Németország nagyvárosai

A főbb városok elhelyezkedése az országban

Ez a lista Németország nagyvárosainak adatait tartalmazza, amelyek valamikor átlépték a 100 000 fős népességet.

Az összes város listájához lásd: Németország városai.

#	Név	Népesség (1990)	Népesség (2000)	Népesség (2005)	Népesség (2015)	Terület km²	Népsűrűség (fő/km²)	Növekedés (%)	Tartomány	100 000 fő át- lépésének éve
1	Berlin	3 433 695	3 382 169	3 395 189	3 520 031	891,85	3807	0,06	Berlin	1740
2	Hamburg	1 652 363	1 715 392	1 743 627	1 787 408	755,16	2309	0,27	Hamburg	1787
3	München	1 229 026	1 210 223	1 259 677	1 450 381	310,40	4057	0,68	Bajorország	1854
4	Köln	953 551	962 884	983 347	1 060 582	405,15	2427	0,35	Észak-Rajna-Vesztfália	1855
5	Frankfurt am Main	644 865	646 550	651 899	732 688	248,31	2625	0,14	Hessen	1875
6	Stuttgart	579 988	583 874	592 569	623 738	207,36	2858	0,25	Baden-Württemberg	1874
7	Düsseldorf	575 794	569 364	574 514	612 178	217,01	2647	0,15	Észak-Rajna-Vesztfália	1882
8	Dortmund	599 055	588 994	588 168	586 181	280,39	2098	-0,02	Észak-Rajna-Vesztfália	1895
9	Essen	626 973	595 243	585 430	582 624	210,38	2783	-0,27	Észak-Rajna-Vesztfália	1896
10	Lipcse	511 079	493 408	502 651	560 472	297,60	1689	0,32	Szászország	1871
11	Bréma	551 219	539 403	546 852	557 464	325,42	1675	0,23	Bréma	1875
12	Drezda	490 571	477 807	495 181	543 825	328,30	1508	0,61	Szászország	1852
13	Hannover	513 010	515 001	515 729	532 163	204,01	2377	0,02	Alsó-Szászország	1873
14	Nürnberg	493 692	488 400	499 237	509 975	186,40	2679	0,37	Bajorország	1881
15	Duisburg²	535 447	514 915	501 564	491 231	232,81	2154	-0,43	Észak-Rajna-Vesztfália	1904
16	Bochum	396 486	391 147	385 626	364 742	145,44	2652	-0,24	Észak-Rajna-Vesztfália	1904
17	Wuppertal³	383 660	366 434	359 237	350 046	168,39	2134	-0,33	Észak-Rajna-Vesztfália	1929
18	Bielefeld	319 037	321 758	326 925	333 090	257,85	1268	0,27	Észak-Rajna-Vesztfália	1929
19	Bonn¹	292 234	302 247	312 818	318 809	141,22	2215	0,58	Észak-Rajna-Vesztfália	1934
20	Münster¹	259 438	265 609	270 868	310 039	302,89	894	0,33	Észak-Rajna-Vesztfália	1915
21	Karlsruhe	275 061	278 558	285 263	307 755	173,46	1645	0,40	Baden-Württemberg	1901
22	Mannheim	310 411	306 729	307 900	305 780	144,96	2124	0,08	Baden-Württemberg	1897
23	Augsburg	256 877	254 982	262 676	286 374	146,86	1790	0,50	Bajorország	1907
24	Wiesbaden¹	260 301	270 309	274 611	276 218	203,90	1347	0,28	Hessen	1905
25	Gelsenkirchen⁴	293 714	278 695	268 102	260 368	104,86	2557	-0,63	Észak-Rajna-Vesztfália	1903
26	Mönchengladbach⁵	259 436	263 014	261 444	259 996	170,45	1534	-0,10	Észak-Rajna-Vesztfália	1922
27	Braunschweig	258 833	245 816	245 273	251 364	192,13	1277	-0,04	Alsó-Szászország	1890
28	Chemnitz⁶	294 244	259 246	246 587	248 645	220,86	1117	-0,81	Szászország	1883
29	Kiel	245 567	232 612	234 433	246 306	118,40	1980	0,13	Schleswig-Holstein	1898
30	Aachen	241 861	244 386	258 208	245 885	160,83	1605	0,94	Észak-Rajna-Vesztfália	1889
31	Halle an der Saale⁸	310 234	247 736	237 198	236 991	135,01	1757	-0,71	Szász-Anhalt	1890
32	Magdeburg	278 807	231 450	229 126	235 723	200,95	1140	-0,20	Szász-Anhalt	1882
33	Freiburg im Breisgau¹	191 029	205 102	215 966	226 393	153,06	1411	0,88	Baden-Württemberg	1934
34	Krefeld⁷	244 020	239 916	237 701	225 144	137,76	1726	-0,18	Észak-Rajna-Vesztfália	1887
35	Lübeck¹	214 758	213 399	211 825	216 253	214,13	989	-0,12	Schleswig-Holstein	1911
36	Oberhausen¹	223 840	222 151	218 898	210 934	77,04	2841	-0,24	Észak-Rajna-Vesztfália	1915
37	Erfurt	208 989	200 564	202 844	210 118	269,12	754	0,19	Türingia	1906
