Budanica
| Budanica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Suhopolje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33412 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 58 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 25″, k. h. 17° 33′ 04″45.757, 17.55145.757000°N 17.551000°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 25″, k. h. 17° 33′ 04″45.757, 17.55145.757000°N 17.551000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Budanica falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Suhopoljéhoz tartozik.
Fekvése
Verőce központjától légvonalban 15, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység északi szélén levő völgyben, az azonos nevű patak mentén fekszik.
Története
A települést pravoszláv szerb betelepülők alapították a 17. században. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Budanica” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Budanicza” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Budanicza” néven 95 házzal, 14 katolikus és 524 ortodox vallású lakossal szerepel.[3]
Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. A településnek 1857-ben 299, 1910-ben 387 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 56%-a horvát, 36%-a szerb, 8%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben 158 főnyi lakosságának 49%-a szerb, 39%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 107 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 299 | 337 | 386 | 435 | 445 | 387 | 368 | 385 | 315 | 316 | 307 | 253 | 208 | 158 | 128 | 107 |
(1981-ig Jugovo Polje lakosságával együtt.)
Nevezetességei
Ávilai Szent Teréz tiszteletére szentelt kápolnája tulajdonképpen egy harangtorony. Misét évente csak egyszer mondanak benne, a védőszent ünnepét követő vasárnapon.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 83. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 63. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Suhopolje község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
