Alsózsolca

Alsózsolca
Alsózsolca címere Alsózsolca zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	város
Polgármester	Szilágyi László (független)[1]
Irányítószám	3571
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	5590 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	215,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	26,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 20° 52′ 47″48.07, 20.87972222222248.070000°N 20.879722°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 20° 52′ 47″48.07, 20.87972222222248.070000°N 20.879722°E
Alsózsolca Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Alsózsolca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsózsolca témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsózsolca város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Fekvése

A Sajó bal partján, Miskolctól 10 kilométerre kelet-délkeletre fekszik. Gyakorlatilag már egybeépült a tőle északra elterülő Felsőzsolca várossal, ahova Miskolcról helyi autóbusszal is el lehet jutni. Főutcája a 3606-os út, de érinti még a 37 106-os számú mellékút is, mely a 37-es főúttal kapcsolja össze. Elérhető vasúton is: a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalon és a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon lévő Felsőzsolca vasútállomás a két kisváros között van.

Szomszédos település még Sajólád 4 kilométerre dél-délkeletre.

Története

A terület az őskor óta lakott. A község helyén már a 10–11. századtól kezdve éltek magyarok. Az biztos, hogy a tatárjárás után már itt állt a település A nevét említő legrégibb írásos emlék 1281-ből maradt fenn. Az itt lévő fahíd az egyetlen átkelő volt Miskolc felé.

1296-tól a Bánfalvi Bárius családé, majd a Vay családé volt a falu, ahol mindkét család templomot építtetett. A település lakói nagyrészt gazdálkodásból éltek.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a község mellett is folyt ütközet, a magyarok megfutamították az orosz sereget. Görgey Artúrnak két napig a faluban volt a főhadiszállása. Jókai Mór írásaiban ír a Sajó folyó alsózsolcai szakasza mentén zajló összetűzésekről. Gózon Lajost „zsolcai hős”-ként örökíti meg. „Gózon Lajos pesti ügyvéd, aki mint őrnagy harcolt a szabadságharcért, 1849. július 26-án a Sajó vizén egy század önként jelentkező honvéddel átgázolt a Sajó jobb oldalára, s ott meglepte az erősen tüzelő orosz üteget, mely megriadva visszavonult.”

A település 2007-ben kapott városi címet.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Oláh László (MSZP-MDF)^[3]
• 1994–1998: Horváth János (független)^[4]
• 1998–2001: Horváth János (független)^[5]
• 2001–2002: Zsíros Sándorné (független)^[6][7]
• 2002–2006: Zsíros Sándorné (független)^[8]
• 2006–2010: Zsíros Sándorné (független)^[9]
• 2010–2014: Zsíros Sándorné (független)^[10]
• 2014–2019: Szilágyi László (Összefogással Alsózsolcáért Egyesület)^[11]
• 2019–2024: Szilágyi László (független)^[1]
• 2024-től:

A településen 2001. november 25-én időközi polgármester-választást kellett tartani,^[6] mert az előző faluvezetőnek a polgármesteri tevékenységével kapcsolatos elmarasztaló bírósági ítélet miatt,^[12] megszűnt a polgármesteri tisztsége.^[13]

Népesség

A település népességének alakulása:

2001-ben a településen a lakosság 85%-át magyar, a 15%-át cigány származású ^[14] emberek alkották. Ezenkívül 2 szlovák is élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 20,5%, görögkatolikus 3,4%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (23,6% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 10% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, szlováknak és románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,4% volt római katolikus, 17,6% református, 3,2% görög katolikus, 10,5% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 7,8% felekezeten kívüli (34,8% nem válaszolt).^[16]

Nevezetességei

• Műemlék református templom, épült 1792-ben copf stílusban. 1795-ben szentelték, Báró Vay Miklós építtette. A Vay-ak neve egybeforrt a település történetével, mivel a család évszázadokon keresztül sokat tett a település gazdasági és szellemi fejlődéséért.
• A Vay család kriptája, (mai neve: Vay-kripta ) halottasház: Az 1800-as években épült műemlék a család sok tagjának nyughelye, a halottasház mára is megtartotta eredeti funkcióját. A halottasházat 1974-ben a család egyik leszármazottja a község használatába adta.
• Haller-kastély: A háború után a község iskolájaként működött, majd később a Gyermek- és Ifjúsági Nevelőotthon kapott benne helyet. Ma az épület üresen áll, hasznosításra vár.

Oktatási Intézmények

• 2. sz. Napköziotthonos Óvoda
• Fekete István Óvoda és Bölcsőde
• Alsózsolcai Herman Ottó Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
• Dr. Ámbédkar Iskola Alsózsolcai Telephelye^[17][18]

Jegyzetek

További információk

• Alsózsolca Önkormányzatának honlapja
• Borsod Online - Alsózsolca^{[halott link]}
• Alsózsolca református temploma a Műemlék.hu-n