III. Lajos bajor király

III. Lajos
Ludwig Leopold Joseph Maria Aloys Alfred

Bajorország régense, majd királya
Uralkodási ideje
régensként:
1912. december 12.
1913. november 5.,
királyként:
1913. november 5.– 1918. november 7.
Elődjerégensként: Luitpold,
királyként: Ottó
Utódjanincs
Életrajzi adatok
UralkodóházWittelsbach-ház
Született1845. január 7.
München; Németország Németország
Elhunyt1921. október 18. (76 évesen)
Sárvár; Magyarország Magyarország
NyughelyeMiasszonyunk-templom
ÉdesapjaLuitpold
ÉdesanyjaHabsburg–Toscanai Auguszta Ferdinanda főhercegnő
Testvére(i)
HázastársaHabsburg–Estei Mária Terézia Henrietta főhercegnő, modenai hercegnő
Gyermekei
  • Rupprecht
  • Princess Adelgunde, Princess of Hohenzollern
  • Maria Ludwiga Wittelsbach
  • Prince Karl of Bavaria
  • Prince Franz of Bavaria
  • Princess Mathilde of Bavaria
  • Prince Wolfgang of Bavaria
  • Princess Hildegard Marie of Bavaria
  • Princess Notburga of Bavaria
  • Wiltrud Marie Wittelsbach
  • Princess Helmtrud of Bavaria
  • Princess Dietlinde of Bavaria
  • Princess Gundelinde of Bavaria
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

III. Lajos (München, 1845. január 7.Sárvár, 1921. október 18.) bajor királyi herceg, 191213 között Bajorország régense, majd 191318-ig a Bajor Királyság utolsó uralkodója. A müncheni forradalom nyomán 1918. november 7-én lemondásra kényszerült, ezzel lezárult a Wittelsbach-dinasztia 738 éve tartó bajorországi uralma.

Élete

Származása, ifjúkora

Édesapja Luitpold bajor királyi herceg (1821–1912) volt, édesanyja Habsburg–Toscanai Auguszta Ferdinanda főhercegnő (1825–1864) volt, II. Lipót toszkánai nagyherceg (1797–1870) leánya. Négyen voltak testvérek:

  • III. Lajos (1845–1921),
  • Lipót Miksa herceg (1846–1930), a német császári hadsereg tábornagya, Gizella osztrák főhercegnő férje.
  • Terézia Sarolta Marianna Auguszta hercegnő (1850–1925) írónő, a Bajor Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Müncheni Egyetem doktora.
  • Ferenc József (1852–1907), aki Terézia liechtensteini hercegnőt vette feleségül.

Lajos királyi herceg 1845-ben született Münchenben. Keresztnevét apai nagyapja, I. Lajos bajor király után kapta. Élete első tíz évét a müncheni Királyi Kastélyban (Residenz) és a nymphenburgi kastélyban töltötte. A család ezután a Leuchtenberg palotába (Palais Leuchtenberg) költözött.

Nagybátyja, II. Miksa király 1861-ben a 16 éves Lajost kinevezte főhadnagyként a 6. Jägerbattalion (vadászzászlóalj) parancsnokává.

Egy évvel később beiratkozott a müncheni Ludwig–Maximilian Egyetemre, ahol jogtudományt és közgazdaságtant hallgatott. 18. életévét betöltve – bajor királyi hercegként – automatikusan a bajor törvényhozó testület tagja lett.

1866-ban a Bajor Királyság az Osztrák Császárság szövetségeseként vett részt a porosz–osztrák háborúban. Lajos ebben az időben főhadnagyi (Oberleutnant) rangot viselt. A helmstedti csatában megsebesült, golyót kapott a combjába. Érdemeiért a Katonai Érdemrenddel (Militär-Verdienstorden) tüntették ki.

Bajorország régense és királya

Mikor apja, Luitpold herceg 1912 decemberében meghalt, Lajos átvette helyét a régensi székben, és ő irányította az országot elmebeteg unokatestvére, Ottó helyett. Régensi működésének legfontosabb mozzanata az volt, hogy kiegészítette a Bajor Királyság alkotmányát egy záradékkal, amely kimondta, hogy ha a régensség 10 évnél tovább tart, és valószínűsíthető, hogy a király már soha többé nem lesz képes uralkodni, akkor a régens bejelentheti a régensség végét és átruházhatja a koronát, amit a törvényhozásnak jóvá kell hagynia. A javaslat a képviselőházban nagy támogatást kapott, ahol 122 támogató szavazattal, 27 ellenében elfogadták. A szenátusban csak 6 ellenző szavazat volt. 1913. november 5-én Lajos bejelentette a törvényhozásnak, hogy a régensség véget ért és Ottót lemondatta a trónról. III. Lajosként kezdte meg rövid uralkodását.

