Hubay Gusztáv
| Hubay Gusztáv | |
 | |
| Hubay Gusztáv | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Klinger Gusztáv |
| Született | 1825. január 27. Cegléd |
| Elhunyt | 1908. március 9. (83 évesen) Budapest |
| Házastársa | Rumpler Gizella |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hubay Gusztáv témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hubay Gusztáv, névváltozat: Hubai, született: Klinger Ferenc (Cegléd, 1825. január 27.[1] – Budapest, 1908. március 9.) vidéki színész és színigazgató, honvédszázados.[2]
Élete
Hubay Gusztáv 1825. január 25-én született Cegléden Klinger Ferenc és Doroghy Katalin fiaként.[3]
Mint szegénysorsú gyermek csak 5 osztályt végzett, majd cipésznek állt. 1839 decemberében Beke István színtársulatával Cegléden tartózkodott, ekkor Hubay mindössze 14 évesen beállt a színtársulathoz színésznek. Innen Csabay Pál, Pázmán Mihály, Szabó József, Bács Károly, majd Nyiry György társulatához szerződött.
Részt vett a szabadságharcban is, mint honvédtiszt.[4] 1846-ban lépett be a honvédseregbe, és már 1848-ban hadnagyi rangot nyert a 63. honvéd zászlóaljnál. A szabadságharc leverése után hazaszökött és Cegléden folytatta a színészkedést, majd Nagyváradra ment Havi-Szabó egyesített társulatához.
A világosi fegyverletétel után elfogták, mint honvédszázadost bebörtönözték. Kiszabadulása után ismét színész lett Nagyváradon, Szabó Józsefnél.
1858-tól mint színigazgató működött többek között Győrben, Komáromban, Nagybányán, Kolozsváron, Brassóban, Nagyszebenben, Désen. 1862-ben dráma- és népszínmű társulatával Szegeden működött feleségével, a „finom lelkű” Hirschlinger Máriával, egy debreceni könyvkereskedő leányával együtt, aki a naivák avatott ábrázolója volt.[5] 1864-ben Székelyudvarhelyt is felkereste társulatával.[6]
1866. május 6-án vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, Zsiga szerepében. Ebben az évben székesfehérvári tartózkodásukkor szökött Hubay társulata után az akkor még csak 16 éves Jászai Mari is, aki ott statisztaként szerepelt.[7][8] 1870-ben Szatmárnémeti városában, „az 1848. évi márczius 20-án megnyitott első színházban” volt színházigazgató.[9] 1872-ben Hubay Gusztáv és Sztupa Andor játszásra kért engedélyt Nyíregyházán nyári színkör felállítására. A terveiket két helybeli fakereskedő, Weinberger Bernát és Morgenstern Zsigmond valósította meg, és a színigazgató páros augusztus 3-án meg is kezdhette az előadásokat.[10]
1889-ben ment nyugdíjba. 1890. május 16-án Újpesten a "Deborah"-ban tartotta 50 éves jubileumát.[11] 1891. november 3-án színészkedésének 50. évfordulóját Szigethy József A falusiak című darabjával ünnepelte, melyben Óvári János szerepét játszotta.[12]
| „ | 6084. sz. Olvastatott a városi tanács előterjesztése Hubay Gusztáv újpesti lakos nyugdíjas színész és honvédszázadosnak segély iránti kérvénye tárgyában. Határozat: A kérelmet a képviselő testület nem teljesítheti, mert habár az 1848/9-iki honvédelmi harc életben maradt hőseiről a város lakossága és képviselő testülete mindenkor hálával emlékszik meg, mindazon által tekintve egyfelől mint színész 400 frt, és mint honvéd 312 frt, összesen tehát 712 frt évi nyugdíjat élvez, amely összeggel létfenntartása biztosítva van, más felől múlt évi silány termés következtében beállott válságos gazdasági helyzet a város 9/10-ed részben földmívelő lakosságára nézve most vált leginkább érezhetővé, midőn a téli keresethiány miatti tömeges segélyezések a város pénzügyeire legnagyobb súllyal nehezednek: mindezeket figyelembe véve a kérelemnek a városi képviselőtestület annál kevésbé adhatott helyet, mivel a folyamodó községi illetőségi kérdése tisztázva nincsen. | ” |
| – Cegléd Város Tanácsa, 1898. június | ||
Budapesten, 1908. március 9-én halt meg 83 éves korában.
Magánélete
Háromszor nősült. Első neje Szarvasi/Szarvassy (Hirschlinger) Mária/Irma, szendeszínésznő (Debrecen, 1839 – Pest, 1871. július 22.).[13] Második neje Kocsis Eszter/Kovács Erzsébet (1845 k. – Miskolc, 1873. január 6.).[14]
Harmadik felesége Rumpler Gizella (Turdossin, 1853. szeptember 13.[15] – Újpest, 1929. március 14.),[16] volt, akit 1873 elején Máramarosszigeten jegyzett el.[17] Tanulmányait Máramarosszigeten végezte, ahol kedvet kapott a színészethez. Itt lépett színpadra 1873-ban, férje társulatában. Működött ezenkívül testvére, Simándy Zsigmond társulatában, valamint Szilágyi Béla és Rakodczay Pál igazgatóknál is. 1904-ben nyugalomba vonult.
