Dolci
| Dolci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Raholca |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33515 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 239 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 33′, k. h. 17° 56′45.55, 17.93333333333345.550000°N 17.933333°EKoordináták: é. sz. 45° 33′, k. h. 17° 56′45.55, 17.93333333333345.550000°N 17.933333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dolci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Raholcához tartozik.
Fekvése
Verőcétől légvonalban 52, közúton 60 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 2 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység előterében, a Drávamenti-síkság szélén fekszik.
Története
Dolci település feltehetően a török uralom idején a 16. században keletkezett Boszniából érkezett katolikus vallású sokácok betelepítésével. 1579-ben a Pozsegai szandzsák részeként 12 házzal szerepel a török defterben.[2] 1698-ban „Dolinczy” néven szerepel a török uralom alól felszabadított felszabadított települések között.[3] Kezdetben kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dolczi” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dolcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dolcze” néven 27 házzal, 173 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]
1857-ben 319, 1910-ben 607 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 69%-a horvát, 13%-a cseh, 10%-a német, 8%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 286 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 319 | 370 | 383 | 476 | 519 | 607 | 668 | 568 | 494 | 490 | 506 | 401 | 386 | 339 | 329 | 286 |
Nevezetességei
Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1884-ben épült.
Sport
Az NK DOŠK Dolci labdarúgóklubot 1969-ben alapították, majd 2007-ben újraalapították. A megyei 1. liga keleti csoportjában szerepel.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Stjepan Sršan: Sandžak Požega 1579. godine - A Pozsegai szandzsák 1579-ben. Osijek, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 427. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 139. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 64. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Raholca város hivatalos honlapja (horvátul)
- Raholca turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
