Mijazava Kendzsi

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Mijazava Kendzsi
Élete
Született1896. augusztus 27.
Hanamaki
Elhunyt1933. szeptember 21. (37 évesen)
Hanamaki
Nemzetiségjapán
SzüleiMasajirō Miyazawa
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, mese
A Wikimédia Commons tartalmaz Mijazava Kendzsi témájú médiaállományokat.

Mijazava Kendzsi (japánul: 宮沢 賢治, Hepburn-átírással: Miyazawa Kenji) (Hanamaki, 1896. augusztus 27. – Hanamaki, 1933. szeptember 21.) japán költő és meseíró.

Élete

Az észak-japán Ivate prefektúrabeli Hanamaki faluban született, hithű buddhista zálogoscsaládba. Rövid tokiói tartózkodásokat leszámítva élete végéig ezen a sivár, hófúvásos vidéken maradt. 1918-ban kitűnő minősítéssel végezte el a Morioka Mezőgazdasági és Erdészeti Főiskolát. Apjával már korán összekülönbözött az általa megvetett zálogosüzlet miatt, és azért is, mert a dzsódo sin szekta hitéről hiába próbálta a harcosabb nicsiren hitre téríteni, ezért elsőszülöttségi jogáról is lemondott. 1921-ben pár hónapot Tokióban töltött, ahol még jobban elmélyedt a nicsiren szekta tanaiban, de szeretett húga betegeskedésének, majd halálának hírére visszatért a faluba. Tanári állást vállalt a környékbeli mezőgazdasági középiskolában, s 1924-ben saját költségén kiadatta első mesegyűjteményét (Csúmon no ói rjóriten, „A sokfogásos vendéglő”) és első verseskötetének első változatát (Haru to sura, „A tavasz és az aszurák”).[1] Anyagi sikert egyik sem hozott neki, és pályatársai közül is csak kevesen figyeltek fel rájuk, életművét leginkább az utókor fedezte fel. 1926-tól egészen haláláig a szegényparasztok életkörülményeinek javításával volt elfoglalva, s egyre rosszabbodó mellhártyagyulladásával küszködött. Tuberkulózisban halt meg, mint oly sok japán kortársa, 1933. szeptember 21-én.

Művészete

Tehetséges, sokoldalú művész volt, aki szinte eggyé vált a földdel és azokkal, akik abból éltek. Sok gyerekmesét írt, részben oktató célzattal, ezek közül legismertebb a Ginga tecudó no joru („Éjszakai vonat a csillagokhoz”, 1927). Diákjai színjátszókörének több rövid színpadi darabot is szerzett, de legjelentősebbek az azóta sok nyelvre lefordított, a japán vidék iránti szenvedélyes szeretetét tanúsító versei. Költeményeinek többsége tanka, illetve csóka (tradicionális japán hosszú vers), legérettebb gyűjteménye mégis a mintegy 400 nyugati típusú szabadverset tartalmazó A tavasz és az aszurák (melynek 2., 3. és 4. része posztumusz jelent meg). Ezek a fenti témáin kívül tükrözik mély buddhista hitét is, elszántságát, hogy élethossziglani nőtlenséggel, az anyagi javakról való lemondással, az önmegtagadás és a szolgálat jegyében leélt élettel tegyen eleget a karma rendelésének. Iróniát sem nélkülöző költészete fájdalmakkal és szenvedélyekkel, kudarcokkal és diadalokkal teli spirituális utat énekel meg. A költő az ég, a felhők, a hó, a hegyek és a növények örök megújulását és örömét ünnepli, vagy éppen szavaszegetten áll a villámlástól és zivatartól tönkretett rizsmezőn.

A tomboló, a keserű düh
április légköri rétegmélyeibe csap fel,
oda és vissza, hogy foga csikordul belé:
Én... vagyok... Aszura.

Emlékezete

Az azóta várossá nőtt Hanamakiban halálának 50. évfordulóján megnyílt a Mijazava Kendzsi Emlékmúzeum, születésének 100. évfordulóján pedig bemutatták az életét ábrázoló animét Ihatóbu genszó: Kendzsi no haru („Ivatei fantázia: Kendzsi tavasza”) címmel. Korábban, 1985-ben ugyancsak anime készült az Éjszakai vonat a csillagokhoz című mesegyűjteményéből.

