Körvasút

Körvasút
Budapest és környékének vasúti térképe
Hossz:	21 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Körvasút témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat Déli pályaudvar melletti becsatlakozás Alkotás u. - Nagyenyed u. (17-es, 59-es és 61-es villamos) Déli pályaudvar Krisztina körút (56-os és 56A villamos) Várfok utca Széll Kálmán tér (villamos végállomások) Széna tér egykori Ganz Villamossági Művek felé Mechwart liget Margit körút (4-es, 6-os és 17-es villamos) Bem rakpart és Bem József utcai elbontott szakasz Batthyány tér vá. felé Margit híd Komjádi elág. Margit híd felszíni mh. felé (volt Császárfürdő vá.) Szépvölgyi út Tímár utca Árpád híd Szentlélek tér Óbudai Szeszgyár felé Szentendre felé Budapesti Harisnyagyár felé iparvágány az Óbudai Hajógyár felé a K-hídon át Szentendrei úti házgyár felé Óbuda-Gázgyár[1] Gázgyári kiágazás Szentendrei úti házgyár felé megszűnt Gázgyári (aquincumi) delta, 2 Esztergom felé Újpesti vasúti híd (Duna) Váci út 16,5 Újpest (Újpest-Városkapu ) megszűnt Vizafogó vasútvonal Újpalotai út 15,3 Angyalföld Béke utca kiágazás az Angyalföld kocsiszínbe iparvágány a Chinoin Gyógyszergyár és az Újpesti Erőmű felé Szent László út 2 Nyugati pályaudvar felé Híd a 70 és a 71 felett ("Marcheggi híd") 13,3 Angyalföldi elágazás 70, 71 Nyugati pu. / Vác felé Erzsébet királyné útja - Kolozsvár utca Pestújhely 11,8 Újpalota Csömöri út - Drégelyvár utca ThyssenKrupp Ferroglobus vontatóvágánya Mogyoródi út Agroker vontatóvágánya 9,9 Rákosszentmihály Fogarasi út - Csömöri út Füredi utca Budapest - Sashalom Híd a és a felett Kerepesi út Rákos-patak Méhes utca / Heves utca Rákosfalva (tervezett) iparvágány az Egis Gyógyszergyár felé Keresztúri út 80a Hatvan, 120a Újszász - Szolnok felé a fémfeldolgozó (FeFe) és a kőbányai gyárak felé Fehér út 4,6 Kőbánya felső elágazás a 100a felé ("Királyvágány") Híd a 100a felett Pongrác út elágazás a Keleti pályaudvar felé (és volt "Konténer delta") Kőbányai út iparvágány kiágazás Kőbánya-Hízlaló felé[2] elágazás Kőbánya-Kispest felé (100a Cegléd - Szolnok felé) Vajda Péter utca Üllői út Gyáli úti felüljáró Népliget (tervezett) Ferencváros kocsiszín[3] / Ferencváros - Keleti rendező felé 0 Ferencváros vasútállomás Ferencváros - Nyugati rendező felé 150 Kelebia felé Külső-Mester utca Gubacsi út Soroksári út Danubius (tervezett) Budapest-Dunapart teherpályaudvar felé [4] Összekötő vasúti híd (Duna) Nádorliget utca Nádorkert (tervezett) Budafoki út Szerémi út Fehérvári út Bartók Béla út egykori deltavágány a Déli pályaudvar felé 1910-ig kanyar Kelenföld felé a Déli pályaudvar felé tartó vonal hídja kiágazás a Déli pályaudvar felé (Dayka elágazás)[forrás?] kanyar Ferencváros felé (Dayka elágazás) (-6,4) Kelenföld vasútállomás egykori Andor utcai vontatóvágány[5] 1 Hegyeshalom - Rajka felé Egér út Keserű-ér 40a Pusztaszabolcs, 30a Székesfehérvár felé

A körvasút a budapesti vasútvonalakat és pályaudvarokat összekötő vasútvonalak közös elnevezése.

Jobb parti körvasút

1892-ben épült. Kétvágányos – a szentendrei HÉV és a Bem József utcai villamospálya kivételével – nem villamosított iparvágányként üzemelt. A Duna jobb partján levő összekötővágányok: Óbuda – Óbudai Gázgyár – (Filatorigát teherpályaudvar felőli becsatlakozással) – Margit híd – budai villamoshálózat – Déli pályaudvar – Kelenföld vasútállomás. 1972-ben a Margit hídi HÉV-végállomás átépítésével a kapcsolat kettészakadt, de a déli részén a Déli pályaudvar és a Margit körúti Ganz Villamossági Gyár között még az 1990-es évek közepéig fennmaradt a teherforgalom.

