Stuart-ház
| Stuart-ház | |
 | |
| A kései Stuartok és rokonságuk (angol nyelven) | |
| Alapító | Walter FitzAllan († 1177) |
| Utolsó tag | az uralkodóház természetes oldalágakon napjainkban is létezik |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stuart-ház témájú médiaállományokat. | |
A Stuart- avagy Stewart-ház a Skót Királyság, később az Angol Királyság, végül Nagy-Britannia Egyesült Királyságának uralkodóháza volt. VI. Jakab skót király vette át a francia Stuart helyesírást, miután apja, Henrik címzetes skót király, I. Mária skót királynő második férje is ebben a formában használta a családnevét. Maga a név egy ősi skót udvari címből származik: High Stewards of Scotland (Skócia főudvarmesterei).
A Stuart-ház kisebb megszakításokkal 336 évig uralkodott a Skót Királyságban, 1371 és 1707 között. I. Erzsébetnek, Anglia királynőjének legközelebbi örököse VI. Jakab skót király (Angliában I. Jakab néven) volt, aki Erzsébet nagyapjának, VII. Henriknek – a Tudor-ház alapítójának – ükunokája volt, mivel VII. Henrik lánya, Tudor Margit IV. Jakab skót királyhoz ment feleségül, s ő szülte V. Jakab skót királyt, akinek a lánya, Stuart Mária volt VI. Jakab édesanyja. Stuart Jakab megörökölte az Angol Királyság és az Ír Királyság trónját, így mindhárom szigeti nép feje lett, ráadásul 1603 és 1625 között a francia trónért is küzdhetett. Ez utóbbi időszak alatt a Stuartok Nagy-Britannia uralkodóinak hívatták magukat, bár parlamentáris unió a Stuart-ház utolsó királynőjének, Annának uralkodásáig nem létezett. A Stuartokat a Hannover-ház követte, az ő dinasztiájuk protestáns szemszögből volt fontos, elsősorban Írország londoni kormányzat alá vonásának ügyében. Az eredeti Stuart klán még mindig létezik, a családnak különféle kadét és illegitim ágai maradtak fenn.
Történelem
A Stuart-ház első ismert tagja I. Flaald (Seneschal Flaald/Flaald udvarmester), Dol-de-Bretagne és Combourg urának 11. századi breton követője. Flaald és közvetlen leszármazottai birtokolták Dol urának háznépében a Dapifer (étekhordó) örökölhető és tiszteletbeli tisztségét. Unokája, II. Flaald I. Henrik angol királyt támogatta, és sorsdöntő lépést tett azzal, hogy Bretagne-ból Britanniába ment, amely a Stewartok későbbi szerencséjének bölcsője (beleértve azt a lassan kialakuló, hosszantartó hagyományt, miszerint a normandiai (de) Ferrer nemesi családból házasodnak). Walter a Steward (meghalt 1177-ben), II. Flaald unokája, a Shropshire–beli Oswestry-ben született. Testvérével, Vilmossal együtt, aki a Fitzalan család leszármazottja volt (Arundel grófja), Matilda császárnét támogatta az anarchiának nevezett időszakban. Matildát nagybátyja, I. Dávid skót király segítette, Walter pedig követte Dávidot északra 1141-ben, miután Matildát István angol király fogságba ejtette. Walter földbirtokot kapott Renfrewshire-ben és a Lord High Steward (főudvarmester) címet is neki adták. IV. Malcolm skót király örökölhetővé nyilvánította ezt a tisztséget, mely így Walter fiára szállt, aki felvette a Stewart előnevet. A hatodik High Steward of Scotland (Skócia főudvarmestere), Walter Stewart (1293-1326), feleségül vette Marjorie Bruce-t, I. (Bruce) Róbert lányát, és fontos szerepet játszott a Bannockburnnél vívott csatában, így kapcsolatai révén szerzett hírnevet. Fiuk, II. Róbert skót király a Bruce-ház örököse volt, végül a skót trónra került, amikor nagybátyja, II. Dávid utód nélkül hunyt el 1371-ben.