38	Mainz¹	179 486	182 870	194 372	209 779	97,74	1988	1,05	Rajna-vidék-Pfalz	1902
39	Rostock	248 088	200 506	199 288	206 011	181,44	1101	-0,12	Mecklenburg-Elő-Pomeránia	1935
40	Kassel	194 268	194 766	194 427	197 984	106,78	1820	-0,03	Hessen	1899
41	Hagen	214 449	203 151	196 934	189 044	160,36	1228	-0,51	Észak-Rajna-Vesztfália	1928
42	Hamm	179 639	182 427	184 239	179 937	226,24	814	0,17	Észak-Rajna-Vesztfália	1975
43	Saarbrücken¹	191 694	183 257	178 914	178 151	167,07	1071	-0,39	Saarland	1909
44	Mülheim an der Ruhr	177 681	172 682	169 917	169 278	91,29	1861	-0,28	Észak-Rajna-Vesztfália	1908
45	Potsdam	139 794	129 324	147 583	167 745	187,29	788	0,82	Brandenburg	1939
46	Ludwigshafen am Rhein¹	162 233	163 383	163 343	164 718	77,68	2103	0,00	Rajna-vidék-Pfalz	1921
47	Oldenburg	143 131	154 832	158 565	163 830	102,96	1540	0,40	Alsó-Szászország	1946
48	Leverkusen	160 919	161 047	161 227	163 487	78,85	2045	0,02	Észak-Rajna-Vesztfália	1963
49	Osnabrück¹	163 168	164 101	163 814	162 403	119,80	1367	-0,03	Alsó-Szászország	1940
50	Solingen	165 401	164 973	163 581	158 426	89,46	1832	-0,14	Észak-Rajna-Vesztfália	1929
51	Heidelberg	136 796	140 259	142 993	156 267	108,83	1314	0,32	Baden-Württemberg	1946
52	Herne¹	178 132	174 529	170 992	155 851	51,41	3326	-0,34	Észak-Rajna-Vesztfália	1933
53	Neuss	147 019	150 013	151 610	155 414	99,48	1524	0,18	Észak-Rajna-Vesztfália	1963
54	Darmstadt¹	138 920	138 242	140 562	155 353	122,23	1150	0,28	Hessen	1937
55	Paderborn	120 680	139 084	143 769	148 126	179,39	801	0,56	Észak-Rajna-Vesztfália	1975
56	Regensburg	121 691	125 676	129 859	145 465	80,68	1608	0,55	Bajorország	1940
57	Ingolstadt	105 489	115 722	121 314	132 438	133,35	910	0,81	Bajorország	1989
58	Würzburg	127 777	127 966	133 906	124 873	87,63	1529	0,77	Bajorország	1932
59	Wolfsburg	128 510	121 805	121 199	124 045	204,02	594	-0,08	Alsó-Szászország	1928
60	Ingolstadt	105 489	115 722	121 314		133,35	910	0,81	Bajorország	1989
61	Wolfsburg	128 510	121 805	121 199		204,02	594	-0,08	Alsó-Szászország	1972
62	Ulm¹	110 529	117 233	120 625		118,69	1016	0,48	Baden-Württemberg	1980
63	Offenbach am Main	114 992	117 535	119 430		44,90	2660	0,27	Hessen	1954
64	Bottrop	118 936	120 611	119 356		100,61	1186	-0,17	Észak-Rajna-Vesztfália	1953
65	Pforzheim	112 944	117 156	119 021		98,03	1214	0,27	Baden-Württemberg	1975
66	Bremerhaven¹	130 446	120 822	116 615		78,86	1501	-0,58	Bréma	1939
67	Remscheid¹	123 155	119 287	115 864		74,60	1553	-0,48	Észak-Rajna-Vesztfália	1929
68	Fürth¹	103 362	110 477	113 422		63,35	1790	0,44	Bajorország	1950
69	Reutlingen	103 687	110 650	112 252		87,06	1289	0,24	Baden-Württemberg	1988
70	Salzgitter^{1 és 9}	114 355	112 302	107 726		223,90	481	-0,68	Alsó-Szászország	1942
71	Moers¹	104 595	107 062	107 547		67,69	1587	0,08	Észak-Rajna-Vesztfália	1987
72	Koblenz	108 733	107 950	106 501		105,02	1014	-0,22	Rajna-vidék–Pfalz	1962
73	Siegen	109 174	108 476	106 293		114,67	927	-0,34	Észak-Rajna-Vesztfália	1975
74	Bergisch Gladbach	104 037	105 693	105 761		83,12	1272	0,01	Észak-Rajna-Vesztfália	1977
75	Cottbus	125 891	108 491	105 309		164,28	641	-1,22	Brandenburg	1976
76	Gera	129 037	112 835	103 948		151,92	684	-1,31	Türingia	1959
77	Erlangen¹	102 440	100 778	103 197		76,82	1343	0,40	Bajorország	1974
78	Hildesheim	105 291	103 909	102 575		92,17	1108	-0,21	Alsó-Szászország	1974
79	Jéna¹	102 518	99 893	102 532		114,48	896	0,44	Türingia	1975
80	Witten¹¹	105 403	103 196	100 793		72,37	1393	-0,39	Észak-Rajna-Vesztfália	1975