Működési adatai
A Magyar színházművészeti lexikon adatai szerint
1843: Csabay Pál, Demjén Mihály, Pázmán Mihály, Szabó József, id. Bács Károly, Nyíri György; 1849: Havi Mihály, Szabó József; 1851: Hetényi József; 1855–1856: Szabó József; 1875: Némethyné; 1886: Jakabffyné.
Igazgatóként: 1857: Kecskemét, Pozsony, Eger; 1861: Győr; 1862: Szeged, Győr; 1863–1865: Nagybánya, Dés, Marosvásárhely, Brassó, Nagyszeben, Déva; 1865: Arad; 1866: Máramaros, Győr; 1867, 1869: Szabadka; 1870: Kecskemét; 1871–1872: Miskolc, Szatmár; 1873: Máramaros, Arad; 1874: Szeged; 1876: Nagybánya; 1877: Besztercebánya; 1878: Nyíregyháza; 1879: Losonc; 1880: Rimaszombat; 1881: Érmihályfalva; 1882: Nagykikinda; 1883: Dunaföldvár; 1885: Alsódabas, Szekszárd; 1887: Kunszentmárton; 1888: Szombathely; 1889: Trencsén; 1890: Szekszárd; 1891: Kőszeg.
Fontosabb szerepei
- Bánk bán (Katona József);
- Edgar (William Shakespeare: Lear király);
- Feledi Gáspár (Tóth E.: A falu rossza);
- Zsiga (Szigligeti Ede: Cigány);
- Mukányi (Csiky Gergely).
Jegyzetek
- ↑ Ceglédi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 1825. év.
- ↑ Hubay (Klinger) Gusztáv, mek.oszk.hu
- ↑ Gusztáv Hubay, geni.com
- ↑ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár HONVÉD SCHEMATISMUS, vagy is az 1848-49-ki honvédseregből 1868-ban még életben volt főtisztek Archiválva 2015. október 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, szabarchiv.hu
- ↑ A hatvanas évek színészete Archiválva 2017. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, sk-szeged.hu
- ↑ Székelyudvarhely magyar irodalmi és művelődési élete Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, hargitakiado.ro
- ↑ Jászai szülőházában olvastak fel a Vörösmarty Színház művészei, civil.szekesfehervar.hu
- ↑ Jászai Mari, mek.oszk.hu
- ↑ BOROVSZKY SAMU: MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI - SZATMÁRNÉMETI - Irodalom, tudomány, művészet. Irta Ferenczy János szerkesztő, mek.oszk.hu
- ↑ Nyíregyháza Színháztörténetének Levéltári Forrásai 1813–1893 Archiválva 2017. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, bpfe.eclap.eu
- ↑ Hubai (Klinger) Gusztáv, mek.oszk.hu
- ↑ Budapesti Hírlap, 1891. november 11. 5. old.
- ↑ Pest-belvárosi római katolikus plébánia halotti anyakönyve 231/1871.
- ↑ Miskolc-avasi református egyházközség halotti anyakönyve 10/1873.
- ↑ Turdossini római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 68/1853.
- ↑ Újpesti (Budapest IV. kerület) állami halotti anyakönyv 230/1929.
- ↑ Fővárosi Lapok, 1873. február 23.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Címszó: Hubay Gusztáv - Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. 276-277. old.
- A német Cegléden komédiázhat…, cegledipanorama.hu
- MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI LEXIKON - Szatmár színészete, mek.oszk.hu
További információk
- Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Bp., Heraldika, 1998-1999.
- Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Sablon:A szatmárnémeti színház igazgatói
| |||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Az első kőszínház (1848–1889) | 1848: Tóth István • Döme Lajos • 1850: Hevesi Imre • 1852: Cs. Tengenics Pál • 1852: Pázmán Mihály • 1854–1855: Laczkóczi Ferdinánd • 1855: Fejér Károly • 1857: Csabai Pál • 1857–1868: Hetényi József • Molnár György • 1862: Reszler Ferenc • 1863–1865: Kocsisovszky Jusztin • 1865: Szigligeti Ede • 1865–1866: Kétzeri József • 1866: Latabár Endre • Szilágyi Béla • Reszler István • 1867–1868: Láng Boldizsár • 1868: Károlyi Lajos • 1869: Dömölki Fejér Károly • Jakab Lajos • 1870: Hubay Gusztáv • Miklóssy Gyula • 1870–1871: Várnai Galambos Fábián • Miklóssy Gyula • 1871: Miklóssy Gyula • 1871–1872: Klein Sámuel • 1872–1873: Hubay Gusztáv • Sztupa Andor • 1873: Némethy György • Eötvös Borcsa • 1873–1874: Némethy György • 1874: Jakabfi Gábor • 1874–1875: Krecsányi Ignác • 1875–1876: Szegedi Mihály • 1876–1877: Gerőfy Andor • 1877–1878: Demidor Imre • 1878–1880: Kuthy Krimszky Béla • 1880–1882: Bényei István • 1882–1883: Károlyi Lajos • 1884–1885: Gerőfy Andor • 1885–1886: Szathmáry Károly • 1886–1887: Dancz Lajos • 1887–1888: Rakodczay Pál |  | |||||||||||||||||||
| A második kőszínház (1892–) |
| ||||||||||||||||||||
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
