Crkvari

Crkvari
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségRaholca
Jogállásfalu
Irányítószám33515
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség112 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 31′, k. h. 17° 58′45.516666666667, 17.96666666666745.516667°N 17.966667°EKoordináták: é. sz. 45° 31′, k. h. 17° 58′45.516666666667, 17.96666666666745.516667°N 17.966667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Crkvari témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Crkvari falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Raholcához tartozik.

Fekvése

Verőcétől légvonalban 54, közúton 63 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 4 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lábánál, a Drávamenti-síkság szélén, a Toplica-patak partján fekszik.

Története

A templomban és a körülötte végzett régészeti feltárások alapján nyilvánvaló, hogy a település és temploma legkésőbb a 11. század végén már létezett. A templom a falutól délkeletre, 206 méteres magaslaton, stratégiailag jól védhető helyen épült. A raholcai uradalom része volt, így története szorosan kapcsolódik a közeli Raholca történetéhez. 1543 nyarán elfoglalta a török és 1687-ig a Pozsegai szandzsák részeként török kézen volt.

A felszabadítás után kezdetben kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1723-ban T. Fleischmann, majd 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Czerkovare” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czerkvari” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czerkvari” néven 2 házzal, 14 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

1857-ben 103, 1910-ben 188 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a horvát, 4%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 128 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
103 110 122 157 155 188 195 187 187 195 211 196 165 146 140 128

Nevezetességei

Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus temploma[6] a 15. században épült téglából, kő ajtókerettel. A templom eredeti formája egyhajós, gótikus épület volt, a hajó szélességével egyező szélességű, sokszögletű szentéllyel. Az apszist négy támpillér erősíti. A déli oldalon fennmaradt a gótikus ajtókeret. A török kiűzése után Pejácsevich gróf költségén 1743-ban a templomot barokk stílusban építették át. A család címere az átépítés évszámával a főbejárat felett látható. A templombelső kialakítása a 18. századi átépítés alkalmával történt. Ebből az időszakból származik a főoltár, a főoltár képe, hat darab gyertyatartó és a szentelvíztartó. A templomban 2003 és 2011 között régészeti feltárás folyt, melynek során az északi falnál fekvő két sírban is találtak textilmaradványokat, melyek aranyszálakkal voltak szőve. A szénizotópos kormeghatározás a maradványokat a 16. század közepére datálta. 2003 és 2010 között a templomban és a környező területen összesen 368 sírt találtak, majd 2011-ben újabb 111 sírt tártak fel. A sírok kora a 11–16. század közötti időszakra esik. A feltárás legnagyobb eredménye az volt, hogy megtalálták a 11–12. századi román stílusú templom alapfalait. A falaktól keletre a templomot védő középkori fa paliszádok maradványai is előkerültek.

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 120. o.
  3. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 64. o. Buda, 1829.
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  6. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-368.

Források

  • Raholca város hivatalos honlapja (horvátul)
  • Raholca turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
  • A község kulturális emlékei (horvátul)
  • T. Tkalčec: Arheološka istraživanja nalazišta Crkvari – crkva sv. Lovre 2011. godine (Annales Instituti Archaeologici, VIII, Zagreb 2012.) 23-28. o. (horvátul)
  • Az első katonai felmérés térképe

További információk

  • A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
  • A község rendezési terve (horvátul)
Sablon:Verőce-Drávamente megye közigazgatása
  • m
  • v
  • sz
Verőce-Drávamente megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek

  • Horvátország Horvátország-portál
  • Földrajz Földrajzportál