Dalok könyve

Dalok könyve
A Si csing (Shi jing) első dala Csien-lung (Qianlong) császár kézírásával
Szerző	various authors
Eredeti cím	Si csing (Shi jing)
Ország	ókori Kína
Nyelv	klasszikus kínai nyelv
Téma	népdalok és szertartási énekek gyűjteménye
Műfaj	antológia (konfuciánus szent könyv)
Kiadás
Kiadás dátuma	i. e. 11. sz. – i. e. 7. sz.
Magyar kiadó	Európa Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma	1957, 1959., 1974., 1976., 1994.
Fordító	Tőkei Ferenc prózafordítása alapján a műfordításokat Csanádi Imre, Lator László, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes, Jánosy István, Rab Zsuzsa, Károlyi Amy, Szabó Magda, Kormos István és Weöres Sándor készítette
Borítógrafika	Kálmán Klára
A Wikimédia Commons tartalmaz Dalok könyve témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

A Dalok könyve (hagyományos kínai: 詩經, egyszerűsített kínai: 诗经, pinjin: Shī jīng, magyar népszerű átírásban: Si csing, vagy Si king)^[1] a legkorábbi ismert kínai dalgyűjtemény, 305 dalból illetve versből áll, a legrégebbi közülük valószínűleg i. e. 1000 körül keletkezhetett, a gyűjtemény maga az i. e. 3. században már biztosan létezett.^[2] A Dalok könyve a konfucianizmus alapkönyveinek számító Öt klasszikus egyike, a hagyomány szerint tartalmát Konfuciusz válogatta össze egy nagyobb gyűjteményből.^[2]

Tartalma, felépítése

A dalok többféle témakört lefednek a hétköznapi élet tevékenységeitől a szerelemig, szerzőik is valószínűleg több társadalmi réteghez tartozhattak, az egyszerű parasztoktól a rangos nemesekig. Helyrajzilag is nagy változatosságot mutat.^[3]

A mű négy részre osztható, a Kuo feng (Guó fēng) a különféle országrészekből származó népdalokat és lírai költeményeket gyűjti össze, a Hsziao ja (Xiǎoyǎ) hosszabb, komolyabb témákat felölelő, úgynevezett uralkodóházi verseket tartalmaz, a Ta ja (Dàyǎ) az udvari ünnepségek dalait, a Szung (Sòng) pedig vallási szertartások dalait foglalja magába.^[2][3]

A versek többféle verstípust képviselnek (gyászdal, lírai költemény, munkadal, szerelmes vers, óda, gúnyvers stb.)^[3] A gyűjtemény nagy hatással volt a későbbi kínai irodalomra és a későbbi korok kínai költőire. A gyűjtemény olvasása, ismerete Kínában sokáig alapműveltségnek számított.^[2]

Magyar fordítása

A Dalok könyve. Si king magyarul az Európa Kiadó kiadásában 1957-ben jelent meg először, Csanádi Imre, Lator László, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes, Jánosy István, Rab Zsuzsa, Károlyi Amy, Szabó Magda, Kormos István és Weöres Sándor fordításaival.^[1]

• Si king. Dalok könyve; ford. Csanádi Imre et al.; Európa, Bp., 1974 (Lyra mundi)

Források

Külső hivatkozások

• A Si king szövege kínaiul és angol fordításban
• A Si king magyar fordításban