Zimnicea

Zimnicea
Zimnicea címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Havasalföld
Fejlesztési régió	Dél-romániai fejlesztési régió
Megye	Teleorman
Rang	város
Községközpont	Zimnicea
Polgármester	Petre Pârvu
Irányítószám	145400
SIRUTA-kód	151978
Népesség
Népesség	12 589 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség	95,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	48 m
Terület	131,31 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 39′ 14″, k. h. 25° 21′ 54″43.653888888889, 25.36543.653889°N 25.365000°EKoordináták: é. sz. 43° 39′ 14″, k. h. 25° 21′ 54″43.653888888889, 25.36543.653889°N 25.365000°E
Zimnicea weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zimnicea témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zimnicea város Romániában, Teleorman megyében, a Duna bal partján, szemben a bulgáriai Szvistov várossal. A 2011-ben tartott népszámláláskor a város lakossága 14 058 fő volt.

Története

Zimnicea mellett több ókori erődítmény romjait találták meg a Kr. e. 4. század – 1. század közötti időszakból. Úgy tartják, hogy a legrégebbieket Nagy Sándor hadvezére, Lüszimakhosz elleni védekezésképpen építették.

A város neve először 1385-ben jelenik meg a Jeruzsálemből hazafelé tartó keresztény zarándokok úti feljegyzéseiben. A bizánciak Demnitzikosz, később Dzimnikesz vagy Dzimnikosz néven ismerték. A város virágzó kereskedelmi központ volt a Közép-Európát a Balkánnal összekötő útvonalon.

1835-ben a városban 531 háztartás volt, ezzel a tizenkettedik helyen állt a havasalföldi városok sorában. Rövid ideig, 1837-1838-ban Teleorman megye székhelye volt, de utóbb Alexandria váltotta fel.

A romániai függetlenségi háború (1877-1878) idején itt volt az orosz csapatok főhadiszállása. Az első világháború alatt a német csapatok itt keltek át a Dunán.

Az 1977-es földrengés apropót szolgáltatott a hatalomnak, hogy lerombolják a települést, és helyére paneleket építsenek. A korabeli jelentések szerint a földrengés a település 80%-át elpusztította, a valóságban viszont csak pár tucat ház károsodott, a többit a bulldózerek rombolták le, hogy helyet csináljanak egy szovjet stílusú mintavárosnak.^[2][3][4] Az építkezéshez Svájc és Ausztria nyújtott pénzügyi segítséget.^[4]

A kommunizmus bukása után a helyi ipari tevékenység leépülésével párhuzamosan a lakosság elszegényedett, számuk jelentősen csökkent.^[5] A város abban reménykedik, hogy a hátrányos helyzetű régiókban adható adókedvezményekkel sikerül idevonzania a befektetőket és újra kereskedelmi központtá válnia.

Hivatkozások

Külső hivatkozások

• A város honlapja