1503-ban, IV. Jakab skót király megpróbálta megerősíteni a békét Angliával, ezért elvette VII. Henrik leányát, Tudor Margitot. Fiuk, a későbbi V. Jakab születése tette a Stewart-házat a Tudor-ház közvetlen örökösévé, és az angol trón várományosává. Tudor Margit később Archibald Douglasnak, Angus 6. grófjának felesége lett, lányuk, Margaret Douglas, Stuart Henriknek, Darnley urának anyja. 1565-ben Henrik elvette elsőfokú unokatestvérét, I. Mária skót királynőt, aki V. Jakab lánya volt. Henrik apja, Matthew Stewart (Stuart Mátyás), Lennox 4. grófja, a Stuart/Stewart-ház lennoxi ágának tagja volt. Mátyás lennoxi gróf apai ági felmenője Alexander Stewart, Skócia 4. főudvarmestere, anyai ági őse II. Jakab skót király, így volt ugyan trónöröklési joga, de I. Mária után közvetlenül a Hamiltonok álltak mint a trón örökösei, és csak mögöttük állt Stuart Mária második férje, Stuart Henrik. Henrik tehát apai részről I. Mária Stuart-házi rokona, és a házasságuk sem változtatott Henrik trónöröklésén, miszerint a trónöröklés rendje alapján, ha Mária gyermekek hátrahagyása nélkül halna meg, akkor sem a férje örökölné a skót trónt, hanem a Hamiltonok. E kapcsolat miatt Mária születendő gyermekei a Stewart-ház tagjai maradtak. Mivel a francia Aubigny-sur-Nère-ben előszeretettel megfordultak, ami a lennoxi ág birtokában állt, családnevüket a francia helyesírás alapján Stuart-ként használták.
Feudális és dinasztikus szempontból a skótok többször francia segítségre támaszkodtak, II. Károly angol király uralkodása alatt, akinek törvénytelen fia született Louise de Kérouaille, Portsmouth bárónőjétől. Ez az ág kapta meg a fő Stuart-apanázst (Lennox és Aubigny), valamint a fő Tudor-apanázst (Richmond). Ilyen módon az Örök Béke Szerződés és az Auld Alliance (Ősi Szövetség) szimbolikusan jelen lehetett a nemesség előtt, mint maga a Brit Királyi Család.
A Stuart-ház fejei
Dapifers of Dol
- Flaithri I (meghalt kb.1080)
- Alan I (meghalt ?)
- Alan II (meghalt 1095)
- Flaithri II (meghalt kb.1101-1102)
- Alan III (meghalt kb.1121)
Skócia főudvarmesterei
- Walter the Steward, Skócia 1. főudvarmestere (meghalt 1177)
- Alan Stewart, Skócia 2. főudvarmestere (meghalt 1204)
- Walter Stewart, Skócia 3. főudvarmestere (meghalt 1246)
- Alexander Stewart, Skócia 4. főudvarmestere (meghalt 1283)
- James Stewart, Skócia 5. főudvarmestere (meghalt 1309)
- Walter Stewart, Skócia 6. főudvarmestere (meghalt 1326)
- Robert Stewart, Skócia 7. főudvarmestere (II. Róbert skót király)
Skót uralkodók
- II. Róbert (1371-1390)
- III. Róbert (1390-1406)
- I. Jakab (1406-1437)
- II. Jakab (1437-1460)
- III. Jakab (1460-1488)
- IV. Jakab (1488-1513)
- V. Jakab (1513-1542)
- I. Mária (1542-1567)
- VI. Jakab (1567-1625)
Anglia, Skócia és Írország uralkodói
- I. Jakab angol király / VI. Jakab skót király (1603-1625)
- I. Károly angol király Anglia és Skócia királya (1625-1649)
- interregnum
- II. Károly, Anglia és Skócia királya (1660-1685) – Restauráció
- II. Jakab angol király / VII. Jakab skót király (1685-1688) (1688-as eltávolítása után 1701-ben bekövetkezett haláláig trónkövetelő)
- II. Mária, Anglia és Skócia királynője (1689-1694) – III. Vilmos angol király / II. Vilmos skót királlyal együtt, aki az Orániai-Nassau-ház tagja, I. Károly angol király unokájaként
- I. Anna, Anglia és Skócia királynője (1702-1707)
Nagy-Britannia és Írország uralkodói
Jakobita trónkövetelők
- Jakab Eduárd; ellenfelei „idősebb trónkövetelő”-nek (Old Pretender), támogatói „a vízen túli királynak (the King Across the Water) nevezték, VIII. Jakab skót és III. Jakab angol királyként nyújtotta be a trón iránti igényét (1701-1766)
- Károly Eduárd; akit az angolok csak „fiatal trónkövetelő”-nek (Young Pretender) hívtak), III. Károlyként szeretett volna trónra kerülni. A skótoknak ő a „csinos Károly herceg” (Bonnie Prince Charlie) (1766-1788)
- Henrik Benedek, IX. Henrikként követelte a trónt (1788-1807)
Források
- Addington, Arthur C. The Royal House of Stuart: The Descendants of King James VI of Scotland (James I of England). 3v. Charles Skilton, 1969-76.
- Cassavetti, Eileen. The Lion & the Lilies: The Stuarts and France. Macdonald & Jane’s, 1977.
- Marek, Miroslav: The Stuarts (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2017. július 12.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a The House of Stuart című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Skócia Stewartjai
- Brit Stewartok
- Jakobiták
