Isikava Takuboku

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Isikava Takuboku
Élete
Született1886. február 20.
Hinoto
Elhunyt1912. április 13. (26 évesen)
Koisikava
SírhelyCape Tachimachi
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers
A Wikimédia Commons tartalmaz Isikava Takuboku témájú médiaállományokat.

Isikava Takuboku (石川 啄木; Hepburn: Takuboku Ishikawa?; Hinoto, 1886. február 20. – Koisikava, 1912. április 13.) japán költő.

Élete

Az Ivate prefektúrabeli Hinoto faluban született, apja a helybeli buddhista templom papja volt. Már a középiskolában elkezdett tankákat írni, 1902-ben pedig a vezető korabeli irodalmi folyóirat, a Mjódzsó is leközölt belőlük néhányat. Ekkor otthagyta az iskolát, és 16 évesen Tokióba utazva csatlakozott a Mjódzsó irodalmi köréhez, amelynek Joszano Akiko férje volt a főszerkesztője. A kezdődő tuberkulózis és a pénzhiány azonban hazakényszerítette, ahol 1905-ben megnősült, s hogy teljes nagycsaládot el tudja tartani, segédtanítói állást vállalt. Ugyane célból 1907-ben Hokkaidóba költözött, és feleségétől, gyerekétől messze, betegeskedve próbált anyagi helyzetükön javítani. 1910-ben annyira felháborította a szocialista aktivisták letartóztatása,[1] hogy maga is érdeklődni kezdett a szocialista tanok iránt, de betegsége hamarosan rosszabbra fordult, és 26 évesen, 1912. április 13-án meghalt.

Művészete

Első kötete, az Akogare („Vágyakozás”, 1905) Japánban addig szokatlan, meghökkentő képvilágú és szókimondó szabadverseket tartalmaz. Első tankagyűjteménye, az Icsiaku no szuna („Egy marék homok”, 1910) 551 versében egyszerű, hétköznapi nyelven mindennapos élményekről és szenvedélyekről ír megkapó őszinteséggel és elevenséggel. 1902 és 1912 között naplót is vezetett, ennek 1909-es része romanizált japán írással készült, s azóta a nagy múltra visszatekintő japán naplóirodalom klasszikusává vált. Halála után néhány hónappal jelent meg második tankakötete Kanasiki gangu („Szomorú játékszerek”) címmel. Ma sokan a legnagyobb modern japán költőnek tartják, Takuboku-klubok tanulmányozzák művészetét, verseit a legtöbb nyugati nyelvre, sőt oroszra és kínaira is lefordították. 1988-ban róla nevezték el a 4672 Takuboku aszteroidát.

Magyarul megjelent műve

  • Isikava Takuboku–Joszano Akikoː Zilált hajam / Szomorú játékok. Két századfordulós japán költő tankái; vál., ford. Villányi G. András; General Press, Bp., 2003

Jegyzetek

  1. Az 1910-es ún. „felségárulási incidens” (taigjaku dzsiken) során egy szociálanarchista csoport megpróbálta meggyilkolni Meidzsi császárt. A tömeges letartóztatások után 1911-ben 12 állítólagos összeesküvőt kivégeztek.