Az első világháborúban igyekezett a lehető legkisebb szerepet vállalni, bár ellenezte Erich Ludendorffnak, a német császári hadsereg tényleges irányítójának katonapolitikáját. Poroszországban vakon megbízott, többek között ezért is lépett be a háborúba. Népszerűsége egyre csökkent. A szocialista Kurt Eisner vezette bajor felkelés (1918. november 7.) teljesen váratlanul érte. Trónjáról nem mondott le, de 1918. november 13-án polgári és katonai tisztségviselőit felmentette a neki tett hűségesküjük alól. Ezt a cselekedetét Kurt Eisner lemondásként értelmezte, és az újonnan alakult köztársaság (a Bajor Szabadállam) miniszterelnöke lett.

Lajost főleg a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztése érdekelte, bár – hűen a Wittelsbach hagyományokhoz – a művészeteket is támogatta. 1868-tól tiszteletbeli elnöke volt a Bajor Mezőgazdasági Szövetség Központi Bizottságának (Ehrenpräsident im Zentralkomitee des Landwirtschaftlichen Vereins). A technika területén leginkább a vízi erő alkalmazása érdekelte. 1891-ben az ő kezdeményezésére alapították a Bajor Csatorna Társaságot (Bayerische Kanalgesellschaft).

Száműzetés

Menekülése már lemondása után, 1918. november 7-én megkezdődött, amikor elhagyta a müncheni Residenzt. 1919 februárjában Eisner miniszterelnök merénylet áldozatául esett, és Lajos joggal tarhatott attól, hogy ő lesz a következő áldozat, ezért Ausztriába menekült, később Liechtensteinbe, majd Svájcba utazott. 1920 áprilisában hazatért Münchenbe, és egészen 1921 szeptemberéig a Wildenwart kastélyban élt. Később látogatást tett felesége sárvári birtokán, ahol 1921. október 18-án meghalt. Ekkortól egészen az államosításig ötödik gyermeke, Ferenc bajor királyi herceg lett a sárvári Wittelsbach-birtokok tulajdonosa.

Holttestét 1921. november 5-én szállították vissza Münchenbe. Állami temetés keretében helyezték örök nyugalomra a müncheni Miasszonyunk-templomban (Frauenkirche), néhány hónappal korábban elhunyt feleségével együtt.

Házassága

Lajos feleségével és legidősebb fiával, Rupprecht trónörökössel

1867 júniusában éppen unokatestvérének, Habsburg–Tescheni Matild Mária főhercegnőnek (nagynénje, Hildegárd hercegnő balesetben elhunyt leányának) temetésén vett részt, amikor megismerkedett az elhunyt leány 18 éves unokanővérével, Habsburg–Estei Mária Terézia Henrietta főhercegnővel (1849–1919), Ferdinánd Károly Viktor főherceg leányával. Egymásba szerettek, és Mária Henrietta nagyapjának, V. Ferenc modenai hercegnek tiltása ellenére eljegyezték egymást.

A házasságkötésre 1868. február 20-án került sor a bécsi Szent Ágoston templomban (Augustinerkirche). A boldog házasságból 13 gyermek született:

  1. Rupprecht herceg, a bajor trónörökös (1869–1955), aki 1900-ban Marie Gabriele bajor hercegnőt (1878–1912), majd 1912-ben Antonia von Luxemburg–Nassau hercegnőt (1899–1954) vette feleségül.
  2. Adelgunda Mária Auguszta Terézia hercegnő (1870–1958), aki 1915-ben Wilhelm von Hohenzollern–Sigmaringen hercegéhez (1864–1927) ment feleségül.
  3. Mária Lujza (Ludwiga) Terézia hercegnő (1872–1954), aki Ferdinánd nápoly–szicíliai herceghez, Calabria hercegéhez (1869–1960) ment feleségül.
  4. Károly Maria Luitpold herceg (1874–1927).
  5. Ferenc Maria Luitpold herceg (1875–1957), aki 1912-ben Isabella von Croÿ hercegnőt (1890–1982) vette feleségül.
  6. Matilda Mária Terézia Henrietta Krisztina Luitpolda (1877–1906), aki 1900-ban Ludwig Gaston szász–coburg–gothai herceghez (1870–1942) ment feleségül.
  7. Wolfgang Maria Lipót herceg (1879–1895), fiatalon meghalt.
  8. Hildegárd Mária Krisztina Terézia hercegnő (1881–1948), nem ment férjhez.
  9. Notburga Karolina hercegnő (*/† 1883), születése után néhány nappal meghalt.
  10. Wiltrud Mária Aliz (Alix) hercegnő (1884–1975), aki 1924-ben Wilhelm von Urach herceghez (1864–1928) ment feleségül.
  11. Helmtrud Mária Amália hercegnő (1886–1977).
  12. Dietlinde Mária Terézia hercegnő (1888–1889), kisgyermekként meghalt.
  13. Gundelinda Mária Jozefa hercegnő (1891–1983), aki 1919-ben Johann Georg von Preysing-Lichtenegg-Moos grófhoz (1887–1924) ment feleségül.

