Szirma

Szirma
Közigazgatás
Település	Miskolc
Alapítás ideje	1343 (első említés)
Városhoz csatolás	1950
Irányítószám	3521
Népesség
Teljes népesség	4235 fő (2008)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	3 km
Elhelyezkedése
Szirma Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 04′ 19″, k. h. 20° 49′ 41″48.07194444, 20.8280555648.071944°N 20.828056°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 19″, k. h. 20° 49′ 41″48.07194444, 20.8280555648.071944°N 20.828056°E
Szirma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirma témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Szirmabesenyő.

Szirma egykor önálló község, 1950-től Miskolc városrésze, a Miskolci járásban. Manapság kedvelt, békés kertváros.

Fekvése és megközelítése

Miskolctól 3 kilométerre délkeletre, az Alföld szélén, sík vidéken helyezkedik el, nem messze az M30-as autópálya déli leágazásától. Főutcája a 3604-es út, az köti össze Miskolc központjával és a déli szomszédságában fekvő Kistokajjal is.

Közösségi közlekedéssel a miskolci Búza térről induló 3-as és 45-ös jelzésű autóbuszokkal érhető el.

Története

A község Árpád-kori, az első hiteles adat 1343-ból származik, ekkor Serymeként említik. Kezdetben a Miskóc nemzetség birtoka volt, a 14. században került a Szirmay család birtokába. A 16–17. század fordulójától hódoltsági terület volt. A településen a református vallás hamar terjedt, 1598-ban már önálló egyháza volt. (Már az 1595-ös összeírás szerint is volt templomuk.) Szirma lakói 1674-ben kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, mert a török állandó zaklatása, valamint a Sajó gyakori árvizei elűzték őket; legtöbbjük a nem messzi fekvő Alsókelecsénybe költözött. Szirma a Rákóczi-szabadságharc bukása után népesült be ismét, református lakókkal. A 18. században alig laktak a faluban, ami 1736-ban csupán 72 házból állt. A település Miskolchoz közeli fekvése jelentős szerepet játszott Miskolc mezőgazdasági, elsősorban zöldséggel való ellátásában. Szirma kisközségnek 1891-ben 1315 magyar lakosa volt.^[2] Az addig önálló községet 1950-ben csatolták Miskolchoz.

Nevezetességei

• Református templom
• Római katolikus templom
• Baptista imaház
• Miskolc-Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda
• Szent András görögkatolikus templom (2011)^[3]
• Itt állt a szecessziós Klein-kastély, a II. világháborúban elpusztult

Jegyzetek

További információk

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Miskolc-Szirma hivatalos oldala