Parasznya

Parasznya
Lilla barlang Parasznyán
Parasznya címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Jánosné (független)[1]
Irányítószám	3777
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	1087 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	67,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,76 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj	Tardonai-dombság[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 10′ 11″, k. h. 20° 38′ 29″48.169680555556, 20.64146111111148.169681°N 20.641461°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 11″, k. h. 20° 38′ 29″48.169680555556, 20.64146111111148.169681°N 20.641461°E
Parasznya Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Parasznya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Parasznya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Parasznya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában,

Fekvése

Miskolc szomszédságában helyezkedik el, a Bükk-vidéken, a megyeszékhely központjától 16 kilométerre északnyugatra. A további szomszédos települések: észak felől Kondó, északkelet felől Radostyán, nyugat felől pedig Varbó. A legközelebbi város Sajószentpéter, amely körülbelül nyolc kilométerre van.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Miskolc felől vagy Radostyán érintésével, mindkét irányból a 2517-es úton. A zsáktelepülésnek számító Varbóval a 25 135-ös számú mellékút köti össze. Határszélét délnyugaton érinti még a Dédestapolcsányra vezető 2513-as út is.

Története

A települést a 12. században említik először, de már a 11. században is állt. 1286-ban már itt lakó várjobbágyokból vált nemesekről történik említés, és Peresnie, majd Perezne elnevezést találhatunk. A diósgyőri várhoz tartozó birtokként főleg királynéi tulajdon volt. A török időkben elpusztult, 1556-ban már elhagyott helyként említik. Az újratelepült község 1596-ban török hódoltsági terület volt, ekkoriban a reformáció gyorsan terjedt a környéken. II. József uralkodása alatt 1785 májusától 1786 októberéig épült fel nagyobb temploma, melyhez tornyot csak 1800-ban építettek. 1842-ben a nagy tűzvész csaknem az egész falut tönkretette, az addig jól működő iskolát csak 1903-ban építették újra fel.
Az 1800-as évek végén beinduló két szénbánya, a Baross-akna és Pálinkás-táró sok munkahelyet biztosított.
1934-ben állított hősi emlékmű az első világháborúban elhunytakról emlékszik meg.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szabó Lajos (független)^[4]
• 1994–1998: Szabó Lajos (független)^[5]
• 1998–2002: Köntös Pál (független)^[6]
• 2002–2006: Fekete Ferenc (független)^[7]
• 2006–2009: Fekete Ferenc (független)^[8]
• 2009–2010: Horváth Jánosné Kecskeméti Ildikó (független)^[9]
• 2010–2014: Horváth Jánosné Kecskeméti Ildikó (független)^[10]
• 2014–2019: Horváth Jánosné (független)^[11]
• 2019–2024: Horváth Jánosné (független)^[1]
• 2024-től:

A településen 2009. október 18-án időközi polgármester-választást tartottak,^[9] az előző polgármester lemondása miatt.^[12]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,8%-a magyarnak, 4,8% cigánynak mondta magát (25,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12%, református 37,5%, görögkatolikus 3,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,8% (32,9% nem válaszolt).^[14]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,1% németnek, 0,1% horvátnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,9% volt római katolikus, 31,3% református, 2% görög katolikus, 4,1% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 13,6% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).^[15]

Látnivalók

• Református templom (klasszicista, 1785)
• A településen öt fokozottan védett barlang található, a Hillebrand Jenő-barlang, a Kő-lyuk, a Lilla-barlang, az Udvar-kő és a Vénusz-barlang.

Jegyzetek

További információk

• Parasznya hivatalos honlapja