A házassággal Lajos jelentős vagyonra tett szert, hiszen a menyasszony hatalmas vagyont örökölt apjától; tulajdonába került többek közt a sárvári és az eiwanowitzi (ma: Ivanovice na Hané) uradalmak. Az ezekből származó bevételek lehetővé tették Lajos számára, hogy birtokot vásároljon Leutstettenben (ma Starnberg része), amit később Lajos Bajorország egyik legnagyobb és legjobban jövedelmező birtokává fejlesztett. S bár Münchenben is fenntartottak maguknak egy rezidenciát (Leuchtenberg kastély), idejük nagy részét a leutstetteni birtokon töltötték.

Források

  • Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4  , 404–405. oldal
  • A sárvári Wittelsbachok befalazott kincsei
  • [1][halott link]
  • III. Lajosról (németül)

Külső hivatkozások

Előző uralkodó:
Ottó
Bajorország uralkodója
19131918
királyként
A Bajor Királyság címere
Következő uralkodó:
nincs
III. Lajos bajor király ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Frigyes Mihály zweibrücken–birkenfeldi palotagróf
 
 
 
 
 
 
 
8. I. Miksa bajor király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Mária Franciska sulzbachi palotagrófnő
 
 
 
 
 
 
 
4. I. Lajos bajor király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Georg Wilhelm von Hessen-Darmstadt
 
 
 
 
 
 
 
9. Auguszta Vilma hessen–darmstadti hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Maria Luise Albertine zu Leiningen-Dagsburg-Falkenburg
 
 
 
 
 
 
 
2. Luitpold bajor királyi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. III. Szász–Hildburghauseni Ernő Frigyes
 
 
 
 
 
 
 
10. Frigyes szász–altenburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Szász–Weimar–Eisenachi Ernesztina
 
 
 
 
 
 
 
5. Terézia Sarolta szász–hildburghauseni hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg
 
 
 
 
 
 
 
11. Mecklenburg–Strelitzi Sarolta Georgina
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Hessen–Darmstadti Friderika
 
 
 
 
 
 
 
1. III. Lajos bajor király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. II. Lipót német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
12. III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Mária Ludovika spanyol infánsnő
 
 
 
 
 
 
 
6. II. Lipót toszkánai nagyherceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király
(IV. Ferdinánd nápolyi király)
 
 
 
 
 
 
 
13. Bourbon–Szicíliai Lujza Mária királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Mária Karolina Lujza osztrák főhercegnő
 
 
 
 
 
 
 
3. Auguszta Ferdinanda osztrák főhercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Frigyes Keresztély szász választófejedelem
 
 
 
 
 
 
 
14. Miksa szász királyi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Mária Antónia Walpurgis bajor hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
7. Mária Anna Karolina szász királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. I. Ferdinánd parmai herceg
 
 
 
 
 
 
 
15. Karolina Mária Bourbon–parmai hercegnőő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Mária Amália osztrák főhercegnő
 
 
 
 
 
 
Sablon:Első világháborús uralkodók
  • m
  • v
  • sz
Uralkodók az első világháború idején
Osztrák-Magyar Monarchia I. Ferenc József ·  IV. (I.) Károly · belga I. Albert · bolgár I. Ferdinánd ·  III. Borisz · brit V. György ·  I. Péter · Német Birodalom II. Vilmos

 ·  III. Lajos ·  III. Frigyes Ágost ·  II. Vilmos ·  Ernő Lajos ·  II. Frigyes ·  IV. Frigyes Ferenc ·  Vilmos Ernő ·  VI. Adolf Frigyes ·  II. Frigyes Ágost

 · Olaszország 1861 III. Viktor Emánuel ·  II. Miklós ·  II. Mihály ·  V. Mehmed ·  VI. Mehmed · román I. Károly ·  I. Ferdinánd · japán Taisó (Josihito) ·  V. Ijaszu ·  I. Zauditu ·  (Jüan) Si-kaj ·  Hszüan-tung (Pu Ji) · holland Vilma · luxemburgi I. Mária Adél · montenegrói I. Miklós ·  Ahmad ·  Habibullah ·  I. Konstantin ·  I. Sándor ·  II. Tupou György ·  III. Tupou Salote ·  II. Abbász ·  Huszajn Kámil ·  I. Fuád · norvég VII. Haakon · svéd V. Gusztáv · dán X. Keresztély ·  II. János ·  X. Piusz ·  XV. Benedek ·  I. Albert ·  Tubten Gyaco ·  Sziszavangvong ·  Duy Tân ·  Khải Định ·  Sziszovat ·  Juszuf ·  Husszein ·  Frigyes Károly ·  II. Mindaugas ·  Károly István ·  I. Vilmos ·  V. Ráma · spanyol XIII. Alfonz ·  Bogdo
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJyGQXkR7Bp9t9GjhXh8md
  • VIAF: 62343805
  • PIM: PIM564109
  • LCCN: n88036641
  • ISNI: 0000 0000 2739 3271
  • GND: 118729373
  • SUDOC: 190791616
  • BNF: cb14976564s
  • ICCU: MUSV040083
  • Németország Németország-portál
  • történelem Történelemportál