Ilja Grigorjevics Ehrenburg

Ilja Grigorjevics Ehrenburg
Élete
Született	1891. január 14. Kijev
Elhunyt	1967. augusztus 30. (76 évesen) Moszkva
Sírhely	Novogyevicsi temető
Nemzetiség	orosz
Házastársa	Ljubov Kuznyecova
Gyermekei	Irina Erenburg
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza
Kitüntetései	a francia Becsületrend lovagja (1944) Lenin-rend (1944. április 30.) Munka Vörös Zászló érdemrendje Vörös Csillag-rend (1937) Moszkva Védelméért emlékérem Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban Németország Fölött Aratott Győzelemért érdemérem emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért State Stalin Prize, 1st degree (1948) Nemzetközi Sztálin-békedíj (1952) Lenin-rend (1961) Nemzetközi Lenin-békedíj State Stalin Prize, 1st degree (1942)
Ilja Grigorjevics Ehrenburg aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilja Grigorjevics Ehrenburg témájú médiaállományokat.

Ilja Grigorjevics Ehrenburg (oroszul: Илья Григорьевич Эренбург, kiejtése^ⓘ; Kijev, 1891. január 14. – Moszkva, 1967. augusztus 30.) szovjet-orosz író, költő, műfordító, publicista.

Életpályája

Zsidó polgári családba született, az apja egy moszkvai sörgyárat igazgatott. Gimnazistaként részt vett az 1905-ös orosz forradalomban és a bolsevik párt tagja lett. 1908-ban börtönbe került. Szabadulása után Párizsba ment, ahol megismerkedett Picassóval, Modiglianival és sok mindenki mással a művészet újítói közül.

Irodalmi pályáját versekkel kezdte. 1906–17 között több kötete jelent meg. Az első világháború idején haditudósítója volt nyugat-európai lapoknak. 1918-ban tért vissza Oroszországba. 1921-ben Párizsba utazott és a harmincas évek közepéig Nyugat-Európa különböző országaiban élt, de gyakran járt haza, és írásait többnyire közölték a Szovjetunióban. 1936–37 között a spanyol polgárháborúból tudósított. Párizsban volt a németek bevonulásakor, 1940-ben. A második világháború alatt több ezer nagy hatású cikke, tudósítása jelent meg. A háború után sztárpublicistája lett az ún. „békeharcnak” is.

Szintén a második világháború idején uszító írásai a mai napig megosztják a közvéleményt. A németek elleni uszító propaganda egyik fő alakja volt. A háború előtt, alatt és után cikkeit, idézeteit, költeményeit rendszeresen közölte a Krasznaja Zvezda, az Izvesztyija, a Pravda és az Einikeyt (a Pravda héber nyelvű kiadása). Sztálinhoz kötődő közeli barátsága miatt a harci kedvet növelő plakátokon szereplő sorait a szovjet csapatok szentírásként kezelték. A kommunista propagandavezér Ehrenburg több írásában, köztük a hírhedtté vált "Öljetek!" című röplapon biztatta a szovjet katonákat.^{[2][3][4][5][6]}

A Sztálin utáni Hruscsov-korszak elnevezése: az olvadás, egyik regényének címe nyomán terjedt el.

Művei

• 1922: Julio Jurenito (Необычайные похождения Хулио Хуренито) • ISBN 9630703483
• 1923: A D. E. Tröszt
• 1924: A Harácsoló
• 1928: Lasik Roitschwantz mozgalmas élete ISBN 9637357319 (Бурная жизнь Лазика Ройтшванеца)
• 1926: Moszkvai sikátor
• 1923: Tizenhárom pipa
• (?) Az autók élete
• 1941–42: Párizs bukása
• 1947: Vihar
• 1956: Olvadás
• 1960–65: Emberek, évek, életem

Magyarul

1944-ig

• Moszkvai sikátor; ford. Görög Imre; Pantheon, Bp., 1929 (A kiválasztottak)
• Jeanne szerelme. Regény; ford. Halmy András; Dante, Bp., 1930 (Az írás mesterei)
• Lasik Roitschwantz mozgalmas élete; ford. Goda Gábor; Kosmos, Bp., 1933
• Polgárháború Ausztriában; ford. Balogh Edgár; Schwartz, Bratislava-Pozsony, 1934
• Polgárháború Ausztriában; ford. Sós Miklós; História, Bp., 1934
• Az autók élete; ford. Lázár József; Viktória Ny., Bp., 1935
• Tizenhárom pipa; ford. Görög Imre; Prager, Bratislava-Pozsony, 1936 (Az Új Európa könyvesháza)
• Babeuf és az "egyenlőek". Gracchus Babeuf élete; ford. Gárdos Mária; Rekord, Bp., 1937
• A spanyol hadszíntérről jelenti; ford. Práger Imre; Prager, Bratislava-Pozsony, 1938 (Az új Európa kistükre)
• Éjjel-nappal, éjjel-nappal; ford. Marton Sándor; Prager, Bratislava-Pozsony, 1938
• A német; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943
• Európa sorsa; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943
• Gyűlölet. Történetek a nagy honvédő háborúból; többekkel; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943
• Modern orosz elbeszélők; többekkel; vál., ford. Fenyves László; Litera, Temesvár, 1944

