Rušani

Rušani
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Verőce-Drávamente
Község	Gradina
Jogállás	falu
Irányítószám	33411
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	373 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	104 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 53′ 17″, k. h. 17° 31′ 55″45.888, 17.53245.888000°N 17.532000°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 17″, k. h. 17° 31′ 55″45.888, 17.53245.888000°N 17.532000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Rušani falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Gradinához tartozik.

Fekvése

Verőce központjától légvonalban 13, közúton 18 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Gradina és Újgrác között fekszik.

Története

1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól. Ez a terület majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő családok között osztja fel. Rušanira katolikus horvát családok települtek, akik már a 18. században felépítették templomukat. Ez a templom a korabeli térkép szerint nem a mai kápolna helyén, hanem északabbra, a Detkovacra vezető út kereszteződésében, a mai iskola épületének közelében állt.

A falut az első katonai felmérés térképén „Dorf Russani” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Russani” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Russane” néven 111 házzal, 760 katolikus vallású lakossal találjuk.^[3] Verőce vármegye Verőcei járásának része volt.

A településnek 1857-ben 609, 1910-ben 677 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a horvát, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben 573 főnyi lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 477 lakosa volt. Ma a faluban kápolna, két bolt, vadászház, tűzoltószerház és temető található. A lakosság nagy része idősebb korosztályhoz tartozik. A fiatalok nagy része munkát keresve elköltözött.

Lakossága

Nevezetességei

A falu Sarlós Boldogasszony kápolnáját 1971-ben építették. Korábban egy 1964-ben lakóházból átalakított kápolnában voltak az istentiszteletek.

Gazdaság

A legtöbb falubeli mezőgazdasággal foglalkozik. Fő termények a mogyoró, a napraforgó, a kukorica és a búza.

Kultúra

2018. január 18-án Rušaniban múzeum nyílt, amelyben a település kulturális emlékeit is kiállították.

Oktatás

A településen a gradinai elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport

Az NK „Napredak” Rušani labdarúgóklubot 1954-ben alapították. A megyei 2.liga nyugati csoportjában szerepel.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
• Az elemi iskola honlapja (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Matea Čubelić: Hungarizmusok a rušaniak beszédében (szakdolgozat)