Liu Cung-jüan

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Liu Cung-jüan
Liu Cung-jüan (Liu Zongyuan) portréja.
Élete
Született	773. Jungcsi (Yongji) (a mai Sanhszi (Shanxi) tartomány, Kína)
Elhunyt	819. november 28. Liucsou (Liuzhou) (a mai Kuanghszi (Guangxi) tartomány, Kína)
Sírhely	Wannian
Nemzetiség	kínai
Szülei	Liu Zhen
Házastársa	Yang Shi
Gyermekei	Liu Nu Liu Fobi Liu Gao
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers, esszé
Alkotói évei	Tang-kor
A Wikimédia Commons tartalmaz Liu Cung-jüan témájú médiaállományokat.

Liu Cung-jüan (kínaiul: 柳宗元; pinjin (pinyin) hangsúlyjelekkel: Liǔ Zōngyuán; magyar népszerű: Liu Cung-jüan; adott neve: Liu Ce-hou (Liu Zihou) 柳子厚; Jungcsi (Yongji) 永濟 / 永济, Sanhszi (Shanhszi) tartomány, 773. – Liucsou (Liuzhou) 柳州, Kuanghszi (Guangxi) tartomány, 819. november 28.) kínai író, költő. Tehetségére már fiatalkorában felfigyeltek elismert irodalmi tekintélyek, vezető személyiségek, akik pártfogásukba vették. Hivatali pályára lépett, s politikai elvei mellett szilárdan kitartott. 806 után, amikor pártfogója, Vang Su-ven (Wang Shuwen) főminiszter, akivel együtt a birodalom jólétének emelésére törekedett, megbukott, őt is száműzték a délvidékre hivatalnoknak, előbb Jungcsou (Yongzhou)ba 永州 (Hunan tartomány), majd Liucsou (Liuzhou)ba. Barátjával, Han Jü (Han Yu)vel együtt az úgy nevezett ku-ven (guwen)-mozgalom megindítója volt. Költőként is számon tartják, de nevezetesebbek politikai szatírái és esszéstílusban írt hangulatos tájleírásai.^{[m 1]}