1945–től

• A nagy világháborúról; Élet, Új Nagyvárad, 1945 (Ilja Ehrenburg válogatott írásai)
• Fúj a szél keletről; MADISZ, Békéscsaba, 1945 (DISZ könyvek)
• A nagy világháborúból. Ilja Ehrenburg válogatott írásai; Új Élet kiadó és Ny., Nagyvárad, 1945
• Az emberiség új tavaszáról, november 7.-ről; ford. Sós Aladár; Új Élet Ny., Nagyvárad, 1945
• Ez történt ezekben az években; ford. Lám Béla; Az Orosz Könyv, Kolozsvár, 1945
• Párizs bukása. Regény; ford. Benamy Sándor; Az Orosz Könyv, Kolozsvár, 1945
• A gettó vége; ford. Alexander Teréz; Officina, Bp., 1946
• A mi győzelmünk. Előadás nov. 19-én, Budapesten; sajtó alá rend. Sömjén Endre; Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, Bp., 1946
• Európa útjain; ford. Amalia J. Steiner; Szikra, Bp., 1947
• Amerikában; ford. Gergely Viola; Athenaeum, Bp., 1947 (Zsebkönyvtár)
• Vihar, 1-2.; ford. Lányi Sarolta; Szikra, Bp., 1948
• Emlékezzetek!; ford. Virág Vera; Az Orosz Könyv, Bucureşti, 1948
• A kultúra védelmében / Az idő a mi szövetségesünk; ford. Erős László; Állami Könyvkiadó, Bukarest, 1949
• Öt ország; Szikra, Bp., 1950
• A békéért!; ford. Magos László, Külföldi Sajtószolgálat; Szikra, Bp., 1950
• A békéért!; sajtó alá rend. Lénárt György; 2., bőv. kiad.; Szikra, Bp., 1951
• Kilencedik hullám; ford. Lányi Sarolta; Új Magyar Kiadó, Bp., 1953
• A béke útja; ford. Neményi Ödön; Szikra, Bp., 1953
• Mado aláírást gyűjt; ford. Lányi Sarolta; Országos Béketanács, Bp., 1953 (Békebizottságok kiskönyvtára)
• Olvadás. Regény, 1-2.; ford. Wessely László; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955-1956
• Az emberek élni akarnak; ford. Neményi Ödön; Szikra, Bp., 1955
• A teremtés második napja / Mi kell az embernek? Kisregény / Lélekszakadva; ford. Csuka Zoltán, utószó Héra Zoltán; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956
• Ilja Érenburg: Szükséges felvilágosítás; Kossuth, Bp., 1957
• Japáni jegyzetek; ford. Bárándi Komor Vilma; Európa, Bp., 1958 (Modern könyvtár)
• Joliot-Curie; ford. Székely Andorné; Kossuth, Bp., 1959
• A kommünár pipája. Elbeszélések; részben németből ford. Görög Imre; Szlovákiai Szépirodalmi, Bratislava, 1959
• Emberek, évek, életem, 1-3.; ford. Wessely László, Elbert János, versford. Grigássy Éva, Kárpáty Csilla; Gondolat, Bp., 1962
• Julio Jurenito; ford. Tarisznyás Györgyi; Európa, Bp., 1966 (Európa zsebkönyvek)
• A D. E. Tröszt / Tizenhárom pipa; ford. Tarisznyás Györgyi, Görög Imre; Európa, Bp., 1967 (A világirodalom remekei)
• Moszkvai sikátor / 1925 nyara; ford. Görög Imre, Szőllősy Klára; Európa, Bp., 1968 (Európa zsebkönyvek)
• A harácsoló / Moszkvai sikátor; ford. Elbert János, Görög Imre, utószó Elbert János; Európa, Bp., 1972 (A világirodalom remekei)
• Lasik Roitschwantz mozgalmas élete; ford. Goda Gábor; hasonmás kiad.; Téka, Bp., 1988 (Téka könyvek) [az 1933-ban kiadott mű reprintje, függelékben az eredeti kiadásból kihagyott rész pótlása]

Díjai, elismerései

• Sztálin-díj (1942) a Párizs bukása c. regényért
• Sztálin-díj a Vihar c. regényért (1948)
• Sztálin Békedíj
• Lenin-díj (kétszer)
• Vörös Zászló Érdemrend
• Vörös Csillag Érdemrend
• Francia Köztársaság Becsületrendje

Jegyzetek

Források

• Világirodalmi kisenciklopédia – Gondolat, 1976
• Alkotói adatlapja Moly.hu

További információk

• Fábry Zoltán: Ehrenburg