Buddhizmus Németországban

A sorozat témája Nyugati buddhizmus
Fő cikkek Nyugati buddhizmus Buddhista modernizmus Buddhizmus Európában Buddhizmus Magyarországon Történelmi Gréko-buddhizmus A buddhizmus és a római világ
Tibeti terjesztés 14. dalai láma az USA-ban Csögyam Trungpa Németországban Anagarika Govinda Angliában Kelszang Gyaco
Théraváda terjesztés Thai erdei hagyomány Vipasszana mozgalom Angliában Anágárika Dharmapála Ácsán Cshá Németországban Nyanatolika Nyanaponika Théra az Amerikai Egyesült Államokban Thánisszaró Bhikkhu Joseph Goldstein Jack Cornfield Szangharaksita
Zen terjesztés Modern kínai csan Hszüan Hua Seng-jen Hszing Jun Rinzai zen D. T. Suzuki Szótó zen Szuzuki Sunrjú Szanbó Kjódan Hakuun Jaszutani Fehér szilva aszanga Taizan Maezumi Koreai szon Szungsan Vietnámi thiền Thích Nhất Hạnh
Összehasonlítások A buddhizmus és a kereszténység A buddhizmus és a hinduizmus A buddhizmus és a dzsainizmus A buddhizmus és a keleti vallások A buddhizmus és a nyugati tudományok A buddhizmus és a pszichológia A buddhizmus és az evolúciós elmélet Általános buddhizmus Buddhizmus Buddhizmus körvonalakban Hagyományok Hínajána Théraváda Mahájána Vadzsrajána Navajána Ázsiai országok India Kína Tibet Japán Korea Buddhista témák listája
Sablon:Nyugati buddhizmus m v sz

A buddhizmus Németországban több mint 150 évre tekint vissza. Arthur Schopenhauer volt az egyik legelső német, akire hatással volt a buddhizmus. Schopenhauer olyan szerzőktől szerezte a buddhizmussal kapcsolatos tudását, mint Isaac Jacob Schmidt (1779-1847). A német buddhisták illetve orientalistákra, mint például Karl Eugen Neumann, Paul Dahlke, Georg Grimm, Friedrich Zimmermann (Subhadra Bhikschu) és a legelső német szerzetesre, Nyanatiloka bhikkhura is hatással volt Schopenhauer. De az olyan német ideológusok is, mint Hermann Oldenberg és a Buddha - Élete, tanai, közössége („Buddha, sein Leben, seine Lehre, seine Gemeinde”)^[1] című műve jelentős hatással volt a németországi buddhizmusra.

1888-ban Subhadra Bickshu (Friedrich Zimmermann) publikálta a Buddhista katekizmus („Buddhistischer Katechismus”) első kiadását, amely Henry Steel Olcott hasonló című művére épült.

1903-ban alapította Karl Seidenstücker az első német buddhista szervezetet Lipcsében. Egy évvel később Florus Anton Gueth théraváda szerzetesként a Nyanatiloka Mahathera nevet vette fel. Fontos páli szövegeket fordítottak német nyelvre a 20. század elején. A fordítások többségét Karl Eugen Neumann (1865-1915), Nyantiloka és más, neves tudósok végezték.

1922-ben Hermann Hesse kiadta híres művét, a "Sziddhárta" című regényt,^[2] amelyet később sok nyelvre lefordítottak.

1924-ben Paul Dahlke megalapította Németország első buddhista kolostorát, a „Buddhista házat” Berlinben.

1952-ben Asoka Weeraratna megalapította a Német Dharmaduta Társaságot (első neve: Lanka Dhammaduta Társaság) és Buddha üzenetének a németországi és más nyugati országban történő terjesztésének szentelte az életét. Ugyanebben az évben alapította meg Anagarika Govinda a buddhista rend német ágát.^[3]

1957-ben a Német Dharmaduta Társaság megvásárolta a „Buddhista házat”, amely ma a théraváda irányzat terjesztését tűzte ki feladatául Európában. Európa második legrégibb buddhista szervezeteként a német hatóságok nemzeti örökségi helyszínnek jelölték az épületet.

A német buddhista unió szerint mintegy 245 ezer aktív buddhista él Németországban (2005), amelynek a fele ázsiai bevándorló.^[4] Ezek az emberek összesen hozzávetőleg 600 csoportba tömörülnek, holott 1977-ben még csak 15 fajta buddhista csoport működött az országban.^[5]

Jegyzetek

Források

• Martin Baumann: Deutsche Buddhisten. Geschichte und Gemeinschaften, Marburg, 1993, 2nd updated and enlarged edition 1995.
• Hellmuth Hecker: Chronik des Buddhismus in Deutschland. 3. Aufl. Deutsche Buddhistische Union, Plochingen 1985
• Klaus-Josef Notz: Der Buddhismus in Deutschland in seinen Selbstdarstellungen. Eine religionswissenschaftliche Untersuchung zur religiösen Akkulturationsproblematik. Lang, Frankfurt a.M. u.a. 1984.
• Jürgen Offermanns: Der lange Weg des Zen-Buddhismus nach Deutschland. Vom 16. Jahrhundert bis Rudolf Otto. Lunds Univ., Lund 2002, ISBN 91-22-01953-7
• Andrea Rübenacker: Buddha boomt. Eine inhaltsanalytische Untersuchung der im deutschen Fernsehen gesendeten Beiträge zum Thema "Buddhismus in Deutschland". Unter besonderer Berücksichtigung einer stofflichen Buddhismus-Betrachtung. Diss. Dortmund 2000.
• Eva Sabine Saalfrank: Geistige Heimat im Buddhismus aus Tibet. Eine empirische Studie am Beispiel der Kagyüpas in Deutschland. Farbri, Ulm 1997, ISBN 3-931997-05-7
• Volker Zotz: Auf den glückseligen Inseln. Buddhismus in der deutschen Kultur. Theseus, Berlin 2000 (ISBN 3-89620-151-4)

További információk

• Német buddhista unió (DBU)
• Buddhactivity - dharma-központok adatbázisa
• A buddhista ház, Berlin-Frohnau
• Buddhizmus ma - Buddhizmus Németországban - Martin H. Petrich

Kapcsolódó szócikkek

• Buddhista ház
• Buddhizmus Európában