Sajókaza

Sajókaza
Református templom
Sajókaza címere Sajókaza zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Kazincbarcikai
Jogállás	község
Polgármester	Rusznyák István (független)[1]
Irányítószám	3720
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	2995 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	100,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	30,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 17′ 00″, k. h. 20° 34′ 58″48.28335, 20.58276111111148.283350°N 20.582761°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 00″, k. h. 20° 34′ 58″48.28335, 20.58276111111148.283350°N 20.582761°E
Sajókaza Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajókaza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajókaza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sajókaza község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése

Miskolctól 26 kilométerre északnyugatra, a Sajó bal partján fekszik.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Felsőnyárád, északkelet felől Kurityán, kelet felől Szuhakálló, délkelet felől Kazincbarcika, dél felől Sajóivánka, délnyugat felől Vadna, nyugat felől Sajógalgóc, északnyugat felől pedig Dövény és Jákfalva.

Megközelítése

Közúton három irányból érhető el: a 26-os főút sajóivánkai szakasza és Felsőnyárád felől a 2603-as, Szuhakálló felől pedig a 2604-es út.

A falutól délre, már Sajóivánka területén található a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal Sajókaza megállóhelye, melynek közúti elérését a 26-os főútból, annak 26+150-es kilométerszelvénye közelében kiágazó, rövidke 26 303-as számú mellékút biztosítja.

Nevének eredete

Neve vagy magyar törzsnévből, vagy az ótörök eredetű Quaz személynévből származik, mások szerint azonban az ószláv koza (= kecske) főnévből való.

Története

1231-ben Kaza néven említik először. Református temploma 13. századi romanikus eredetű, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 19. században tornyát magasították. 1562-ben körítőfallal erősítették meg, mely részben ma is áll. Középkori monostorát a Rátold nemzetség építtette, keletkezési ideje ismeretlen, de 1343-ban már állott. A település a 14. századtól élte virágkorát, ekkor többször tartottak itt vármegyegyűlést.

Később királyi birtok lett, majd Zsigmod Serkey Györgynek adta zálogba. 1461-ben már mezővárosként említik. A fejlődésnek a török megjelenése vetett véget. 1552-ben Eger ostromakor kifosztották. 1558. október 18-án határában csata zajlott. A sorozatos török sanyargatások miatt lakói elmenekültek és 1564-ben lakatlan pusztaság lett. 1638-ban nagy tűzvész pusztított, melyben csaknem az egész város leégett.

A 17. században Rákóczi birtok lett. A szabadságharc leverése után mint Rákóczi birtokot lefoglalta a kincstár. 1756-tól 1945-ig birtokosai a Radvánszkyak voltak. 1910-ben 2367 lakosa volt, ekkor Borsod vármegye Edelényi járásához tartozott. 1945 után lakói nagy része szénbányászatból élt, de az 1960-as évek elején a bányákat bezárták.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Balázs Tibor (FKgP)^[3]
• 1994–1998: Balázs Tibor (FKgP)^[4]
• 1998–2002: Balázs Tibor (FKgP)^[5]
• 2002–2006: Balázs Tibor (független)^[6]
• 2006–2010: Stefán László Mihály (független)^[7]
• 2010–2014: Stefán László Mihály (független)^[8]
• 2014–2019: Stefán László Mihály (független)^[9]
• 2019-től: Rusznyák István (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 25,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,2%, református 16,4%, evangélikus 3,7%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 7% (24,8% nem válaszolt).^[11]

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 16,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ukránnak és románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,3% volt római katolikus, 11,9% református, 2,1% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 3,7% evangélikus, 14,9% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).^[12]

Oktatási intézmények

• Sajókaza Napköziotthonos Óvoda
• Sajókazai Balassi Bálint Általános Iskola
• Báthori István Középiskola
• Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola

Neves személyek

• Itt született 1849-ben Radvánszky Béla művelődés- és irodalomtörténész, politikus, császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, koronaőr, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke
• Itt született 1914-ben Kovács Gyula színművész.

Nevezetességei

• Református templom (13. század)
• Radvánszky-kastély
• Bhímráo Rámdzsí Ámbédkar szobor (2016. április 14-én, Sajókazán, a Dr. Ámbédkar Iskolában az Indiai Kulturális Kapcsolatok Tanácsának (ICCR) jóvoltából Őexcellenciája, Rahul Chhabra, India nagykövete adta át Kelet-Közép-Európa egyetlen Bhímráo Rámdzsí Ámbédkar szobrát.)^[13]

Képek

Jegyzetek

További információk

• Sajókaza honlapja
• Sajókaza az utazom.com honlapján
• http://www.ambedkar.hu/