Josza Buszon

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Josza Buszon
Született1716[1][2][3][4][5]
Kema (Japan)
Elhunyt1784. január 17. (67-68 évesen)[6]
Heiankjó
Nemeférfi
Állampolgárságajapán
Foglalkozása
  • haikuköltő
  • író
  • festőművész
  • kalligráfus
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeKonpuku-ji
A Wikimédia Commons tartalmaz Josza Buszon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Josza Buszon sírja Kiotóban

Josza Buszon vagy Josza no Buszon (japánul: 与謝蕪村, Hepburn-átírással: Yosa Buson), eredeti családneve Tanigucsi (Kema, ma Oszaka része, 1716 – Kiotó, 1784), japán haiku-költő és festő, Macuo Basó és Kobajasi Issza mellett az Edo-kor egyik legnagyobb költője.

Élete

Húszéves korában Edóba (a mai Tokió) költözött, és Hajano Hadzsintól tanult költészetet. Mestere halála után Simósza tartományba (ma Ibaragi prefektúra) ment. Példaképe, Macuo Basó nyomdokain bejárta Honsú északi tájait – ez a vidék ihlette Basó híres művét, az Oku no hoszomicsi („Keskeny út északra”) című, haiku-betéteket tartalmazó prózáját. Buszon útijegyzetei 1744-ben jelentek meg; ekkor használta először írói nevét.

Japán más részeit is beutazta, végül 42 éves korában Kiotó városában telepedett le. Valamikor ezután kezdte Josza néven kiadni verseit (a név talán édesanyja szülőhelyére utal).

45 évesen nősült meg, egy lánya született, Kuno. Buszon a kiotói Szumija iskola költészettanára lett. 1770-ben felvette a Jahantei nevet (ami egyébként mestere, Hadzsin írói álneve is volt).

68 évet élt, sírja a kiotói Konpukudzsi zen buddhista templom területén található.

Magyarul

  • Japán haiku versnaptár. Matsou Basho, Yosa Buson, Kobayashi Issa versei; fametszet Ando Hiroshige, ford. Tandori Dezső, vál. prózaford., utószó Halla István; Magyar Helikon, Bp., 1981
  • Majoros Valéria fotói. Napvilág Könyves Galéria, 1999. május 27.–június 28.; vers Matsuo Basho, Yosa Buson, Kobayashi Issa, ford. Tandori Dezső; Napvilág, Bp., 1999
  • Kavicsok. Tandori Dezső haikufordításai; szöveg Matsuo Basho, Yosa Buson, Kobayashi Issa, ill. Tóth-Vásárhelyi Réka; Print-X, Bp., 2004

Jegyzetek

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Digital Library for Dutch Literature (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Encyclopædia Universalis (francia nyelven). Encyclopædia Britannica Inc.. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. https://www.britannica.com/biography/Buson, 2020. január 21.

Források

  • Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993. ISBN 4-06-931098-3
Sablon:Japán irodalom
  • m
  • v
  • sz
Nara-kor
Abe no Nakamaro · csóka · fudoki · Jamabe no Akahito · Jamanoue no Okura · Kaifúszó · Kakinomoto no Hitomaro · Kasza no Iracume · Kasza no Kanamura · Kodzsiki · Manjósú · Nihonsoki · Ótomo no Jakamocsi · Ótomo no Szakanoue no Iracume · Ótomo no Tabito · szedóka · Tacsibana no Moroe · Takahasi no Musimaro · Takecsi no Kurohito · Toneri herceg · vaka
Heian-kor
Akazome Emon · Arivara no Narihira · Bunka súrei sú · Daini no Szanmi · Eiga monogatari · Fudzsivara no Akihira · Fudzsivara no Akiszuke · Fudzsivara no Kijoszuke · Fudzsivara no Kintó · Fudzsivara no Micsicuna anyja · Fudzsivara no Okikaze · Fudzsivara no Tosinari · Hendzsó · Hitosi · Ima-kagami · Isze úrhölgy · Isze monogatari · Izumi Sikibu · Josimine no Jaszujo · Keikokusú · Ki no Curajuki · Ki no Tomonori · Kijohara no Motoszuke · Kúkai · Kokinsú · Kondzsaku monogatari · Mibu no Tadamine · Minamoto no Takakuni · Mizu-kagami · Muraszaki Sikibu · Nakajama no Tadacsika · Ó-kagami · Ono no Komacsi · Ósikócsi no Micune · Ótomo no Kuronusi · Rjószen · Sikisi · Szaigjó Hósi · Szanuki no Szuke · Szarumaru no Dajú · Szei Sónagon · Szone no Jositada · Szugavara no Micsizane · Szugavara no Takaszue lánya · Taketori monogatari · Tosza nikki · Vakan róeisú
Középkor
Abucu-ni · Arakida Moritake · Ben no Naisi · Cukubasú · Fudzsivara no Ietaka · Fudzsivara no Teika · Genpei szeiszui-ki · Gikei-ki · Guszai · Heidzsi monogatari · Heike monogatari · Hógen monogatari · Ikkjú · Jamazaki Szókan · Josida Kenkó · Kamo no Csómei · Kanami · Kitabatake Csikafusza · Kjógoku Tamekane · Konparu Zencsiku · Maszu-kagami · Nidzsó Josimoto · Sinkei · Sinkokinsú · Szógi · Tacsibana no Nariszue · Taiheiki · Takajama Szózei · Ton'a · Tóin Kinkata · Zeami · Zekkai Csúsin
Edo-kor
Modern kor
Abe Kóbó · Akutagava Rjúnoszuke · Cuboucsi Sójó · Cusima Júko · Dazai Oszamu · Encsi Fumiko · Endó Súszaku · Fukazava Sicsiró · Futabatei Simei · Hara Tamiki · Higucsi Icsijó · Ibusze Maszudzsi · Inoue Jaszusi · Isikava Dzsun · Isikava Tacuzó · Isikava Takuboku · Itojama Akiko · Izumi Kjóka · Jamada Eimi · Jokomicu Riicsi · Josikava Eidzsi · Josimoto Banana · Joszano Akiko · Kaikó Takesi · Kavabata Jaszunari · Kikucsi Kan · Kirino Nacuo · Kitahara Hakusú · Kitamura Tókoku · Kóda Rohan · Kunikida Doppo · Maszaoka Siki · Mijazava Kendzsi · Misima Jukio · Mori Ógai · Murakami Haruki · Murakami Rjú · Nacume Szószeki · Nagai Kafú · Nakagami Kendzsi · Nisivaki Dzsunzaburó · Noma Hirosi · Óe Kenzaburó · Óoka Makoto · Ozaki Kójó · Siba Rjótaró · Siga Naoja · Simazaki Tószon · Tanizaki Dzsunicsiró · Ueda Bin
Dőlttel vannak jelölve a műformák és az egyedi műcímek, álló betűvel szerepelnek a szerzők (félkövérrel a legfontosabbak).
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 120725614
  • LCCN: n80038349
  • ISNI: 0000 0000 8416 1338
  • GND: 119045877
  • LIBRIS: 282473
  • SUDOC: 027154637
  • NKCS: jx20070130003
  • BNF: cb119259975
  • ICCU: UFIV084164
  • BNE: XX1118675
  • KKT: 00272141
  • ULAN: 500121069
  • Irodalom Irodalomportál
  • Művészet Művészetportál
  • Japán Japán-portál