Magyarul

  • Az esti héja csillagképe. Japán mese; ford., ill. Higashiguchi Shaari; Gabbiano Print, Bp., 2015
  • Akutagava Rjúnoszuke – Mijazava Kendzsi – Niimi Nankicsi – Simazaki Tószon: A Nametoko medve – Válogatás a Meidzsi, a Taiso és a Sóva korszak gyermekirodalmából, ford.: Schönau Beatrix, Primo Kiadó, Budapest, 1992. ISBN 9637838872

Jegyzetek

  1. Az aszurák a buddhista hitet védelmező démoni félistenek.

Források

  • Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993. ISBN 4-06-931098-3
  • Kato, Shuichi: A History of Japanese Literature I–III., III. kötet, Kodansha, Tokyo, 1983, ISBN 0870115693

További információk

  • Angol nyelvű rajongói oldala
  • A Mijazava Kendzsi Emlékmúzeum
  • Az Ihatóbu genszó az IMDb-n
  • Az Éjszakai vonat a csillagokhoz az IMDb-n
Sablon:Japán irodalom
  • m
  • v
  • sz
Nara-kor
Abe no Nakamaro · csóka · fudoki · Jamabe no Akahito · Jamanoue no Okura · Kaifúszó · Kakinomoto no Hitomaro · Kasza no Iracume · Kasza no Kanamura · Kodzsiki · Manjósú · Nihonsoki · Ótomo no Jakamocsi · Ótomo no Szakanoue no Iracume · Ótomo no Tabito · szedóka · Tacsibana no Moroe · Takahasi no Musimaro · Takecsi no Kurohito · Toneri herceg · vaka
Heian-kor
Akazome Emon · Arivara no Narihira · Bunka súrei sú · Daini no Szanmi · Eiga monogatari · Fudzsivara no Akihira · Fudzsivara no Akiszuke · Fudzsivara no Kijoszuke · Fudzsivara no Kintó · Fudzsivara no Micsicuna anyja · Fudzsivara no Okikaze · Fudzsivara no Tosinari · Hendzsó · Hitosi · Ima-kagami · Isze úrhölgy · Isze monogatari · Izumi Sikibu · Josimine no Jaszujo · Keikokusú · Ki no Curajuki · Ki no Tomonori · Kijohara no Motoszuke · Kúkai · Kokinsú · Kondzsaku monogatari · Mibu no Tadamine · Minamoto no Takakuni · Mizu-kagami · Muraszaki Sikibu · Nakajama no Tadacsika · Ó-kagami · Ono no Komacsi · Ósikócsi no Micune · Ótomo no Kuronusi · Rjószen · Sikisi · Szaigjó Hósi · Szanuki no Szuke · Szarumaru no Dajú · Szei Sónagon · Szone no Jositada · Szugavara no Micsizane · Szugavara no Takaszue lánya · Taketori monogatari · Tosza nikki · Vakan róeisú
Középkor
Abucu-ni · Arakida Moritake · Ben no Naisi · Cukubasú · Fudzsivara no Ietaka · Fudzsivara no Teika · Genpei szeiszui-ki · Gikei-ki · Guszai · Heidzsi monogatari · Heike monogatari · Hógen monogatari · Ikkjú · Jamazaki Szókan · Josida Kenkó · Kamo no Csómei · Kanami · Kitabatake Csikafusza · Kjógoku Tamekane · Konparu Zencsiku · Maszu-kagami · Nidzsó Josimoto · Sinkei · Sinkokinsú · Szógi · Tacsibana no Nariszue · Taiheiki · Takajama Szózei · Ton'a · Tóin Kinkata · Zeami · Zekkai Csúsin
Edo-kor
Modern kor
Abe Kóbó · Akutagava Rjúnoszuke · Cuboucsi Sójó · Cusima Júko · Dazai Oszamu · Encsi Fumiko · Endó Súszaku · Fukazava Sicsiró · Futabatei Simei · Hara Tamiki · Higucsi Icsijó · Ibusze Maszudzsi · Inoue Jaszusi · Isikava Dzsun · Isikava Tacuzó · Isikava Takuboku · Itojama Akiko · Izumi Kjóka · Jamada Eimi · Jokomicu Riicsi · Josikava Eidzsi · Josimoto Banana · Joszano Akiko · Kaikó Takesi · Kavabata Jaszunari · Kikucsi Kan · Kirino Nacuo · Kitahara Hakusú · Kitamura Tókoku · Kóda Rohan · Kunikida Doppo · Maszaoka Siki · Mijazava Kendzsi · Misima Jukio · Mori Ógai · Murakami Haruki · Murakami Rjú · Nacume Szószeki · Nagai Kafú · Nakagami Kendzsi · Nisivaki Dzsunzaburó · Noma Hirosi · Óe Kenzaburó · Óoka Makoto · Ozaki Kójó · Siba Rjótaró · Siga Naoja · Simazaki Tószon · Tanizaki Dzsunicsiró · Ueda Bin
Dőlttel vannak jelölve a műformák és az egyedi műcímek, álló betűvel szerepelnek a szerzők (félkövérrel a legfontosabbak).
Nemzetközi katalógusok
  • irodalom Irodalomportál
  • Japán Japán-portál