Kuo jü
 | A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
| | Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
| Kuo jü (Guo yu) | |
 | |
| A Kuo jü (Guo yu) 1570-ben megjelent kiadásának belső borítója | |
| Szerző | Co Csiu-ming (Zuo Qiuming) |
| Eredeti cím | Kuo jü (Guo yu) hagyományos kínai: 國語 egyszerűsített kínai: 国语 |
| Ország | Csou (Zhou)-dinasztia (Kína) |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Téma | A Csou (Zhou)-dinasztia fejedelemségek története |
| Műfaj | történetírás |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | kb. i. e. 5-4. század |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuo jü (Guo yu) témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Csun-csiu | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 國語 |
| Egyszerűsített kínai | 国语 |
| Mandarin pinjin | Guó yǔ |
| Wade–Giles | Kuo2 yü3 |
A Kuo jü a Nyugati Csou (Zhou)-dinasztia fejedelemségeinek történetét tárgyalja az i. e. 966 és az i. e. 451 közti időszakban. Magyarul esetenként Az államok beszélgetéseinek, vagy A fejedelemségek történetének fordítják. Szerzőségét a hagyomány a kb. az i. e. 5. században működött Co Csiu-ming (Zuo Qiuming)nak tulajdonítják, bár aligha egyetlen ember műve, valamikor az i. e. 5-4. században íródhatott. A kínai elbeszélő próza kezdeteinek egyik legelső emléke, a konfuciánus történelemszemlélet egyik legkorábbi megnyilvánulása, a tárgyalt időszak fontos történeti forrása.
Háttere
Szerzősége és keletkezési kora
A történeti hagyomány a Kuo jü (Guo yu) szerzőségét Co Csiu-ming (Zuo Qiuming)nak 左丘明 tulajdonítja, akinek a nevéhez még a híres történeti kommentár, a Co csuan (Zuo zhuan) is fűződik. Valamikor az i. e. 5. században élhetett, Konfuciusz kortársa és Lu állam udvari írnoka volt. A modern filológia kutatások alapján azonban megállapítható, hogy a mű fejezetei más és más időpontba keletkeztek, így aligha lehet egyetlen ember keze munkája. A keletkezési ideje valamikor i. e. 5 század vége és az i. e. 4. század eleje közé tehető.[1]
Tartalma
A mű az alábbi táblázatba szereplő nyolc, a Csou (Zhou)-dinasztia idején létezett fejedelemség fejedelmeinek és minisztereinek mondását, történeteit tartalmazza, összesen 21 fejezetben és 240 elkülöníthető tételben.[2]
| # | Kínaiul | Átírás | Fordítás | Fejezetek száma | Keletkezésének ideje |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 周語 | Csou jü (Zhōu yǔ) | Csou (Zhou) fejedelemség történetei | 3 | i. e. 431. |
| 2 | 魯語 | Lu jü (Lǔ yǔ) | Lu fejedelemség történetei | 2 | i. e. 384 és i. e. 336 között |
| 3 | 齊語 | Csi jü (Qí yǔ) | Csi (Qi) fejedelemség történetei | 1 | i. e. 431 és i. e. 384 között |
| 4 | 晉語 | Csin jü (Jìn yǔ) | Csin (Jin) fejedelemség történetei | 9 | i. e. 384 és i. e. 336 között |
| 5 | 鄭語 | Cseng jü (Zhèng yǔ) | Cseng (Zheng) fejedelemség történetei | 1 | i. e. 314 után |
| 6 | 楚語 | Csu jü (Chǔ yǔ) | Csu (Chu) fejedelemség történetei | 2 | i. e. 431. |
| 7 | 吳語 | Vu jü (Wú yǔ) | Vu (Wu) fejedelemség történetei | 1 | i. e. 431 és i. e. 384 között |
| 8 | 越語 | Jüe jü (Yuè yǔ) | Jüe (Yue) fejedelemség történetei | 2 | i. e. 384 után[m 1] |
Megjegyzések
- ↑ Pontosabban ennek a fejezetnek az első fele i. e. 384 után íródhatott, míg a második fele csak később, i. e. 314 után keletkezett.
Jegyzetek
- ↑ Chang-Boltz-Loewe 1993 264. o.
- ↑ Chang-Boltz-Loewe 1993 264. o.
Irodalom
- ↑ Chang-Boltz-Loewe 1993: Chang I-jen, 張以仁, William G. Boltz, Michael Loewe. "Kuo yü 國語". In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 263–268. ISBN 1-55729-043-1
Források
- Guoyu Az eredeti szöveg kínaiul
Ókorportál
Kína-portál