Bal parti körvasút

Szintén 1892-ben épült, a Duna bal partján levő összekötővágányok: Rákospalota-Újpest – (Angyalföld és Rákosrendező felőli becsatlakozással) – Rákosszentmihály – (Rákos felőli becsatlakozással) – Kőbánya felső – Ferencváros – Soroksári út teherpályaudvar (Budapest-Dunapart teherpályaudvar felőli egykori becsatlakozással).

A Budapest-Keleti – Budapest-Nyugati vonalszakasz

A köznyelvben körvasút megnevezés alatt általában a Rákosrendező és Kőbánya felső közötti vonalat értik. 80 km/h sebességű, kétvágányú, villamosított, részben önműködő térközjelzőkkel van ellátva. 1951-ben villamosították. 1928-1945 között bonyolított helyi személyforgalmat, ami 2020-ban indult újra az S76-os személyvonat formájában Pilisvörösvár és Rákos vasútállomás között a hajdani Rákosszentmihály és Sashalom helyett csak a Pestújhelyről - az 1973-ban átadott Csömöri úti felüljáró közelébe átköltöztetett - Újpalotára átnevezett megállóhelyet érintve.

A nemzetközi személyforgalomban és a nemzetközi teherforgalomban kiemelt fontosságú a (Budapest-Nyugati –) Rákosrendező – Kőbánya felső (– Budapest-Keleti) vonalszakasz, ezt használták korábban a Keleti pályaudvarról Szobon át Pozsony felé közlekedő EuroCity-vonatok, valamint változatlan intenzitással az észak–déli tengelyen és a Szlovákia felől Magyarországra érkező vagy oda induló tehervonatok. A Budapest – Cegléd vonal átépítése esetén itt haladnak a Nyugati pályaudvarról induló vonatok Szolnok felé, a Rákos – Újszász – Szolnok kerülő útirányon.

Összeköttetések

A jobb és bal parti körvasút az Újpesti vasúti hídon és az Összekötő vasúti hídon keresztül van összekötve. Eredetileg a Déli pályaudvar felől is volt kapcsolat az Összekötő vasúti híd felé egy deltavágánnyal (a mai Dayka elágazásnál Kelenföld vasútállomás előtt), de ezt a kanyarívet 1912-re már megszüntették. 1943-ban vágánykapcsolat épült a mai Petőfi hídon keresztül (akkor Horthy Miklós-híd), hogy az Összekötő vasúti híd bombázása esetén a forgalom kerülőúton biztosítható legyen.^[6] 1950 és 1955 között kapcsolatban állt a két hálózat a mai Árpád hídon keresztül is (akkor Sztálin-híd), mivel az Újpesti vasúti híd újjáépítése előtt ideiglenes megoldásként a Vizafogó vasútvonal és az Árpád híd villamosvágányainak felhasználásával teremtettek vasúti kapcsolatot a budai oldallal. 1945–1950 között pedig a Déli pályaudvar felé közlekedtek a budai oldal tehervonatai.

Fejlesztések

A 2020-ban megalakult Budapest Fejlesztési Központ egyik nagyszabású projektjének eltökélt célja hosszú távon az agglomerációs településekről a fővárosba jelenleg autóval bejárók átcsábítása az egységes koncepció alapján korszerűsített vasúti hálózatra, a fővárosi közutak túlterheltségének csökkentése érdekében. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia megvalósításának első lépése az Összekötő vasúti híd rekonstrukciója és bővítése volt.^[7]

Galéria

• 
  Váltókörzet az Angyalföldi elágazás közelében az M3-as autópálya bevezetőjének felüljárójánál
• 
  Az Erzsébet királyné útja és a Kolozsvár utca közötti felüljáró Alsórákos és Pestújhely között
• 
  A Csömöri úti felüljáró Rákosszentmihály vasútállomás déli végénél
• 
  A Kerepesi út és a Veres Péter út közötti felüljáró Felsőrákos és az Egyenes utcai lakótelep között
• 
  A Körvasút egyik felüljárója a Fehérvári úton a Belváros felé tekintve, a Csonka János téri villamosmegállónál

Jegyzetek