson domború térképtablókkal és Braille-írással készült utastájékoztató táblákat helyeztek el és a mozgólépcsőtől a peronig kőburkolatba vájt vakvezető sávok vezetnek. A metró nyolc állomásán hangjelző tájékoztatási rendszert építettek ki, ennek lényege, hogy leszállás után egy távkapcsolót kell megnyomni és sípszó vezet a mozgólépcsőhöz.

Szervezete

Tarlós István főpolgármester előterjesztésének megfelelően a társaság alaptőkéje 50 millió forint lesz, amely dematerializált részvényként kibocsátandó 50 darab 1 millió forint névértékű törzsrészvényből áll. Az indulás 100 millió forintra becsült költségének fedezetét az önkormányzat a cég rendelkezésére bocsátja.

A céget 2019-ben 7 fős igazgatóság^[15] irányítja, működését 6 fős felügyelőbizottság^[16] ellenőrzi.

Kritikák

A járművezetők terheltségének növekedése

A menetrend feszessége és a nem megfelelő mennyiségű járművezető miatt a járművezetők pihenőideje több esetben jelentős mértékben lecsökkent. A járművezetők fokozott ellenőrzése, valamint az első ajtós felszállási rendszer kiterjesztése miatt plusz terhek rakódtak a járművezetőkre.^[17]

Az elektronikus jegyvásárlási rendszer kezdeti hibái

2017. július 13-án a BKK elektronikus jegyvásárlási rendszert vezetett be a BKK-bérletek okostelefonon való megvásárolhatósága érdekében.^[18] Bár kezdetben a BKK tagadta azokat az állításokat, miszerint a rendszer sürgős bevezetésére a másnap kezdődő úszó világbajnokság miatt került sor, a később nyilvánosságra került dokumentumok szerint ez bebizonyosodott.^[19][20] Független szakértők szinte azonnal megerősítették, hogy a jegyértékesítő rendszer, amelynek elkészítésére közbeszerzési eljárás nélkül a T-Systems Magyarországot bízták meg,^[21] nagyon durva hibákkal rendelkezik, amelyek egyebek mellett lehetővé teszik a tetszőleges árú bérletvásárlást.^[22] Egy 18 éves fiatalember az egyik hiba kihasználásával mindössze 50 Ft-ért vett egy bérletet állítása szerint abból a célból, hogy jelentse a BKK-nak a hibát. A bérletet állítása szerint nem használta és nem is tudta volna felhasználni, csak azt szerette volna elérni, hogy más ne használhassa fel ezt a hibát rossz szándékból (például hogy saját hasznára a bérleteket féláron árusítsa).^[23] A közérdekű bejelentését a BKK egy levelezésre nem használt, és a hivatalos panaszbejelentési címére is elküldte a BKK vezérigazgatójának azon állításával szemben, miszerint csak a levelezésre nem használt e-mail címükre küldte el.^[24] A T-Systems feljelentést tett, melynek nyomán július 24-én reggel hét órakor 4 rendőr becsöngetett a fiatalemberhez és közölte vele, hogy gyanúsított, majd kihallgatták. Az eset széles körű felháborodást váltott ki. A BKK és a T-Systems kritizálói közül is többen felhívták a figyelmet arra, hogy más cégek az etikus hackereket jutalmazni szokták a hibák felderítéséért.^[25] A T-Systems korábban fő szponzora volt egy etikus hackelésről szóló konferenciának.^[26] A biztonsági rést megtaláló személyt 2017. augusztus 21-én értesítette az ügyészség, hogy a továbbiakban nem tekintik gyanúsítottnak, mivel a nyomozás megállapította, hogy cselekedete nem volt veszélyes a társadalomra, így az nem lehet bűncselekmény; továbbá a társadalomra való veszélyességétől függetlenül tette közérdekű bejelentésnek minősült, ami büntethetőséget kizáró ok.^[27]

Jegyzetek

További információk

• Hivatalos honlap (magyar, angol)
• A Fővárosi Közgyűlés 2010. október 27-ei ülésén tárgyalt, a BKK Zrt. létrehozásával kapcsolatos előterjesztések:
  • Javaslat Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakítására
  • Javaslat a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. megalapítására
• Koncepció Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakítására

Kapcsolódó szócikkek

• Budapest tömegközlekedése
• Budapesti metró
• Budapesti helyiérdekű vasút
• Budapest villamosvonal-hálózata
• Budapest trolibuszvonal-hálózata
• Budapest autóbuszvonal-hálózata
• Budapesti fogaskerekű vasút
• Budapest vasútállomásai
• Budapest hajóvonal-hálózata
• Budapesti libegő
• Budavári sikló
• Budapest közlekedéstörténete