Galéria

1. Berlin
2. Hamburg
3. München
4. Köln
5. Frankfurt
6. Stuttgart
7. Düsseldorf
8. Dortmund
9. Essen
10. Leipzig
11. Bremen
12. Dresden
13. Hannover
14. Nürnberg

Jegyzetek

¹ A lakosságszám a 100.000 lakos előszöri elérése óta többször volt időszakosan a határérték alatt.
² Duisburg hivatalos elnevezése 1929. augusztus 1-je és 1935. március 31-e között Duisburg-Hamborn volt.
³ Wuppertal 1929. augusztus 1-jén alakult t. k. két nagyváros, Barmen és Elberfeld egyesítéséből. Mindkét város már 1884-ben 100 000 lakost számlált. A város az 1930-as átnevezéséig a Barmen-Elberfeld nevet viselte.
⁴ Gelsenkirchen hivatalos neve 1928. április 1-je és 1930. május 20-a között Gelsenkirchen-Buer volt.
⁵ Mönchengladbach 1929. július 30-ig a München-Gladbach, 1929. augusztus 1-je és 1933. július 31-e között (a beolvasztott Rheydt várossal) Gladbach-Rheydt, 1933. augusztus 1-je után (újra Rheydt nélkül) a M. Gladbach nevet viselte (először München Gladbach-ként kellett ejteni, 1950. december 20-a után Mönchen Gladbach-ként), végül 1960. október 11-e óta Mönchengladbach a város hivatalos neve.
⁶ Chemnitz neve 1953. május 10. és 1990. május 31. között Karl-Marx-Stadt (Karl Marx Város) volt.
⁷ Krefeld neve 1929. augusztus 1. és 1940. április 24. között Krefeld-Uerdingen a. Rh. (am Rhein) volt.
⁸ Az 1990-es lakosságszám Halle-Neustadt 1990. május 6-i beolvadása utáni adatokat mutatja.
⁹ Salzgitter neve 1951. január 22-ig Watenstedt-Salzgitter volt.
¹⁰ 1939. július 1-jétől 1945-ig Wolfsburg hivatalos neve Stadt des KdF-Wagens bei Fallersleben (A Kraft durch Freude-Gépjármű városa Fallerslebennél) volt.
¹¹ Witten a 2007-es év folyamán elvesztette nagyvárosi státuszát és lakosságszáma 100 000 fő alá csökkent.