Élete és munkássága

Liu Cung-jüan (Liu Zongyuan) a Tang-kori Kína fővárosától nem messze lévő kisvárosban született 773-ban. Apja írástudó hivatalnok volt, de csak kisebb tisztségekig jutott, melynek oka állítólag a puritánsága volt volt. A fiút anyja nevelte, később is ő felügyelte tanulmányait a mestereknél. A fiú már tizenhárom éves korában figyelmet keltő írásokat írt: mesterei elismerték tehetségét és nagyra értékelték. Aránylag fiatalon tette le a fővárosban a második fokozat vizsgáit, amikkel csinsi (jinshi) rangot és húszéves korában állást kapott a császári könyvtárban. Harmincegy éves korában császári cenzor lett közvetlenül a császár környezetében. A tudós hivatalnokok körében a viszonylag fiatal tudósnak esszéi és költeményei korán megalapozták rangját. Annál is inkább, mert írásaival a kor legtekintélyesebb írástudója, az ugyancsak magas hivatalban lévő Han Jü (Han Yu) (768-824) eszméi és reformtörekvései hívének bizonyult. Han Jü (Han Yu) a túldíszített korabeli stílusminta helyett a régi irodalom (ku-ven (guwen)), azaz a Han-kori írásművészet normáit helyezte vissza jogaiba, s annak egyszerű, sallangmentes stílusát követte.^[1]
A régi írásművészet hívei azonban egy fiatalabb írástudó hivatalnok vezetésével politikai reformokat is igényeltek. Vang Su-ven (Wang Shuwen) 王叔文 (753-806) vezetésével be is jutottak a hatalomban, amikor Tö-cung (Dezong) császár elhunyt, s a trónörökös, Szun-cung (Sunzong) követte őt a trónon, Liu Cung-jüan (Liu Zongyuan) a Szertartások Főhivatalának „titkára” lett, s a mozgalom többi tagja is magas hivatalokba került. Reformjaikat a lakosság örömmel fogadta, hiszen a birodalom kíméletlen adóit enyhítették, a hadsereg és az eunuchok hatalmát nyirbálták meg. Hat hónapig tartott a reformerek uralma: a régi hatalom hívei lemondatták a betegeskedő császárt, s az eunuchok újat ültettek a trónra 806-ban. Néhány fő reformer életével lakolt, Liu Cung-jüan (Liu Zongyuan) száműzetéssel bűnhődött: „áthelyezték” délre, egy kisvárosba (a fővárostól kb. 2000 km-re) „helyettes elöljáró” rangban. A korban „nyolc alprefektus” néven emlegették őt és társait, akik ugyanebben a büntetésben részesültek. Jungcsou, ahol Liu Cung-jüan (Liu Zongyuan) közel tíz esztendőt töltött (a mai Hunan tartomány Lingling városkája), nemcsak távol van a fővárostól, hanem meglehetősen vad vidék ekkoriban: a hanok mindössze két-háromszáz éve telepedtek meg itt tömegesen, s akkor is inkább a folyók termékeny völgyeiben, ahol fejlett agrotechnikájukkal hamarosan meggyökereztek, míg az őslakosok - kevert etnikumú, többnyire délről származó, primitív életmódú törzsek - a hegyek közé húzódtak. Liu Cung-jüan (Liu Zongyuan) írásaiban megemlékezik ilyen, különös erkölcsű barbárokról is, de közelebbi kapcsolatba nem került velük. A városka és környéke lett élete és írásművészete utolsó másfél évtizedének színhelye - és témája. Írásművészete itt érik teljessé, ekkor ismeri meg közelebbről a parasztok életét s nyomorúságát, és ekkor fedezi föl a környék tájait, természeti szépségeit. Megvásárol magának egy elhanyagolt birtokot, s a festői környezetben csak a természet élvezetének és az írásnak él. Eredeti felfogásának szellemében, egyszerű, de erőteljes, tömör, de szemléletes nyelven írja esszéit. Persze a száműzött fájdalma is megszólal: Száműzetés (Li szao (Li sao)) versciklus címével is Csü Jüan (Qu Yuan), a nagy ókori költőt és sorsát, a száműzetést idézi. De ez talán csak afféle illendőségből, írástudói konvencióból született önsajnálat.^[2]
Élete hátralevő részében a délvidéken maradt száműzetésben, ahol egy nevét viselő városka hivatalnokaként (úgy emlegették ettől fogva: Liu Liucsou (Liuzhou)ból), békésen írogatott. Itt halt meg 819. november 28-án, ám jelentős életművét hagyott hátra. Az utókor nagyra becsülte, s a modern irodalomtörténet is a legkiválóbb Tang-kori irodalmárok közé sorolja. A Csing (Qing)-korban összeállított híres antológiában, A Tang-kor háromszáz versében öt költeménye kapott helyet.^[3]

Magyarul

• Liu Cung-jüan: Megszeretem a száműzetést; ford. Ecsedy Ildikó et al., előszó Miklós Pál; Terebess, Bp., 1997

Megjegyzések

Jegyzetek

Források

• ↑ Chen 1992: Chen, Jo-shui, Liu Tsung-yüan and Intellectual Chang in T'ang China, 773-819, Cambridge: Cambridge University Press, 1992.
• ↑ Liu 1997: Liu Cung-jüan: Megszeretem a száműzetést. Ford. Ecsedy Ildikó et al. Budapest, Terebess Kiadó, 1997. ISBN 963 85631 2 5
• ↑ Miklós 1997: Miklós Pál: Liu Cung-jüan találkozása a természettel. In Liu Cung-jüan: Megszeretem a száműzetést. Budapest, Terebess Kiadó, 1997. 5-8. o.
• ↑ Nienhauser 1973: Nienhauser Jr., William H.; Hartmann, Charles; Crawford, William Bruce; Walls, Jan W.; Neighbours, Lload, Liu Tsung-yüan, New York: Twayne Publishers Inc., 1973.
• ↑ Tőkei–Miklós 1960: Tőkei Ferenc – Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története. Budapest, Gondolat Kiadó, 1960.

Kapcsolódó szócikkek

• Kínai irodalom
• Kínai költészet
• A Tang-kor háromszáz verse
• Han Jü

További információk

Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Liu Cung-jüan témában.

• Liu Cung-jüan: Megszeretem a száműzetést a terbess.hu-n: [1]