Rakacaszend

Rakacaszend
A református templom
Rakacaszend címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Edelényi
Jogállás	község
Polgármester	Váradi István (független)[1]
Irányítószám	3826
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	252 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	21,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 27′ 39″, k. h. 20° 50′ 16″48.460880555556, 20.83763888888948.460881°N 20.837639°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 39″, k. h. 20° 50′ 16″48.460880555556, 20.83763888888948.460881°N 20.837639°E
Rakacaszend Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Rakacaszend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakacaszend témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rakacaszend község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése

Szendrőtől 18 kilométerre keletre, a megyeszékhely Miskolctól 56 kilométerre északra fekszik. A környező települések: észak felől Debréte, kelet felől Rakaca (6 km), délkelet felől Irota, dél felől Abod, délnyugat felől Galvács, nyugat felől Meszes (6 km), északnyugat felől pedig Tornabarakony. A legközelebbi város Szendrő.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Meszes vagy Rakaca érintésével, a 2613-as úton. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 27-es főútról közelíthető meg, szalonnai letéréssel.

Nevének eredete

Régi neve Szend volt, amely először Zenth alakban fordult elő (1274-ben). Erről sokáig azt gondolták,^[3] hogy szentet jelenthetett; jelenleg^[4] úgy vélik, hogy az ősi magyar Zem személynévből származhat (az pedig a „szem” főnévből). A Rakaca- előtagot a rajta átfolyó patakról kapta.

Története

A 13. században már falu volt, de egyházáról csak a 14. század elejéről van híradás. Középkori tulajdonosa a falu nevét felvevő Szendi család volt. 1264-ben IV. Béla és fia, István ifjabb király háborúskodása idején Tekus ispán Bács nevű fivére, aki valószínűleg tornai ispánként Szádvár kapitánya volt, megnyitotta a vár kapuit a király serege előtt. Ezért a vidék visszafoglalása után István a „hűtlen árulónak” minősített Bácsot és testvéreit megfosztotta vagyonuktól (Dénes, 1983). E birtokokat, köztük Szendet is 1273-ban IV. László király már Tekus fiainak adta vissza (Györffy, 1963).

1300-as évek elején Szádvár Aba Amádé kezére jutott és a király csak 1312-ben tudta elvenni tőle. Nem tudni, hogy ez idő tájt kié volt a falu; mindenesetre egy 1335. évi oklevél már a Kovácsiban is birtokos Kovácsiakat (egy bizonyos Chydboy fiait) említi Rakacaszend új uraiként (HOTE).

Az 1332–1335 közötti évekből fennmaradt pápai tizedjegyzékek szerint Szend papja nemcsak az országos, de a vármegyei átlagnál is kevesebbet, évi 7 ¾ garast fizetett.

A Buda elfoglalása utáni harcokban a törökök elfoglalták és elpusztították. A 16-17. század fordulóján újra benépesült falunak számos tulajdonosa volt, közöttük a Lorántffyak, Rákócziak.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Theisz Géza (független)^[5]
• 1994–1998: Theisz Géza (független)^[6]
• 1998–2002: Theisz Géza (független)^[7]
• 2002–2006: Lukács Attiláné (független)^[8]
• 2006–2010: Lukács Attiláné (független)^[9]
• 2010–2014: Lukács Attiláné (független)^[10]
• 2014–2019: Lukács Attiláné (független)^[11]
• 2019-től: Váradi István (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 75%-a magyar, 25%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,5%-a magyarnak, 57,7% cigánynak mondta magát (0,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,3%, református 11%, görögkatolikus 56,9% (0,8% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 39,9% cigánynak, 0,8% szlováknak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 5,5% református, 57,7% görög katolikus, 4,3% felekezeten kívüli (13,8% nem válaszolt).^[14]

Látnivalók

• A község déli részén egy kis emelkedőn álló román kori ikertemplomot az 1970-es években tárták fel és állították helyre. A jelenlegi református templom két szakaszban épült: a 12. században egy kis téglatemplom, amelynek déli oldalfalához a 13. században egy valamivel nagyobb, kőből falazott templomot építettek hozzá. Ilyen kettős templommal Szentpéter-Dörgicsén találkozhatunk, romos állapotban. A 12. századi épületrészt 1820-ban elbontották; déli falának maradványai a ma is álló későbbi épületrész északi falában láthatók. Toldaléka 1820-ból származik. A szentélyben és a diadalívben középkori, valószínűleg 15. századi festménytöredékek láthatók. Deszkából alakított festett famennyezete 1657-ben készült, díszítményeinek kompozíciója különösen értékes. Berendezései közül a legértékesebb a 17. századi Mózes-szék és az 1824-ben készült faragott családi padok.
• A magas dombra épült görögkatolikus templomot a 2000-es években teljesen felújították.^[15]
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Jegyzetek

Források

• H. Szabó B. (1979): Árpád-kori emlékek Borsodban. Miskolc
• Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 13–14.
• HOTE: Rakacaszend református templomának 14. századi freskói. Herman Ottó Tudományos Közhasznú Egyesület, Miskolc^{[halott link]}
• Györffy, 1963: Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest, 1963.
• Dénes, 1983: Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1983. p. 43–46.

További információk

• Rakacaszend az utazom.com honlapján