Španat
| Španat | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Szópia |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33520 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 155 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 108 m |
| Terület | 8,74 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 46″, k. h. 17° 37′ 59″45.76273431, 17.633141845.762734°N 17.633142°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 46″, k. h. 17° 37′ 59″45.76273431, 17.633141845.762734°N 17.633142°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Španat falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szópiához tartozik.
Fekvése
Verőce központjától légvonalban 20, közúton 24 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 15 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Visnyica és Felsőmiholjác között fekszik.
Története
A középkorban az innen délre fekvő mocsaras területen állt Jugovac vára, melyből mára csak a várat övező egykori sánc nyomai maradtak.
A település a 19. század első felében keletkezett Felsőmiholjác nyugati határrészén, de hivatalosan csak 1948 óta számít önálló településnek. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. 1857-ben 148, 1910-ben 218 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 83%-a magyar, 11%-a horvát, 6%-a német anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború végén a partizánok elűzték a magyar lakosságot, a helyükre a háború után szerbek települtek. 1991-ben 359 főnyi lakosságának 91%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 172 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 148 | 204 | 149 | 179 | 183 | 218 | 213 | 426 | 430 | 414 | 421 | 380 | 364 | 359 | 228 | 172 |
(1948-tól önálló településként.)
Nevezetességei
Jugovac középkori várának maradványai a településtől délre, a Bisztrica felé vezető úttól mintegy 500 méterre nyugatra, egy bozóttal benőtt területen találhatók. A várhely hosszúkás alaprajzú, a középső része egy alacsony plató, melyet sánc övezett. Ez a terület a középkorban mocsaras, ingoványos terület volt, melyet csak a 19. században a Jugovac-csatorna segítségével csapoltak le. A várhely a mai napig sincs feltárva.[4]
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7284.
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A második katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
