Vaszilij Makarovics Suksin
| Vaszilij Makarovics Suksin | |
 | |
| Született | 1929. július 25. Szrosztki, Szovjetunió |
| Elhunyt | 1974. október 2. (45 évesen) Moszkva, Szovjetunió |
| Állampolgársága | szovjet |
| Házastársa | Ligyija Nyikolajevna Fedoszejeva-Suksina |
| Gyermekei | Maria Suksina |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Geraszimov Filmművészeti Intézet (1954–1960) |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | szívinfarktus |
| Sírhelye | Novogyevicsi temető |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszilij Makarovics Suksin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vaszilij Makarovics Suksin (Василий Макарович Шукшин) (Szrosztki, 1929. július 25. – Moszkva, 1974. október 2.) orosz író, színész, filmrendező.
Művészetének mindhárom területén maradandót alkotott.
Élete
Gyermekkorát az Altaj-hegység lábánál fekvő szülőfalujában töltötte. Apját, Makar Leontyjevics Suksint – oroszul: Макар Леонтьевич Шукшин (1912–1933), 1933-ban a kollektivizálás elleni szervezkedés vádjával letartóztatták és agyonlőtték. Csak 1956-ban rehabilitálták.
Vaszilijt és nővérét az édesanyjuk egyedül nevelte. Vaszilij a hétosztályos iskola befejezése után az autóipari technikumba iratkozott, de két és fél év után – a család megélhetése miatt – abbahagyta és Szrosztkiban a kolhozban dolgozott. 1946-ban elhagyta faluját. Az 1947–49-es években lakatosként, egy építő-szerelő tröszt vállalatainál dolgozott a kalugai turbinagyár és a vlagyimiri traktorgyár létesítésén. Katonai szolgálatát a flottánál részben teljesítette, mert gyomorfekély miatt leszerelték. Externista diákként kapott érettségi bizonyítványt és orosztanár lett szülőfalujában a „falusi ifjúsági iskolában”.[1][2]
Jelentkezett a moszkvai egyetem újságíró szakára, majd az irodalmi főiskolára, de egyik helyre sem vették fel. Végül 1954-ben a filmfőiskola rendezői szakán kötött ki. A főiskolán Mihail Romm segítette. Első novellája 1958-ban jelent meg és ebben az évben játszotta első filmszerepét is. 1960-ban szerzett rendezői diplomát, vizsgafilmjének forgatókönyvét is saját maga írta és játszott is benne.
1964-ben vette feleségül Ligyija Fedoszejeva színésznőt, és két lányuk született. Az 1960-as években Suksin rendezőként és íróként egyre ismertebb lett, állami díjat kapott és kitüntették a Munka Vörös Zászló érdemrenddel. Művészete közel állt a népi írók talajosság néven ismert irányzatához.
Pörgő életmódja következtében az 1970-es évek elején többször kórházba került, a Vörös kányafa forgatókönyvét is ott fejezte be. 1974-ben A hazáért harcoltak című film forgatása után, a zárómulatságot követő éjszakán hunyt el szívroham következtében. A film rendezője, Szergej Bondarcsuk ezért kénytelen volt Suksin hangját más színésszel utószinkronizálni.
1976-ban posztumusz Lenin-díjjal tüntették ki.
Irodalmi művei
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Magyarul
- Kígyóméreg. Elbeszélések; ford. Fazekas László et al.; Európa, Bp., 1972
- Harmadik kakasszóra. Kisregények és elbeszélések; ford. Árvay János et al., vál. Katona Erzsébet; Európa, Bp., 1977 (Európa zsebkönyvek)
- Vörös kányafa. Kisregények és elbeszélések; ford. Árvay János et al., vál. Katona Erzsébet; Európa, Bp., 1980
- Jöttem, hogy szabadságot hozzak; ford. Vihar Judit; Magvető, Bp., 1980 (Világkönyvtár)
- Hajnali eső. Kisregények, elbeszélések; ford. E. Gábor Éva et al., vál. Borcsa János; Európa–Kriterion, Bp.–Bucureşti, 1988 (Horizont könyvek)
Filmográfia
Rendezései
| Év | Cím | Magyar cím |
|---|---|---|
| 1960 | Из Лебяжьего сообщают | Lebjazséból jelentik |
| 1964 | Живёт такой парень | Volt egy ilyen legény |
| 1965 | Ваш сын и брат | Szerető fiatok és testvéretek |
| 1969 | Странные люди | Különös emberek |
| 1972 | Печки-лавочки | Terefere |
| 1974 | Калина красная | Vörös kányafa |
Szerepei
| Év | Cím | Magyar cím | Rendező |
|---|---|---|---|
| 1958 | Два Фёдора | A két Fjodor | Marlen Hucijev |
| 1959 | Золотой эшелон | Az aranyvonat | Ilja Gurin |
| 1960 | Простая история | Egyszerű történet | Jurij Jegorov |
| 1960 | Из Лебяжьего сообщают | Lebjazséból jelentik | saját |
| 1961 | Командировка | Kiküldetés | Jurij Jegorov |
| 1961 | Аленка | Aljonka | Borisz Barnet |
| 1961 | Когда деревья были большими | Amikor a fák még nagyok voltak | Lev Kulidzsanov |
| 1961 | Мишка, Серега и я | Miska, Szerjózsa és én | J. Pobedonoszcev |
| 1962 | Мы, двое мужчин | Mi ketten, férfiak | Jurij Liszenko |
| 1964 | Живет такой парень | Volt egy ilyen legény | saját |
| 1964 | Какое оно, море? | Milyen lehet a tenger? | E. Bocsarov |
| 1967 | Журналист | Az újságíró | Szergej Geraszimov |
| 1968 | Мужской разговор | Férfibeszélgetés | Igor Satrov |
| 1968 | Три дня Виктора Чернышева | Viktor Csernyisov három napja | Mark Oszepjan |
| 1969 | У озера | A tónál | Szergej Geraszimov |
| 1970 | Любовь Яровая | Ljubov Jarovaja | Vlagyimir Fetyin |
| 1970-71 | Освобождение | Felszabadítás | Jurij Ozerov |
| 1970 | Kapaszkodj a fellegekbe | Szász Péter | |
| 1971 | Даурия | Daurija | Viktor Tregubovics |
| 1972 | Печки-лавочки | Terefere | saját |
| 1974 | Если хочешь быть счастливым | Ha boldog akarsz lenni | Nyikolaj Gubenko |
| 1974 | Калина красная | Vörös kányafa | saját |
| 1974 | Прошу слова | Szót kérek | Gleb Panfilov |
| 1974 | Они сражались за Родину | A hazáért harcoltak | Szergej Bondarcsuk |
További információk
Három Suksin-elbeszélésből (Sértés; Éttermi beszélgetés; Nem várt vendég) 1982-ben Bacsó Péter Sértés címmel filmet készített.
Jegyzetek
Források
- Kelecsényi László: Vaszilij Suksin, A Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadványa, ISBN 963-563-034-4
További információk
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Vaszilij Makarovics Suksin témában.
- Vaszilij Suksin az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Suksin-múzeum Bijszkben
- Suksin műfordításokban a Bábel Web Antológia oldalán
- http://szovirod.blogspot.com/2011/09/vaszilij-suksin-emlekezete.html
Filmművészetportál
Irodalomportál
Oroszország-portál