Források

  • Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993. ISBN 4-06-931098-3
  • Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon, Corvina, 1999, ISBN 9631347567
Sablon:Japán irodalom
  • m
  • v
  • sz
Nara-kor
Abe no Nakamaro · csóka · fudoki · Jamabe no Akahito · Jamanoue no Okura · Kaifúszó · Kakinomoto no Hitomaro · Kasza no Iracume · Kasza no Kanamura · Kodzsiki · Manjósú · Nihonsoki · Ótomo no Jakamocsi · Ótomo no Szakanoue no Iracume · Ótomo no Tabito · szedóka · Tacsibana no Moroe · Takahasi no Musimaro · Takecsi no Kurohito · Toneri herceg · vaka
Heian-kor
Akazome Emon · Arivara no Narihira · Bunka súrei sú · Daini no Szanmi · Eiga monogatari · Fudzsivara no Akihira · Fudzsivara no Akiszuke · Fudzsivara no Kijoszuke · Fudzsivara no Kintó · Fudzsivara no Micsicuna anyja · Fudzsivara no Okikaze · Fudzsivara no Tosinari · Hendzsó · Hitosi · Ima-kagami · Isze úrhölgy · Isze monogatari · Izumi Sikibu · Josimine no Jaszujo · Keikokusú · Ki no Curajuki · Ki no Tomonori · Kijohara no Motoszuke · Kúkai · Kokinsú · Kondzsaku monogatari · Mibu no Tadamine · Minamoto no Takakuni · Mizu-kagami · Muraszaki Sikibu · Nakajama no Tadacsika · Ó-kagami · Ono no Komacsi · Ósikócsi no Micune · Ótomo no Kuronusi · Rjószen · Sikisi · Szaigjó Hósi · Szanuki no Szuke · Szarumaru no Dajú · Szei Sónagon · Szone no Jositada · Szugavara no Micsizane · Szugavara no Takaszue lánya · Taketori monogatari · Tosza nikki · Vakan róeisú
Középkor
Abucu-ni · Arakida Moritake · Ben no Naisi · Cukubasú · Fudzsivara no Ietaka · Fudzsivara no Teika · Genpei szeiszui-ki · Gikei-ki · Guszai · Heidzsi monogatari · Heike monogatari · Hógen monogatari · Ikkjú · Jamazaki Szókan · Josida Kenkó · Kamo no Csómei · Kanami · Kitabatake Csikafusza · Kjógoku Tamekane · Konparu Zencsiku · Maszu-kagami · Nidzsó Josimoto · Sinkei · Sinkokinsú · Szógi · Tacsibana no Nariszue · Taiheiki · Takajama Szózei · Ton'a · Tóin Kinkata · Zeami · Zekkai Csúsin
Edo-kor
Modern kor
Abe Kóbó · Akutagava Rjúnoszuke · Cuboucsi Sójó · Cusima Júko · Dazai Oszamu · Encsi Fumiko · Endó Súszaku · Fukazava Sicsiró · Futabatei Simei · Hara Tamiki · Higucsi Icsijó · Ibusze Maszudzsi · Inoue Jaszusi · Isikava Dzsun · Isikava Tacuzó · Isikava Takuboku · Itojama Akiko · Izumi Kjóka · Jamada Eimi · Jokomicu Riicsi · Josikava Eidzsi · Josimoto Banana · Joszano Akiko · Kaikó Takesi · Kavabata Jaszunari · Kikucsi Kan · Kirino Nacuo · Kitahara Hakusú · Kitamura Tókoku · Kóda Rohan · Kunikida Doppo · Maszaoka Siki · Mijazava Kendzsi · Misima Jukio · Mori Ógai · Murakami Haruki · Murakami Rjú · Nacume Szószeki · Nagai Kafú · Nakagami Kendzsi · Nisivaki Dzsunzaburó · Noma Hirosi · Óe Kenzaburó · Óoka Makoto · Ozaki Kójó · Siba Rjótaró · Siga Naoja · Simazaki Tószon · Tanizaki Dzsunicsiró · Ueda Bin
Dőlttel vannak jelölve a műformák és az egyedi műcímek, álló betűvel szerepelnek a szerzők (félkövérrel a legfontosabbak).
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 51691113
  • LCCN: n50072809
  • ISNI: 0000 0000 8129 7096
  • GND: 11895296X
  • SUDOC: 050479539
  • NKCS: xx0098993
  • BNF: cb11908291g
  • ICCU: SBLV030670
  • BNE: XX1449518
  • KKT: 00021358
  • BIBSYS: 4059340
  • Irodalom Irodalomportál
  • Japán Japán-portál