I. Albert monacói herceg

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

I. Albert monacói herceg
Született	Albert Honoré Charles Grimaldi[1] 1848. november 13.[2][3][4][5][6] former 10th arrondissement of Paris[1]
Elhunyt	1922. június 26. (73 évesen)[2][3][4][7][5] Párizs
Állampolgársága	francia
Házastársa	Mary Victoria Hamilton (1869. szeptember 21. – )[8] Aliz monacói hercegné (1889. október 31. – )[8]
Gyermekei	II. Lajos monacói herceg
Szülei	Mérode-i Antónia III. Károly monacói herceg
Foglalkozása	oceanográfus politikus
Tisztsége	Prince of Monaco
Iskolái	Collège Stanislas
Kitüntetései	Fekete Sas-rend Szent Olav-rend Grand Cross of Naval Merit with white badge (1886)[9] Patron’s Medal (1908)[10] Echegaray Medal (1913)[11] Alexander Agassiz Medal (1918)[12] Cullum Geographical Medal (1921) Vega Medal (1922)
Sírhelye	Cathedral of Our Lady Immaculate
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Albert monacói herceg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Albert monacói herceg, becenevén "a tudós herceg" (Párizs, 1848. november 13. – Párizs, 1922. június 26.) monacói uralkodó, természettudós, oceanográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1889. szeptember 10-étől 1922. június 26-án bekövetkezett haláláig volt országa uralkodója.

Élete

1870-ben 22 éves volt, amikor szenvedélyesen érdeklődni kezdett a tenger élővilágának tudományos feltárása iránt. Számos mélytengeri oceanográfiai és térképészeti tudományos expedíciót szervezett vagy támogatott. Maga is részt vett többek között a Spitzbergák tudományos feltárásában. Többször látogatást tett Carladès grófjánál, ahol egyes feltárásokat vezetett, továbbá a hercegség történelmi archívumában kutatott.

1889-ben megalapította az Oceanográfiai Intézetet, 1899-ben a Monacói Oceanográfiai Múzeumot, 1906-ban a párizsi Oceanográfiai Múzeumot, 1919-ben pedig a párizsi Ősembertani Intézetet.

Tagja volt a Földrajzi Társaságnak és a Brit Akadémiának, külső tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. 1909-ben elnyerte az aranyérmet a számos tudományos hozzájárulásárt.

Emlékezete

• Személyének, és főleg oceanográfiai munkásságának emlékét őrzi Móra Ferenc Monte-carlói típusok című elbeszélése (megjelent a Túl a Palánkon című kötetben).

Jegyzetek

Források

• Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 429. o. ISBN 963-05-6612-5  

Előző III. Károly

Monaco (uralkodó) hercege 1889 – 1922

Következő II. Lajos